„Tessék, ezek már megint szemetelnek, hogy az anyukat, már tényleg!” – háborog s zöld mellényén lévő felirat szerint az FKF-nek dolgozó közfoglalkoztatott nő, aztán meglát egy üres padot. Társával, egy azonos öltözetű férfivel egyből arra veszik az irányt. Lehuppannak, és az elkövetkező fél órát (vagy ki tudja mennyit, nem volt időm kivárni, hogy munkához lássanak) telefonjukkal babrálva töltötték.

Eközben az aluljáró szintjén főállású FKF-esek egyezkednek a migránsokat segítő aktivistákkal, hogy hol kezdhetik a takarítást, melyik pokróc- és nylonkupacnak van gazdája, melyiket dobhatják a kukába. Úgy tűnik, nem először teszik. Az FKF-esek végül leteszik a seprűt és a lapátot, segítenek összehajtani pár hátrahagyott sátrat, hálózsákot és pokrócot, majd felsöprik ezek helyét.

Sokkal, nagyon sokkal kevesebben vannak most a migránsok, mint eddig bármikor. Akik maradtak, vagy inkább itt ragadtak, mert szállodába mentek, hogy a gyerek végre rendesen megfürödhessen, és ágyban alhasson, emiatt viszont lekésték péntek éjjel a Hegyeshalomba tartó állami buszokat, kissé elcsigázottak, de azt remélik, indulnak még majd újra ilyen járatok. Még ha a kormány most azt is mondja, hogy ez egyszeri eset volt.

A határ felé induló vonatok peronjának a végén kordon és laza rendőrsorfal. Jegyellenőrzési pont, hirdeti a kétnyelvű tábla. Arab tolmács vizsgálja a migránsok jegyeit, ő közvetít a most is nyugodt készenléti rendőrök és az utazni vágyó külföldiek között.

– Ez a vonat mindjárt elmegy, aztán tíz-tizenöt perc és jön a másik, a te jegyed arra szól – magyarázza egy hátizsákos arab fickónak, aki a biztonság kedvéért azért még egyszer elmondja, hogy Bécsbe akar menni, nem maradna Hegyeshalomban. Aztán megnyugszik, vagy legalábbis úgy tesz, és leül. Több mint egy hónapja van úton, 15 perc ide vagy oda már nem számít.

A pályaudvaron alig nagyobb nyüzsgés, mint más vasárnapokon. Nem számítva persze, hogy akkor sem áll sorban ennyi arab a gyrososnál. Rajtuk és az aluljárószinti elnéptelenedett sátortáboron kívül már alig emlékeztet valami az elmúlt napokra.

Ha csak a kukák nem. Mármint a kukák hiánya. Most sincs több hulladéktároló, mint máskor. Csak azok a kerek kis szemetesek vannak, melyeket a felújított tér dizájnjához igazodva telepítettek a szépészeti szempontból legmegfelelőbb helyekre.

Már korábban is feltűnt, hogy miközben a városvezetés egyes prominensei a szemétre és a vele járó bűzre is hivatkozva tiltakoztak a várost megbénító menekültáradat miatt, még a tér szélére sem toltak volna be pár nagyobb méretű konténert. Persze a szeméthegyek és a bűz bizonyos szempontból akár hasznukra is lehetett. Akkor is nagy lenne a téren a szemét, ha lennének kukák. Akkor sincs ez másképp, amikor nincsenek menekültek. Csak akkor nem teszik szóvá választott képviselőink. Most igen. Így tudatosítják a pestiekben, hogy kik a felelősek a szemétért és a bűzért.

Csak hogy egyértelmű legyen, kit kell utálni.