Hűségesen szolgálja az AB a kormányt

Civil jogvédők vizsgálták az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát, és az megdöbbentő eredményt hozott: a testület kizárólag Fidesz által jelölt és megválasztott tagjai szinte kizárólag a kormányoldal számára kedvező döntéseket támogattak.
Az Alkotmánybíróságot (AB) megtörte a kétharmad, mert az új tagok beültetésével sikeresen alakítottak ki egy kormányhű testületet – állapította meg közös elemzésben az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért. Álláspontjuk szerint így ez már nem a korábbi, valódi ellensúlyt jelentő AB.
Pokolnak nem kell csomagolnia a hertvenedik életéve betöltése után
Pokolnak nem kell csomagolnia a hetvenedik életéve betöltése után
Reviczky Zsolt / Népszabadság

A három szervezet 23 nagy jelentőségű döntést vizsgált, s ebből tíz a kormánypártok által választott bírák többségbe kerülése előtt, tizenhárom pedig utána született. Korábban a testület mind a tíz ügyben a kabinet érdekével ellentétesen határozott, de amint többségbe kerültek az „egypárti" bírák, az arány drámaian megváltozott: 13-ból tízszer a kormány számára megfelelő döntést hoztak.

Több olyan bíró is van, aki a vizsgált ügyek mindegyikében a kormány szempontjaira figyelemmel szavazott. Például Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Szívós Mária az új bírók többségbe kerülése előtt is szinte kizárólag olyan döntéseket támogatott, amelyek megfeleltek volna a kabinet feltehető érdekének. Balsai István és Juhász Imre pedig kizárólag a kormány szempontjaira figyelemmel szavazott, illetve fogalmazott meg különvéleményt.

A parlament három lépésben módosította az Alkotmánybíróság összetételét meghatározó szabályokat – emlékeztetnek a jogvédők. A rendszerváltozást követő húsz évben a mindenkori kormánytöbbség csak az ellenzékkel közösen tudott alkotmánybírókat jelölni, de ezt a rendelkezést 2010-ben megváltoztatták, és azóta a kétharmad egyedül dönthetett.

Ezt követően 2011-ben a bírák számát 11-ről 15-re növelték, később kilencről 12 évre emelték a bírák megbízatásának idejét, majd eltörölték a tisztség betöltésének felső korhatárát. Így hetvenedik életévének betöltése után is bíró lehet majd Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László, Sulyok Tamás és Szívós Mária.

Mindezek következményeként ma a tizenöt fős testületben tizenegy olyan bíró van, akit kizárólag a kormánypártok támogattak, mert a Fidesz-KDNP az ellenzékkel való egyeztetés nélkül tudott jelölni és megválasztani embereket. A kormányoldal februárban viszont elveszítette a kétharmados többségét, miközben jelenleg az AB-nek csak 14 tagja van. Egy fő tehát hiányzik, s ha be akarják tölteni ezt a posztot, a Fidesz ezúttal már egyezkedésre kényszerül.

Az elemzést a három szervezet jövő kedden sajtótájékoztatón ismerteti, és azt teljes terjedelmében nyilvánosságra hozzák. Abban egységes szempontrendszer szerint profilokba sorolják az egyes bírákat, s részletesen bemutatják ítélkezési gyakorlatukat és döntéseik sajátosságait is.

Blogok
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.