Hoffmann Rózsa: mindig található 10-20 vagy 100 ember, aki tiltakozik

Az anonim szülésről, a pedagógusok helyzetéről, az aradi vértanúkról, az éghajlatváltozásról és a külföldről érkező párttámogatásokról volt szó napirend előtt kedden az Országgyűlésben.

Szél Bernadett (LMP) azt az ígéretet kérte számon a kormányon, hogy őszre kidolgozzák az anonim szülést lehetővé tevő törvénytervezetet. Szerinte az anonim szülés hatékony eszköz lehet az abortuszok, csecsemőgyilkosságok megakadályozására. Hozzátette: évente a becslések szerint száz újszülöttet öl meg az anyja. Javaslata szerint a szülést titokban tartani akaró anya a kórházi adatlapon egy fiktív néven szerepelne, a gyermek hathetes korában örökbe adható lenne és 14 éves korában megismerhetné szülőanyját.

Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára elmondta, a szakmai kollégium illetékes tagozatai nem támogatják az anonim szülést, amit a várandósság alatti szűrővizsgálatok miatt sem tartanak kivitelezhetőnek. Ha nem dokumentálják a szülés tényét - folytatta -, lényeges információkat hagynak ki egy nő kortörténetéből, ez pedig korlátoz későbbi objektív orvosi döntéseket. Közölte, egy olyan jogszabályon dolgoznak, amely lehetővé teszi, hogy a kismamát a lakhelyétől távol eső védőnő vehesse gondozásba.

Hiller István (MSZP) arról beszélt, hogy október 5-e a pedagógusok világnapja volt, Magyarországon ez a nap a tiltakozás szombatja volt. Hozzátette: az MSZP egyetért azzal, hogy a pedagógusok béremelést kapnak, de az életpályamodellt "hibás terméknek", szakmailag gyenge munkának nevezte. Elfogadása előtt egy alaposabb, szakmailag jobban végiggondolt, színvonalasabb egyeztető munkára lett volna szükség - tette hozzá.

Hoffmann Rózsa, az Emmi köznevelésért felelős államtitkára szerint a béremelés az első lépés a pedagógusok helyzetének javításában. Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy 160 ezer ember között mindig található 10-20 vagy 100 ember, aki tiltakozik. Azt kérdezte, hogy 2011-ben a köznevelési törvény elfogadásakor miért nem élt az MSZP azzal, hogy módosító javaslatokkal tegye jobbá az előterjesztést.

Hidvéghi Balázs (Fidesz) az aradi vértanúk kapcsán arról beszélt, hogy a nemzeti érdekek védelme napjainkban sem könnyű, csatákat ma is szükséges vívni, de a célt, a szuverenitás védelmét nem adhatják fel, nem engedhetnek "a 48-ból". Hozzátette: a vértanúk közül sokan nem magyar származásuk voltak, és Magyarországot különös büszkességgel tölti el az ő kiállásuk.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azon véleményének adott hangot, hogy a 1848-49-es szabadságharc a magyar történelem olyan pontja, amiről közmegegyezés alakult ki. Méltatta a honvédsereget, amely kezdetben hatalmas anyagi és szakmai hátrányban volt a Habsburgok csapataival szemben, de néhány hónap alatt olyan hadsereg jött létre, amelyet csak a kor legnagyobb hadserege tudott legyőzni.

Aradszki András (KDNP) az ENSZ szeptember végén nyilvánosságra hozott, az éghajlatváltozásról szóló jelentésével összefüggésben közölte, a globális felmelegedés az emberi tevékenységre, a fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű égetésére vezethető vissza. A klímaváltozás a mezőgazdaságra gyakorolhatja a legnegatívabb hatásokat: a száraz területek még szárazabbak, a csapadékosak pedig még csapadékosabbak lesznek; romlani fog az élelmiszerek minősége és mennyisége - mondta.

Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára szerint indokolt az éghajlatváltozással kapcsolatos feladatok stratégiai megközelítése, ezért készült el 2008-ban a nemzeti éghajlat-változási stratégia. Ezt felülvizsgálták és átdolgozták, az új stratégia közigazgatási egyeztetése hamarosan megkezdődik és még idén a Ház elé kerül - fűzte hozzá.

Staudt Gábor (Jobbik) azt mondta, hogy a hidegháború után a nyugati államok részéről megjelentek a puha eszközök, ezek közé sorolta "a kibogozhatatlan alapítványi hálózatokat", amelyek segítségével megpróbálták az ellenzékieket kiképezni. Szerinte ez a technika Magyarországon is tetten érhető, példaként a Clinton családhoz köthető Center for American Progress intézetet említette, amely szerinte Bajnai Gordon exkormányfő egyesületét is támogatta.

A Jobbik azt javasolja, hogy azok a civil szervezetek, amelyek egymillió forint feletti támogatást kapnak külföldi szervezetektől, kötelesek legyenek ezt nyilvánosságra hozni, és ezt az elnevezésükben is fel kell tüntetni, akár olyan néven, hogy ügynökszervezet.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az Állami Számvevőszék jelentése szerint a Jobbik hárommillió forint támogatást kapott külföldiektől, e szerint az ellenzéki párt is ügynökszervezet. Hozzátette: nem lenne jó, ha cirill betűs jogszabályokat ültetnének át a magyar jogba; vannak, akik Brüsszelt másolják, vannak, akik Oroszországot vagy Iránt, mindkettő veszélyes.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az új kampányfinanszírozási törvény rendezi ezt a kérdést, hiszen megtiltja, hogy külföldiektől pénzt fogadjanak el a pártok.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.