galéria megtekintése

Hoffmann Rózsa nekiment a miskolci tanároknak

24 komment


Rab László

A miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének levele azért váltott ki országos visszhangot, mert a tanárok általános problémákra mutattak rá. A kollégák elfáradtak, volt, aki úgy fogalmazott, ha maradnak a terhek, elhagyja a pályát. Nem szeretnénk rendszert buktatni, célunk, hogy javítsunk a helyzeten – mindezt Madarász Péter miskolci gimnáziumigazgató fogalmazta meg a parlament kulturális bizottságának ülésén, amelynek napirendjén szerepelt a "levélben megfogalmazottak kivizsgálása".

A menesztett államtitkár, ma már digitális kormánybiztos Czunyiné Bertalan Judit utódja, Palkovics László társaságában érkezett az ülésre, és örömmel újságolta, hogy 198 tankerületben (2207 klikes iskolában) gyűjtötték be a véleményeket, ezután alakították ki azt a húsz kérdéskört, amelyekben voltaképp kategorizálták a panaszokat. Az óraszám-csökkentéstől a pedagógusminősítési rendszeren át a szabad tankönyvválasztásig terjed a skála. Palkovics László is arról beszélt, hogy négy nagy csoportba sorolták a teendőket, vannak benne azonnal megoldandó kérdések, és olyanok, amelyeket szeptemberig, januárig vagy később kell rendezni. A Klik költségvetésének átalakítása áll az élen, utána következik a tanfelügyeleti rendszer egyszerűsítése.

A bizottsági vita békés mederben zajlott, a kormánypárti képviselők úgy üdvözölték a Köznevelési Kerekasztal létrejöttét, mintha a nyolcvanas évek téesz-zárszámadásán lettünk volna. Többen "'jó és biztató kezdetről", "a nemzeti ügynek számító" oktatásról beszéltek, és ilyeneket mondtak: "Örömteli, hogy elindult a párbeszéd." "Megnyugtató válaszokat várunk." "A fókuszban mindig a gyereknek kell állnia."

Ha nincs Hoffmann Rózsa, az ülés résztvevői belefulladtak volna a közhelyekbe. A volt államtitkár az oktatási rendszert érzékeny műszerként jellemezte, és elmondta, ha az embernek csak egy ujja fáj, akkor az egész szervezetünket betegnek érezzük. A finanszírozási gondok és a pedagógusok adminisztratív terhei kapcsán elismerte, hogy ezek erősebbek lehettek, mint az ujjfájás. Vannak bajok, mondta Hoffmann, és hozzátette, mégis elszomorítja, hogy az végül mivé terebélyesedett. A kerekasztalt üdvözölte, de most szerinte az ujjfájást kell orvosolni. Végül odafordult Madarász Péterhez, és azt mondta, levelükben számos olyan állítás található, ami nem felel meg a valóságnak. Szóvá tette, hogy "ha valaki bekiabál az éterbe, fontolja meg, mit beszél."

 

A tantestületi önállóságra vonatkozó panaszokra így kérdezett rá: – Igazgató úr, ön nem érzi magát főnöknek? A tanulók túlterheltségével kapcsolatban pedig azt mondta: – Készíttessenek azokkal kerettantervet, akik azt állítják, hogy ez nem jó. A Nemzeti Alaptantervet másfél évig senki sem kifogásolta, csupa olyan ember készítette, akinek szakmai fölkészültségéhez nem fér kétség. Madarász Péter annyit jegyzett meg, hogy

nem született volna meg indulatos levelük, ha rendben mentek volna a Herman Ottó Gimnáziumban a dolgok.

Annak viszont örül, hogy meghívták a kerekasztal üléseire.

Hiller István (MSZP) bátor kiállásnak nevezte a miskolciak levelét, és nem tartotta megalapozatlannak az abban foglaltakat. – Ha a felszínt akarják kapirgálni – ajánlotta a kerekasztalnak jó idegeket kívánó politikus –, akkor tévednek, a probléma rendszerjellegű. Amíg a Klik áll, ez nem lesz jó. Szüntessék meg a Kliket! A kerekasztal a hogyan továbbot szabhatná meg, a személycserékkel nem lehet eredményt elérni.

Hiller azt is bejelentette, parlamenti vitanapot kezdeményeznek az oktatás állapotáról. Az egykori oktatási miniszter arra figyelmeztetett, az érettségire készülő diákoknak nincs több évük arra, hogy a rendszer kiigazításában reménykedjenek. Azt is megjegyezte, hogy 2011-ig a köznevelési törvényekben benne volt, hogy a gyerek a legfontosabb az oktatásban.

– Önök ezt kivették 2011-ben, most mégis erre hivatkoznak. Miért vették ki? Öt év után lett megint annyira fontos a gyerek, hogy eszükbe jusson? (Palkovics válasza: túl triviális lett volna benne hagyni.)

A bizottsági elnök, Dúró Dóra (Jobbik) azt kérdezte, miért akkor kezdenek egyeztetni, amikor látszik, hogy ezer sebből vérzik az oktatási rendszer. Orbán Viktor pénteken azt mondta, jó irányba indultak el. De ha jó az irány, akkor miért kell húszféle területen változtatni?

Hoffmann Rózsa újra szót kért, a törvény elfogadásakor ő volt az államtitkár, egyeztettek, "de mivel eltérőek voltak a vélemények, konszenzus nélkül elfogadta a többség". Amúgy pedig "a köznevelési rendszer működik – mondta a KDNP-s képviselő –,

számos szülő és pedagógus hálás nekünk azért, ami történt."

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az ülés után azt mondta: megtartják a tervezett tüntetést február 13-án. Hangsúlyozta: az oktatásban rendszerhiba van, a kerekasztal a munkacsoportjaival nem tudja megoldani a problémákat. Gallóné elmondta, kapott olyan jelzést, hogy

nem engedték be az oktatási fórumra a kritikus hangú tanárokat,

az is előfordult, hogy botrányba fulladt a "konzultáció".

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.