Felkerült az ajánlott jegyzékre például Bánhegyi Ferenc nyolcadikos történelemkönyve. A szerző pályafutását több botrány is színezi. A Történelemtanárok Egyletének (TTE) elnöke, Miklósi László egy tavaly írt tanulmányában a tankönyv szövegét részletesen elemezve hívta fel a figyelmet arra, hogy a kiadvány szakmailag elfogadhatatlan.
Történészek és társadalomtudósok – többek között Ormos Mária és Ungváry Krisztián – petícióban fejtették ki véleményüket, amely szerint „felmérhetetlen károkat okoz, ha a történelem oktatásában ismét teret kap a politikai és ideológiai irányítás”.
|
Bánhegyi Ferenc szakmailag kifogásolt történelemkönyve |
Úgy fest, hiába minden szakmai tiltakozás, a kormányt nem érdekli, ha az állami iskolákra rákényszerített könyvek egy része hamis történelemszemléletet közvetít. Legalábbis erre enged következtetni a köznevelési államtitkárság Népszabadságnak küldött válasza. Lapunk azzal kereste meg a tárcát, hogy a széles körű szakmai tiltakozások hatására megvizsgálta-e a tankönyvellátásért felelős miniszteri biztos a szóban forgó kiadványt? Kiderült: az államtitkárság szerint nincs gond ezzel a tankönyvvel.
„A Miniszteri biztos a tömegkommunikációban megjelent észrevételek alapján tájékozódott az érintett történelem tankönyvről” – tudtuk meg.
Hegedűs István a tájékozódás alapján az alábbi megállapításokat tette: „a könyv ugyanazon az akkreditációs eljáráson keresztül került tankönyvvé minősítésre, amelyen az összes tankönyv is megfelelt”, „az Oktatási Hivatal által felkért szakértők támogató javaslattal zárták szakértői értékelőlapjukat”, „a szakértők módosítási javaslatait a szerző teljesítette”, „a tankönyv érvényes engedéllyel rendelkezik, így jogszerűen került fel a tankönyvjegyzékre”, „a tankönyvhöz kötődően az elmúlt időszakban nem érkezett olyan beadvány, amely az egyes részekkel kapcsolatosan konkrét megfogalmazásokat, hibákat kifogásolt volna”.
– A három kirendelt szakértő közül csupán a tudományos-szakmai szakértő fogalmazott konkrét javítanivalókat, és állított össze részletes hibajegyzéket az értékelés során. A szerző a felsorolt hibákat javította. Úgy a tudományos-szakmai, mint a pedagógiai didaktikai szakértő az értékelőlapján egyértelműen nyilatkozik arról, hogy a tankönyv megfelel az általános etikai követelményeknek – áll az államtitkárság válaszában.
– Körülbelül tíz éve indult ez a történet. A tankönyvi eljárás során referensként én kaptam meg ennek a könyvnek a kéziratát, valamint a két szakértő véleményét, hogy tegyek javaslatot a jóváhagyásra vagy az elutasításra. A mű alkalmatlan volt, még javítások révén sem lehetett belőle megfelelő tankönyvet készíteni. Nem sokkal később, valamennyire átírva a legsúlyosabb részeket, a szerző újra benyújtotta akkreditációra a kéziratot. Engem akkor már az értékelés közelébe sem engedtek, a könyvet tankönyvvé minősítették – idézi fel a köznevelésért felelős államtitkárság válasza kapcsán a könyv történetének egy epizódját Miklósi László.
Az TTE elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy a korábbi akkreditációs folyamatban előfordult, hogy egy rossz minőségű könyv is átcsúszott. – De ha kitört a botrány, volt mód a korrekcióra. Márpedig most kitört – fogalmaz. Éppen ez a felháborodás adhatna alkalmat arra az államtitkárságnak, hogy a szakmai szempontok alapján újra megvizsgálják a könyv tartalmát, s „üzenetét”.
– Elég szomorú, hogy eddig tankönyvként használható volt. De egyáltalán nem ugyanaz a helyzet, ha egy magánkiadónak van egy problémás könyve, vagy ha az a könyv az állam kiadójának műve. Ha az immár tulajdonában lévő művet a minisztérium rajta hagyja a tankönyvjegyzéken, akkor azzal azt üzeni, hogy nincs baja a könyvvel – mondja, hozzátéve, hogy most egy olyan állami könyv kerül a gyerekek kezébe, amelyből tájékozódva a gyerekek akár rokonszenvezhetnek is Hitlerrel.