galéria megtekintése

Székesfehérvári pálfordulás: elmeszelték a Hóman-szobrot

16 komment


Czene Gábor

A Hóman Bálint Alapítvány utolsó pillanatban visszalépett, közölte, hogy – egyelőre legalábbis – mégsem akar szobrot állítani Hóman Bálintnak. A székesfehérvári közgyűlés tudomásul vette az alapítvány bejelentését.

Nagyot fordult a világ Székesfehérvár – és Hóman Bálint megítélése – körül. A közgyűlés jobboldali többsége nyár elején még áldását adta rá, hogy szobrot kapjon a Bartók Béla téren Hóman Bálint, a Horthy-korszak antiszemita politikusa, aki az indoklás szerint a város országgyűlési képviselőjeként sokat tett Székesfehérvár fejlődéséért.

Tavasszal a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a népbíróság ítéletével szemben Hóman nem tekinthető háborús bűnösnek, amiért miniszterként megszavazta a Szovjetunió elleni hadba lépést. Az utólagos felmentő ítéletet akkor Orbán Viktor is örömmel fogadta. Most már mást mond. Parlamenti felszólalásában a kollaboránsok közé sorolta Hóman Bálintot: a miniszterelnök ezért nem támogatja, hogy akár neki, akár Horthy Miklósnak szobra legyen.

 

Korábban Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter védhetetlennek és vállalhatatlannak minősítette Hóman Bálint politikusi tevékenységét. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is úgy nyilatkozott, hogy Hómant nem tekinti példaképének. Ráadásul a hazai és nemzetközi tiltakozás is egyre erősödött.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere azzal védekezett, hogy a Hóman-szobor ötlete egy civil szerveződéstől, a Hóman Bálint Alapítványtól ered. A polgármester úgy vélte, a városnak nincs lehetősége megakadályozni a szoborállítást. Szerinte ez jogilag sem tehető meg (elvégre a politika nem szólhat bele a civil szervezetek döntéseibe), morálisan is megkérdőjelezhető lenne.

Csupán egy-két napra volt szükség ahhoz, hogy Cser-Palkovics felülbírálja álláspontját. Felkérte a Hóman Bálint Alapítványt, hogy álljon el szándékától: ellenkező esetben fizesse vissza az igazságügyi tárcától és az önkormányzattól kapott (összesen 17 millió forintos) támogatást.

Kováts Gábor, a Hóman Bálint Alapítvány elnöke erre sajtótájékoztatót hirdetett. Újságírói kérdésekre nem válaszolt ugyan, de az általa felolvasott szövegből kiderült: közadakozást hirdet, ragaszkodik a szoborállításhoz.

Közben Fülöp Gyula régész, volt múzeumigazgató, a fehérvári Marosi Arnold Alapítvány elnöke azt nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy nem civilek kezdeményezték a Hóman-szobor felállítását, hanem a kormány képviselője, L. Simon László, jelenleg a Miniszterelnökség kulturális államtitkára.

Fülöp elmondása szerint L. Simon eredetileg a Marosi Arnold Alapítványt kereste meg azzal, hogy adja nevét a kezdeményezéshez. Fülöp Gyula először elvállalta, majd elutasította a felkérést. Az államtitkár ezt követőn fordult a Hóman Bálint Alapítványhoz. A székesfehérvári születésű L. Simon László – aki az elmúlt években többször is méltatta Hómant – kérdésünkre nem cáfolta Fülöp Gyula állítását.

A szobor ellen tiltakozó fehérvári baloldal képviselői – Földi Judit (DK) és Márton Roland (MSZP) – a Hóman Bálint Alapítványt mellékszereplőnek tartják. A lényeg az, hogy a szobrot önkormányzati engedély nélkül nem lehet felállítani.

A DK, az Együtt és az MSZP előterjesztést nyújtott be a közgyűléshez, kérve, helyezze hatályon kívül a nagy felháborodást kiváltó döntést, mert az önkormányzat nem ért egyet azzal, hogy Hóman Bálintnak bárhol a városban szobrot állítsanak. A múltjára méltán büszke Székesfehérvár nem válhat olyan várossá, amely arról lesz híres, hogy elsőként emelt szobrot egy meggyőződésből, nyíltan antiszemita embernek – áll az indoklásban.

A székesfehérvári közgyűlés ma délelőtt első napirendi pontként tárgyalta a baloldal javaslatát. Pontosabban: formailag végül Cser-Palkovics András hasonló tartalmú, a helyszínen megismert indítványáról szavaztak. Előző nap Kováts Gábor, az alapítvány elnöke levélben tájékoztatta a polgármestert, hogy eláll a december végére tervezett szoborállítástól. Ő is a város nyugalmára hivatkozott.

A közgyűlés elsöprő többséggel, 20 igen szavazattal és egy tartózkodással úgy döntött, hogy tudomásul veszi az alapítvány bejelentését, ezért hatályon kívül helyezi korábbi határozatát. A közgyűlés egyúttal kinyilvánította, hogy az alaptörvény szellemében az "1944. március 19-e és 1990. május 2-a közötti időszak során Magyarországot megszálló idegen hatalmakkal, és az ez időszakban fennállt önkényuralmi rendszerekkel kollaboráló személyekhez, valamint az önkényuralmi rendszereket megalapozó ideológiákhoz kötődő fizikai vagy szellemi emlékeket nem kívánja ápolni."

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.