Először a szociális parcella kijelöléséről szóló javaslatot meszelték el részben a képviselők. Az előterjesztés első két határozati javaslata még átment, lévén ahhoz az egyszerű többség is elegendő volt, ám a harmadik ponthoz ez már kevésnek bizonyult. Így a parcella kialakítását elvileg ugyan megszavazták a kormánypárti képviselők, ám a kialakításhoz szükséges 40 millió forintot már nem sikerült megadni hozzá. (Később egy új napirendi pontként újra beterjesztették, és akkor már elfogadta a testület.) 

Mint arról a Népszabadság korábban beszámolt: az Új köztemetőben alakítanák ki a szegények szociális parcelláját. Csakhogy ott már nincs hely, így a temető egyik régi, „betemetett” részét ürítené ki a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) erre a célra. A rekultiváció, illetve a szociális parcella kialakítása összesen 189 millióba kerülne. A fenntartása, illetve a szociális temetésben való kötelező részvétel évi 200-400 milliót emésztene fel – állítja Lendvai Anna (MSZP), aki szerint sokkal emberibb lenne, ha ebből a pénzből a köztemetkezésre fordítható keretet növelnék, hogy a rászorulóknak ne kelljen saját maguknak elföldelniük halottaikat. Bánsághi Tamás (MSZP) azt feszegette, hogy mennyire volt megalapozott az előző döntés, amikor a csepeli temetőt jelölték ki szegénytemetőnek, ám később kiderült, hogy a szintén kormánypárti kerületvezetés nem kívánja erre a célra átadni a területet. Nem sikerült ezt frakción belül megbeszélni? György István főpolgármester-helyettes szerint a jogalkotók senkit sem akartak megalázni szociális temetéssel, csupán egy lehetőséget kívántak adni, a több százezer forintos temetési költség kiváltására. Ugyanakkor elismerte, hogy nem tudtak közös nevezőre jutni Németh Szilárd csepeli polgármesterrel.

Nem sokkal később ismét megakadt a tű. Ezúttal az egész előterjesztést visszadobta a közgyűlés. Wintermantel Zsolt újpesti polgármester egyébként dobott egy mentőövet az előterjesztő Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesnek: hozzák vissza később az ügyet, ám Tarlós egykori kabinetfőnöke ragaszkodott a szavazáshoz. Nem kellett volna.

A javaslat valójában a BKV újabb kísérlete a buszágazat megmentésére. Februárban még ahhoz kértek támogatást, hogy 200 buszt lízingelhessenek. A közgyűlés nem támogatta ebben a vállalatot. A városvezetés viszont ahhoz nem járult hozzá, hogy újabb hitelt vegyenek fel járművásárlásra. Így most egy harmadik lehetőséget húztak elő a kalapból: tartós bérletbe vennének 150 buszt egy közbeszerzésen kiválasztott cégtől. A tender eredményét egyébként újra visszahozták volna a közgyűlés elé, így most csak a piac tesztelésére kértek igent a közgyűléstől. Az ellenzéki és a kormánypárti képviselők azonban egyhangúan arra voltak kíváncsiak, hogy mi a városvezetés valódi célja a BKV-val. Nem kaptak választ.

A BKK és a BKV jelenlévő vezérigazgatója együtt győzködték a képviselőket: a főváros közlekedési cégének ez az utolsó esélye a 34 százalékos részesedési arány megtartására a fővárosi buszüzemeltetésben. A 20 évnél is öregebb járműveket nem tudják önerőből másként pótolni. Csakhogy az ellenérv szerint a BKV a tartós bérlettel teljesen leépül. A BKK már korábban átvette a hálózat tervezési feladatkört, ha a járműpark se lesz a cégé, akkor mi marad? A BKV egyszerű buszsofőr-kölcsönző céggé silányul. A járműbérlés ráadásul 22-25 milliárdba kerül a cégnek 8 év alatt, ráadásul a végén egyetlen busszal se lesz gazdagabb a BKV – hívta fel a figyelmet Hanzély Ákos. A képviselők végül nem támogatták az indítványt.

Nem sokkal később a levezető elnök szünetet rendelt el. Annak letelte után Hutiray Gyula a gazdasági bizottság elnöke módosító indítványt nyújtott be, amely tartalmilag változatlan formában ismételte meg a korábbi javaslatot. Csupán megfelezte a bérelni kívánt buszok számát és kivette az opcionális lehetőségeket. A Fidesz és Jobbik frakció – immáron megregulázva – megszavazta az előterjesztést. Ezt követően hirtelen előkerült a Jobbik javaslata, az önálló taxi fuvarszervező cég létrehozásának ötlete. Bár volt néhány ellenvetés, a közgyűlési többséget jelen esetben adó Fidesz-Jobbik támogatta a javaslatot.