A társaság egy része elment esti imára. Vártunk rájuk legalább fél órát, de nem jöttek vissza – foglalta össze Tordai Péter, a BZSH (Budapesti Zsidó Hitközség) elnöke, miért nem sikerült dönteni a közelmúltban lemondott Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató utódlásáról.

Előtte azonban történt egy és más a BZSH csütörtök délután kezdődött, estébe nyúló közgyűlésen.

Keszler Gábor, az egyik küldött napirend előtti felszólalásban méltatta a posztjáról csaknem huszonöt év után távozó Zoltait, akinek tevékenységét lehet ugyan különbözőképpen értékelni, de szociális érzékenységét – mondta – senki sem vitathatja. Szavait vastaps fogadta.

Zoltai Gusztáv távozásának körülményeiről mindenféle pletykák keringenek. A közgyűlésen annyi derült ki, hogy az ügyvezető igazgató nem önszántából vált meg tisztségétől. Az egyik küldött felkérésére röviden Zoltai Gusztáv is hozzászólt. Közölte, hogy felmondólevelét Feldmájer Péter (a Mazsihisz volt elnöke, jelenlegi alelnöke) írta meg és tette elé. Zoltai titoktartási kötelezettséget vállalt.

Elvileg Tordai Péter is támogatta a javaslatot, hogy Zoltait időlegesen oldják fel a titoktartás alól: tegyék lehetővé számára, hogy zárt ülésen beszámoljon lemondásának „valós okairól". Csak éppen a közgyűlés odáig már nem jutott el, hogy szavazzon az indítványról.

Pénzügyi kérdések megtárgyalása után jött az új ügyvezető igazgatóról szóló napirendi pont. Az ügyvezető igazgató megbízása az alapszabály szerint négy évre szól, a Mazsihiszben és a BZSH-ban viszont egy év múlva lesz tisztújítás. A Mazsihisz és a BZSH vezetői ezért szerették volna, hogy az átmeneti egy évre ne a közgyűlés válasszon igazgatót, ezt a hatáskört delegálják „elöljárói és vezetőségi jogkörbe".

A közgyűlés tagjai közül nem mindenki támogatta az ötletet, többen is elindultak az igazgatói posztért. A helyszínen Zoltai Gusztáv is kapott jelölést, aki feltételt szabott: abban az esetben vállalja újra az igazgatói tisztséget, ha Heisler András, a Mazsihisz elnöke, valamint Feldmájer Péter és Tordai Péter távozik a pulpitusról.

Elhamarkodott mondat volt – kérdésünkre utóbb így kommentálta saját kijelentését Zoltai Gusztáv. Hangsúlyozta: semmilyen körülmények között nem kíván visszatérni.

A vita során akadt, aki Tordait akarta elmozdítani az elnöki székből. Zoltai utódjának kilétéről végül nem született döntés. Miután az imára elvonult küldöttek nem tértek vissza, Tordai Péter határozatképtelenség miatt berekesztette a meglehetősen parázs hangulatú közgyűlést.

Vasárnap újabb forduló, a Mazsihisz közgyűlése következik. Zoltai Gusztáv ugyanis nem csupán a BZSH-ban, hanem a Mazsihiszben is betöltötte az ügyvezető igazgatói posztot.

Néhány napja Heisler András és Tordai Péter drámai hangvételű levelet írt a közgyűlési tagoknak: „olyan döntés előtt állunk", amelynek tétje a „magyarországi zsidóság sorsa és jövője". Heisler és Tordai szerint „a hazánkban évszázados történelmi múlttal rendelkező zsidóság fennmaradásáról van szó".

A magunk részéről véletlenül sem szeretnénk lebecsülni a BZSH és a Mazsihisz ügyvezető igazgatói posztjának jelentőségét, de azt sem gondoltuk volna, hogy ettől függ a magyarországi zsidóság léte. Tordai Péter lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a kicsit talán valóban túlzó, sarkos megfogalmazás nem is erre utal, hanem a Köves Slomó vezette EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) előretörésére. Ha a BZSH és a Mazsihisz nem rendezi a sorait, akkor az úgynevezett neológ irányzat háttérbe szorul, netán el is tűnik – állapította meg Tordai, jelezve: ami a szervezést és a szolgáltatások minőségét illeti, érdemes tanulni az EMIH-től.