A költségszint akár 30-40 százalékkal is nőhetett, miközben a díjak kismértékben még csökkentek is. Miután – szintén a kormány döntése nyomán – a szektorban csak legalább 50 százalékban önkormányzati, illetve állami tulajdonú cégek tevékenykedhetnek, a rendszerbe kódolt veszteség jellemzően az önkormányzatok vállát nyomja. Ahol az érintett helyhatóság nem képes a veszteségpótlásra (mint például Gödöllőn és környékén), ott valóban ellátási vészhelyzet alakul ki.
A Zöld Híd csupán a 2014-re megállapított lerakási járulék töredékét volt képes befizetni, mert ezt nem lehet kigazdálkodni, emiatt a NAV a munkabérfizetés napján tett inkasszót a számláikra, veszélyeztetve 280 alkalmazott bérének átutalását – ha ez újra megtörténik, akkor Gémesi György, az érintett önkormányzati társulás vezetője szerint nemcsak bérfizetés nem lesz, de a kukásautók sem fognak elindulni. Gémesi lapunknak azt is elmondta: nem egyszerűen arról van szó, hogy a bevételek nem fedezik a kiadásokat, és nem is arról, hogy rosszul gazdálkodtak: uniós támogatású hulladékgazdálkodási rendszerekről lévén szó, az amortizációt, a gépek cseréjét is a díjakból kellene fedezni, erre pedig végképp nem futja. És nem csak Gödöllőn: a polgármester szerint a közelmúltban a NAV inkasszózta például a Szabolcs-Szatmár megyei és a kaposvári közszolgáltató számláit is. A Siófok környéki Siókom Nonprofit Kft.-nél 150 milliós hiány halmozódott föl – elképzelhető, hogy ez a helyi adók emelésére kényszeríti az önkormányzatokat. A SZOMHULL Szombathelyi Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. tavaly 105 millió 887 ezer forintos veszteséggel zárt, amit szintén az önkormányzat kényszerült kifizetni.
A kormányzat elvileg felkészült a hasonló esetekre, így a hulladéktörvényben az áll: ha egy szolgáltató képtelenné válik a feladatellátásra, a katasztrófavédelem veszi át a hulladékkezelés koordinálását, és kényszerszolgáltatót jelöl ki. Ezen a ponton azonban a kör be is zárul: március végén a Zöld Híd levelet kapott a katasztrófavédelemtől, amelyben a feladó „likviditási problémákra" hivatkozik, vagyis neki sincs pénze a kormányzati döntésekkel megdrágított hulladékkezelés számláinak kifizetésére.
Úgy tudjuk, a Zöld Híd a nyílt napra nemcsak az érintett hulladékkezelők képviselőit hívta meg, hanem a szakminisztériumokat és a térségi országgyűlési képviselőket is, utóbbiak azonban – szemben a szakmai szereplőkkel – végül nem vállalták az országos méretűvé dagadt problémahalmazzal történő szembenézést.
