A Human Rights Watch kemény megállapításai Magyarországról

A kormány által 2010 óta alkalmazott módszeres jogszabály-módosítások gyengítik a hatalom ellenőrizhetőségét, beavatkoznak a médiaszabadságba, és aláássák az emberi jogok által nyújtott védelmet Magyarországon – állítja a Human Rights Watch legfrissebb jelentésében.

A "Téves úton az emberi jogok terén: Az új Alaptörvény és egyéb jogszabály-módosítások hatásának elemzése Magyarországon" című jelentés az új Alaptörvény és egyéb jogszabály-módosítások káros hatását elemzi az emberi jogok és jogállamiság területén. A jelentés bemutatja, hogy a magyar kormány (az EU és az Európa Tanács fellépéseit módszeresen figyelmen kívül hagyva) további alaptörvény-módosításokat vezetett be az Alkotmánybíróságának kötelező erejű, emberi jogokat fenntartó döntései ellenében. A jelentés megállapítja, hogy a jogszabály-módosítások ellentmondanak azoknak az emberi jogi kötelezettségeknek, amelyeket Magyarország az uniós és európa tanácsi tagsággal vállalt.

A magyar kormány által eszközölt jogszabályi változások tönkreteszik az emberi jogvédelmi rendszert és a jogállamiságot – mondta Lydia Gall, a Human Rights Watch Kelet-Európa- és Balkán-kutatója. A legaggasztóbb az, hogy a magyar kormány Európa tanácsára nem hallgat, és nem tiszteli saját Alkotmánybíróságát sem – tette hozzá.

A 2010-es évben elért választási győzelme óta kormányzó Fidesz parlamenti kétharmados többségét felhasználva jelentősen átírta a magyar jogrendszert, melynek eredményeképpen aláásta az emberi jogok és a jogbiztonság rendszerének védelmét Magyarországon. A kormány gyors ütemben és a szükséges egyeztetési folyamatokat figyelmen kívül hagyva fogadott el, majd módosított egy új Alaptörvényt és áterőszakolt hatszáz új jogszabályt – mutat rá a Human Rights Watch. Az emberi jogi szervezet hozzáteszi: az Alaptörvényben és egyéb jogszabályokban történt változtatások eredményeképpen akadályokat gördítettek a bíróságok és az igazságszolgáltatás függetlensége elé, közel háromszáz bíró került kényszernyugdíjazásra, és az Alkotmánybíróság jogköreit is csorbították.

A változások a sajtószabadságra is hatással vannak – állítja a szervezet. "Független médiafórumok a Human Rights Watchnak arról számoltak be, hogy öncenzúrázásra kényszerülnek a homályos tartalmi szabályozások miatt. A médiaszabályozó szervezet több alkalommal is lehetőséget keresett arra, hogy egy független rádióadó sugárzási engedélyét megtagadja, és végül csak az egymást követő, az engedély kibocsátására kötelező bírósági döntések előtt hajolt meg" – áll a szervezet közleményében, utóbbi esetben a Klubrádióra utalva.

„Az új Alaptörvény több száz vallási csoportot fosztott meg egyházi státuszától. Az új Alaptörvény továbbá hátrányosan megkülönbözteti a leszbikus, a meleg, a biszexuális és a transzszexuális (LMBT) embereket kirekesztve őket a 'család' fogalmából, de korlátozza a nők jogait és megfosztja a szellemi fogyatékos embereket is választójoguktól. 2012-ben és 2013 első felében az Alkotmánybíróság egyes jogszabályok és rendelkezések kapcsán számos döntést hozott a bírák kényszernyugdíjazása, az egyházak önkényes nyilvántartásával kapcsolatos bírósági fellebbezési lehetőséget kizáró eljárása, és a hajléktalanság büntetése tárgyában. Ahelyett azonban, hogy a magyar kormány elfogadta volna a döntéseket, 2013. márciusában úgy módosította az Alaptörvényt, hogy az Alaptörvény szövegébe építette be a kérdéses jogszabályi változtatásokat, és megfosztotta az Alkotmánybíróságot az Alaptörvény-módosítások felülvizsgálatának jogkörétől megakadályozva ezáltal, hogy a testület ismételten ellentmondhasson az intézkedéseknek” – mutat rá a Human Rights Watch.

Ahelyett, hogy a kormány követte volna az Alkotmánybíróság döntéseit, az Alaptörvény-sértőnek megállapított törvényeket beépítette az Alaptörvénybe, megtiltva ezáltal a testületnek azok felülvizsgálatát – mondta Gall. Ez a legvilágosabb példája annak, ahogyan a magyar kormány semmibe veszi a jogbiztonságot – teszi hozzá.

A magyar kormány intézkedéseit kiemelt nemzetközi kritika kísérte, beleértve az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európa Tanács nemzetközi jogi szakértőkből álló fóruma, Németország és az Amerikai Egyesült Államok kormányai által hangoztatott véleményeket. A magyar kormány azzal utasította vissza a kritikákat, hogy véleménye szerint azok ténybeli hibákat tartalmaztak, és csak politikai célok vezérelték – írja az emberi jogi szervezet. A Human Rights Watch emlékeztet: az 2013. márciusi Alaptörvény-módosítások miatt az Európai Bizottság egy EU-jogszabály végrehajtását kikényszerítő eljárás (kötelezettségszegési eljárás) megindítását fontolgatja Magyarország ellen. Az Európai Bíróság már döntött Magyarország ellen a bírák kényszernyugdíjazása miatt, és az Európai Parlament egy jelentés összeállításán dolgozik az alaptörvény-módosítások egészére vonatkozóan; ez utóbbi a heves vitákat kiváltó Tavares-jelentés.

"Az Európai Parlament Liberális Csoportja nemrég benyújtott javaslatában azt kezdeményezte, hogy az EU indítson eljárást az EU Szerződés 7. cikkére alapozva Magyarország ellen, mely a tagállam szavazati jogának felfüggesztését eredményezheti abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy egy ország intézkedéseinek eredményeképpen egyértelmű a veszélye annak, hogy a tagállam megsérti az Európai Unió közös értékeit, vagy a tagállam komolyan megsérti ezeket a közös értékeket. Elérkezett a 7. cikkely alkalmazásának ideje" – mondta a Human Rights Watch, hozzátéve, hogy az Európa Tanács folytatódó nyomásgyakorlása is nélkülözhetetlen fontosságú.

"Amíg a magyar kormány a kritikák megfogalmazóit elfogultsággal, ténybeli tévedésekkel és politikai motivációval vádolja, az igazság sokkal egyszerűbb: komoly aggodalom fogalmazódott meg Európa-szerte a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatban Magyarországon" – mondta Gall, hozzátéve: "Amikor már a barátaid is aggódnak érted, eljött az ideje annak, hogy abbahagyd a tagadást és elkezdj figyelni."

Az ügyben Kumin Ferenc, a nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár reagált a kormány részéről. Az egykori politikai elemző szerint a HRW jelentése leginkább politikai jelszavakat tartalmaz csak.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.