A minisztérium és a KLIK a körlevéllel nem csak a köznevelési törvényt sérti, hanem még a nemzeti tankönyvellátásról szóló jogszabállyal is ellentmondásba kerül, hiszen az is szabad választást garantál a tankönyvjegyzékről. Az a gond, hogy amit eljuttattak az állami iskoláknak, köszönőviszonyban sincs a hivatalos tankönyvjegyzékkel, az „ajánlott" lista ugyanis nagyon szűk. Fontos megjegyezni: az Alkotmánybíróság korábban az ilyen körleveleket, miniszteri utasításokat a jogállamisággal ellentétesnek, alkotmánysértőnek tartotta.
Okkal feltételezhető, hogy a Hoffmann-féle tankönyvlista összeállítása során a szakmai szempontok háttérbe szorultak. A lista készítője nem volt tekintettel arra, hogy a tankönyvcsaládok bevezetése, illetve kivezetése felmenő rendszerben történjen. Tavaly az új kerettantervek alapján átdolgozott tankönyvekből már rendelhettek az első, ötödik és kilencedik évfolyamon. Idén viszont – a második, hatodik és tízedik évfolyamon – számos könyv, ami az előző év tananyagainak folytatására épül, már nem rendelhető. Annak ellenére sem, hogy a tankönyvkiadók tavaly energiát és pénzt nem kímélve, rohamtempóban dolgozták át könyveiket az új Nemzeti Alaptantervre épülő kerettantervek alapján. A kiadásaik több tízmillió forintra tehetők. Az átdolgozott tankönyvek akkreditációját hivatalos úton az Oktatási Hivatal végzi, s ez nem olcsó mulatság. A kiadóknak eljárási díjat kellett fizetniük, ami könyvenként 400 ezer és 800 ezer forint közötti összeget jelent, a munkafüzetekkel, kiegészítő könyvekkel együtt így jön ki egyes tankönyves vállalkozásoknál a tízmilliós befizetés – ez, mint látszik, kidobott pénz volt.
|
Egyre kisebb a választék
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Vélhetően sérülnek a diákok jogai akkor is, amikor a jegyzékről olyan kiadvány is lekerül, amely népszerű a pedagógusok és a tanulók körében egyaránt. Ezekből a jól bejáratott, kipróbált tankönyvekből esetenként 40-50 ezer gyerek is tanult egy évfolyamon. Piacvezető tankönyveket vettek le a listáról természettudományos és humán területről is. A tankönyvért fizető szülőket a megcsonkított jegyzékkel gyakorlatilag megfosztották attól a jogtól, hogy gyermekük olyan könyvből tanulhasson, amelyet a gyermek pedagógusa a legjobbnak tart, támogat, ajánl – és amellyel szakmailag is azonosulni tud.
A legnagyobb vesztes a tankönyvkiadás legnagyobb szereplője, a Mozaik Kiadó lehet, amely kiadványainak jelentős részével piacvezető vagy második helyezett volt. Ugyancsak vesztes a Krónika Nova Kiadó is. A több generáció számára is ismerősen csengő „Mohácsy-féle Színes irodalom tankönyvcsalád" kötetei közül csak a 11. évfolyamost hagyták meg a választható könyvek között.
Hoffmann Rózsa mindeközben azt hangsúlyozza, hogy az állam sokkal nagyobb felelősséget visel a tankönyvellátásban és előállításában.
– Kevesebb, de garantáltan jó minőségű könyvekből tudnak választani az iskolák, és jóval olcsóbbak lesznek a kiadványok. Az eddigi tankönyvpiac ugyanis nem hozta meg azt a várt eredményt, hogy az árakat letörje, így a családoknak komoly anyagi terheket kellett vállalniuk – idézi az államtitkárt az MTI. Ezen a sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy miniszteri biztost kapott a tankönyvellátási terület, ami érdekes fejlemény. Ilyen pozícióra a sokszínű tankönyvpiac felszámolása előtt nem volt szükség.
De valóban olcsóbb így a tankönyvellátás? És mindig szempont-e az olcsóság, ha a gyerekekkről van szó?
A már említett Mohácsy-féle irodalomkönyvek helyett a Hoffman féle listán a 9-10. évfolyamon egyedül „választható" Nemzedékek Tudása (NTK) irodalom könyvek (szöveggyűjteménnyel) a 9. évfolyamon 790 forinttal olcsóbbak, a 10. évfolyamon viszont már 990 forinttal drágábbak, mint a Krónika Nova 10-es könyvei. Szakmai körökből úgy értesültünk, hogy az NTK-s irodalomkönyveket éppen azért nem választották annyian ezeken az évfolyamokon, mint a Mohácsy-félét, mert a nehéz nyelvezete miatt kevésbé jól használhatók szakközépiskolákban. Talán emiatt is, mindenesetre a népszerű, kiemelkedően piacvezető Mohácsy-könyvekből óriási mennyiség van az iskolai könyvtárakban. Ezt mind kidobhatják.
Az olcsóságra való hivatkozás a tartós tankönyvekkel kapcsolatban is megbukik. Az iskolákban hatalmas mennyiségű tankönyvi állomány van, ezek jelentős részét tavaly rendelték meg, az új kerettantervek alapján készült kiadványokból. Hiába lehetne ezeket a tankönyveket még sok évig használni, idén már lekerültek a listáról. A kiadók szerint a tankönyvek mindenkori maximált árát miniszteri rendelet szabályozza, vagyis ha valóban az árak csökkentése lenne az elsődleges cél, akkor azt rendeletben lehetett volna szabályozni.
Érthetetlen, miért maradtak ki a listáról olyan tankönyvek, amelyeket az akkreditációjuk során a szakértők a legjobbnak tartottak. A szülők és a gyerekek talán ezzel veszítenek a legtöbbet az Orbán-Hoffmann-féle államosítás keretében: sok esetben a legszínvonalasabb, legmagasabb pontszámot elért, díjazott tankönyveket dobták ki a jegyzékből. Mivel az uniformizálás a cél, a kormánynak, úgy tűnik, nem számít, hogy a választható tankönyvek közül kikerült a legnagyobb presztízsű díjjal, Európa Legjobb Tankönyve Ezüst Díjjal kitüntetett mozaikos Környezetünk titkai piacvezető tankönyvcsalád, amelyből évfolyamonként 40-50 ezer diák tanul. A 10.,11. évfolyamon kívül nincs rajta a listán az 1-12. osztályig ívelő, egymásra épülő, szintén szakmai díjakat besöprő, szinte minden évfolyamon piacvezető mozaikos Sokszínű matematika tankönyvcsalád. Ez a példa megvilágítja azt is, hogy a „kiváltságos" tankönyvek kiválasztásánál nem csak a szakmai szempontokat szorították háttérbe, hanem a logikát is. Hiszen mivel magyarázható, hogy egy tankönyvcsalád egyes évfolyamokon rendelhető, míg másokon nem?
Bizonyos évfolyamokon csak állami kiadók könyvei rendelhetők. Ezek között van a már több botrányt kiváltó szerző, Bánhegyi Ferenc történelem könyve is.
Kérdés, mit szólnak mindehhez a szülők, akik mintegy hétmilliárd forintot fizetnek ezekért a tankönyvekért?
Az Európai Szülők Egyesületének elnöke szerint a szülők nem fognak kollektívan tiltakozni.
– Az államtitkárság egy napot adott a pedagógusoknak arra, hogy a szülőkkel aláírassák a megrendelendő tankönyvek listáját. Ez a szoros határidő kizárja a szülők tájékozódását – mondja Salamon Eszter, aki hangsúlyozza, hogy mivel a legnagyobb ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila még a választások előtti utolsó interjújában sem tekintette az oktatást krízisterületnek, így az elégedetlen szülők lényegében politikai képviselet nélkül maradtak. Így sem tiltakozás, sem petíció nem várható. Salamon Eszter szerint a családok egyéni utakon próbálnak jobb színvonalú oktatást kijárni gyerekeiknek. – Az alternatív iskolákba soha nem látott túljelentkezés van. Nagy az érdeklődés a gyerekek külföldi iskoláztatása, illetve az otthoni magántanulás iránt. Vagy befogja az ember a száját, vagy elmegy innen – összegezte a helyzetet.
