Balog Zoltán humánminiszter beszámolót tartott kedden az Országgyűlés oktatási bizottságának ülésén. A tárcavezetőt komoly csapat kísérte. A balján Hoffmann Rózsa köznevelésért és Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár ült, a jobbján Doncsev András, parlamenti államtitkár. A teremben ott volt a felsőoktatásért felelős államtitkár stábja, valamint Kerpen Gábor, az Oktatási Hivatal és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének volt elnöke, aki most Balog tanácsadója. A hallgatóság soraiban ültek a pedagógus szakszervezetek mostani vezetői is. 

Balog Zoltán elmondta, hogy 2013. január elsejétől vette át az önkormányzati iskolák fenntartását a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, az oktatás teljes átalakítása azonban csak szeptemberben indult el. Balog utalt arra, hogy az egyházak aránylag nagy arányban vettek át korábban önkormányzati fenntartású iskolákat. (Ez azért történhetett meg, mert az Orbán-kormány első intézkedéseinek egyikeként megkönnyítette az önkormányzatoknak, hogy átadják iskoláikat.) A miniszter pozitívumnak nevezte, hogy nem zártak be az év során kevés tanulóval működő iskolákat.

A közoktatás átalakítása során az új rendszer a járási tankerületekre épít. Balog, utalva az iskolaigazgatók hatásköréről szóló vitákra, azt mondta, ebben az ügyben ésszerű kompromisszum született. Hozzáfűznénk, ez azt jelenti: se munkaerő-felvételről, se munkaerő-elbocsátásról, se a bérekről nincs döntési jogköre az új rendszerben az igazgatónak.

Balog Zoltán beszélt a pedagóguséletpálya-modellről, elismerve azt, hogy az augusztus végén született törvénymódosító – amely biztosította az életpályamodell bevezetésének egyik alapfeltételét, a béremelést – az új rendszerre való átállás, ez az érintettek számára számos nehézséget jelentett, főleg a tanévkezdés előtti szervezési munkák miatt. Kiemelte, hogy a béremelést kiterjesztették a gyerekvédelemben és a szakszolgálatokban dolgozókra is. (Ez elsősorban a Pedagógusok Szakszervezetének nyomására történt: az érdekvédelmi szervezet három másik szakszervezettel megállapodást írt alá az év elején a kormánnyal.)

A miniszter e megállapodásról azt mondta, hogy a főbb pontjai teljesültek. Balog szólt arról, hogy a „nemzeti identitást erősítő” Nemzeti Alaptantervet és az abból készült kerettanterveket, illetve a mindennapos testnevelést felmenő rendszerben vezették be, azonban hozzátette, hogy mindezzel valóban nőtt a tanulók terhelése. Az erkölcstan bevezetését – amelyet maga etikának kívánna hívni, de mint utalt arra, az illetékes államtitkárral e tárgykörben folytatott vitában Hoffmann Rózsa nyert, így lett a tárgy neve erkölcstan – olyan adósságnak nevezte, amelyet a magyar „rendszerváltoztatási kísérlet” óta nem sikerült rendezni, noha a környező országokban mindenhol bevezettek ilyen tartalmú tárgyakat.

Balog kiemelte a Határtalanul elnevezésű program beindítását, ami minden tanuló számára lehetővé teszi, hogy szervezett keretek között, pedagógiai program keretében eljusson határon túli magyar közösségekbe.

Valószínűtlennek hangzik, mégis igaz: Balog „minden szirénhang ellenére” sikernek nevezte a tankönyvellátást. Hangsúlyozta, az új NAT-hoz kapcsolódó tankönyvek ellátását az állam biztosítja.  – Átalakítjuk a tankönyvpiacot, mi nem piacról, hanem tankönyvellátásról beszélünk – szögezte le, sugallva azt, hogy további állami nyomulás várható a kiadás sokszínűségének szétverése terén. Kérdésre azt is kifejtette, hogy a kormány jó úton indult el, és nem kívánja a tankönyvpiac érdekekeit védeni.

Balog Zoltán büszkén szólt arról, hogy százezer közmunkást ültetnek iskolapadba decembertől márciusig, a közmunkások ebben az időszakban megkapják bérüket. Ez a program 20-30 milliárd forintba kerül, uniós és hazai források felhasználásával valósul majd meg: nemcsak OKJ-s képzéseket, hanem általános iskolai képzést is kapnak az érintettek, ha nem fejezték be alapfokú tanulmányaikat.

A kötelező óvodáztatás 2015-re halasztásával kapcsolatban Balog Zoltán a kormány álláspontját tolmácsolva arra kérte a bizottságot – emlékeztetőül: e bizottság javaslatára módosították a vonatkozó törvényt néhány hete –, hogy hozzák vissza a köznevelési törvény eredeti, 2014-es határidejét. Azt mondta: még tart a költségvetésről szóló vita, de a tervek szerint 6-8 milliárd forintot különítenek majd el óvodai férőhelyekre annak érdekében, hogy az eredeti törvényszöveg szerint, vagyis jövőre lépjen életbe a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás.

A felsőoktatással kapcsolatban azt mondta, 2012-2013 telén a „túl hirtelen, kevésbé elmagyarázott finanszírozás” miatt konfliktus alakult ki. Balog szerint a „konfliktus” oka az volt, hogy nem tudták elmagyarázni a Diákhitel 2-t, amellyel a nehezebb szociális helyzetűek is diplomához tudnak jutni.
Emlékeztetőül: az Orbán-kormány elleni eddigi egyetlen, komolyan vehető tüntetéssorozat idején megpróbálták ezt elmagyarázni, csakhogy a hallgatókat nem lehetett átvágni, ők ugyanis pontosan tudták, hogy mindaz, amit a kormány kommunikál, valójában a drasztikusan megvágott államilag finanszírozott képzés mellett bevezetett tandíj.

Balog úgy véli, a „konfliktust” végül is kezelni tudták például a Felsőoktatási Kerekasztal elindításával és egy önálló államtitkárság létrehozásával, amely azt is jelenti, hogy az ágazat nagyobb súllyal szerepel a kormányban. Balog sikernek nevezte a HÖOK-kal kötött megállapodást is, amelyben rendezték a hallgatói szerződés kérdését. Az új felvételi rendszerről pedig azt mondta, hogy az „beváltotta a hozzá fűzött reményeket”, hiszen a ponthatárok eltörlésével 58 ezer diák került be államilag finanszírozott helyekre a nyár folyamán. (Balog biztosan elfelejtette, hogy saját hatáskörben maga húzta meg 16 szakon a ponthatárt, a minimális felsőoktatásba kerülési ponthatár pedig 240 pont volt – a Szerk.) A miniszter hozzáfűzte, a mennyiségi és minőségi kérdésekben vannak még tennivalók a felsőoktatásban.

A nap kérdése pedig: tárgyalták-e a felsőoktatási stratégiát a múlt heti kormányülésen? Akkor munkatársunknak határozottan azt állította Giró-Szász András kormányszóvivő, hogy egy jelentést tárgyaltak a Felsőoktatási Kerekasztal munkájáról. A bizottság előtt azonban a miniszter – kérdésre megerősítve is – azt mondta, másfél órán át tárgyalta a kormány a Klinghammer nevével fémjelzett stratégiát. Balog e stratégia kapcsán leszögezte: az egyetemek csak akkor kapják vissza a rektorválasztás jogát, ha a kancelláriarendszert bevezetik. Vagyis a miniszter a HÖOK-kal februárban aláírt megállapodást továbbra sem tartja be. („A Felek támogatják az intézmények felelős irányítását, ennek részeként – az autonómia jegyében – a Kormány biztosítja a rektorválasztás korábbi rendszerét” – olvasható e dokumentumban.)

A meghallgatás során az is kiderült: a kormány nem tervezi a bölcsődei dolgozók bérének rendezését. Balog állítása szerint több milliárd forintot fordított a kormány a bölcsődékre, s hogy ebből jut-e bérfejlesztésre, azt a fenntartó önkormányzatoknak kell eldönteniük.