Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár február végén, a PM-es Jávor Benedekkel folytatott atomvitán azt ígérte, a hitelmegállapodást beviszik a parlament elé. Végül nem hívták össze a rendkívüli parlamenti ülést. A hitelmegállapodás aláírásának időzítése két ok miatt is magyarázatra szorul: egyrészt napokkal a választások előtt sehol a világon nem szokás ezermilliárdos nagyságrendű tartozást vállalni, másrészt immár az orosz sajtó is nyíltan pedzegeti, hogy a krími katonai agresszió miatt az Oroszország ellen bevezetendő szankciók érinthetik a Roszatom szerződésállományát, így a paksi bővítést is.
A szerződéskötéssel az Orbán-kabinet láthatóan megpróbálja kész helyzet elé állítani a következő kormányt, hogy annak már csak minimális mozgástere maradjon az esetleges kihátrálásra. Ez azért különösen veszélyes, mert az egész beruházási konstrukció alapját képező Orbán–Putyin-megállapodásban van ugyan rendelkezés az egyezmény felmondásáról, de az a szöveg szerint a csatlakozó szerződések érvényességét (például a hitelszerződését) nem érinti.
Lázár János a keddi kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: a megállapodást a megalakuló parlament elé terjesztik. Hozzátette: a dokumentumot Brüsszel számára is rendelkezésre bocsátották. Lázár szerint a kormány két megállapodás aláírását tervezte az orosz féllel. Az első a nemzetközi nukleáris együttműködésről szólt, amelyet már korábban aláírt a kabinet, és azt be is nyújtotta az Országgyűlésnek. A Ház ezt megtárgyalta, jelenleg végszavazásra vár – fűzte hozzá az államtitkár –, ami az új parlament feladata lesz. Ez a szerződés azonban csak akkor lép hatályba, ha Magyarország a pénzügyi megállapodást is megköti, és a parlament azt is elfogadja.
Ennek azonban ellentmond az a válasz, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter adott az LMP-s Szél Bernadett kérdésére: e szerint a kormány már csak utólag tájékoztatja a parlamentet a jóváhagyott megállapodásról.
Megszegett ígéretek
A megállapodás körül rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Az nyilvánvaló, hogy a kormány most is – mint az Orbán–Putyin-egyezmény megkötésekor – a bolondját járatta a közvéleménnyel és a parlamenti képviselőkkel.
Február 28-án az ELTE jogi karán Lázár János államtitkár a következőket mondta vitapartnerének, a PM-et képviselő Jávor Benedeknek a tervezett bővítést célzó kétoldalú megállapodásokról: „A tárgyalási emlékeztetők sosem nyilvánosak, nem jogszerű kiadni az orosz fél hozzájárulása nélkül. A szerződés viszont nyilvános, a hitelszerződést is látni fogja a parlament (...) Ilyen nemzetközi szerződést eddig egy kormány sem vitt a parlament elé, és még mindig megtörténhet, hogy a hitelszerződést az új parlament nem fogadja el, vagyis nem lesz bővítés." Hasonló értelemben nyilatkozott Lázár tegnap a kormányszóvivői tájékoztatón is, azt sugallta, hogy a döntés a következő parlament kezében lesz. Ennek azonban ellentmondani látszik az a válasz, amelyet Szél Bernadettnek, az LMP képviselőjének küldött (a politikus írásbeli kérdésére) Varga Mihály gazdasági miniszter. Varga szerint ugyanis „az orosz féllel lefolytatott tárgyalások eredményes, formális lezárását követően a kormány az Országgyűlést tájékoztatni fogja a nemzetközi szerződések megkötésére vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően". A válaszban egyértelműen utólagos tájékoztatásról van szó, és nem arról, hogy a parlamentnek érdemi beleszólása lenne a szerződés tartalmába vagy megkötésébe.
Lázár kedden azt is mondta, hogy az atomerőmű bővítéséről szóló Orbán–Putyin-megállapodás „csak akkor lép hatályba, ha Magyarország a pénzügyi megállapodást is megköti az orosz féllel, és a parlament azt is elfogadja". Varga írásbeli válaszában viszont az áll, hogy a pénzügyi megállapodás megkötése „feltétele a két állam között megszületett és törvényi szinten jóváhagyott komplex egyezmény végrehajtásának", ami megint csak azt valószínűsíti, hogy a szerződéskötés nem a parlamenten fog múlni.
Szél Bernadett az eset nyomán lapunknak azt hangsúlyozta: Orbán Viktor miniszterelnöknek ki kellene állnia a közvélemény elé, és világossá kellene tennie, hogy melyik minisztere mond igazat. A politikus nemcsak Lázárra és Vargára célzott, hanem Németh Lászlónéra is, aki nemrég úgy tájékoztatott, hogy egyelőre csupán a nukleáris egyezmény megvalósításához szükséges megállapodások előkészítése, a szakértői szintű tárgyalás zajlik, miközben a hitelszerződést már meg is kötötték. Szél Bernadett szerint az új országgyűlés első és legfontosabb teendője a bővítéssel kapcsolatban a választások előtt tett kormányzati lépések ellenőrzése és felülvizsgálata kell hogy legyen, Orbánék ugyanis ebben az ügyben láthatóan kivonták magukat a parlamenti kontroll alól.
A képviselő szerint az Orbán-kormány még a féldemokratikus Putyin-rendszerhez képest is demokráciadeficittel küzd, hiszen másodszor fordul elő, hogy a hazai közvéleménynek és a magyar képviselőknek orosz újságokból kell megtudniuk, milyen szerződéseket kötött a kormány a hátuk mögött (korábban az Orbán–Putyin-egyezmény szövegét is az orosz sajtó közölte). Szél Bernadett azt is felháborítónak nevezte, hogy Orbánék előbb tájékoztatták a szerződés szövegéről Brüsszelt, mint a magyar választókat, illetve a törvényhozókat.
Jávor Benedek tegnap nyílt levélben fordult Lázár Jánoshoz, a szerződés hiteles magyar fordításának nyilvánosságra hozatalát követelve.
– A kormánynak nyilatkoznia kell arról is, hogy a parlamentnek milyen jogosítványai vannak a megállapodással kapcsolatban. Azaz megakadályozhatja-e a hitelszerződés megkötését, vagy a kontraktus mindenképpen életbe lép, anélkül, hogy a képviselők érdemi vitát folytathatnának róla, illetve szükség esetén módosíthatnák-e annak szövegét – hangsúlyozta.
Jávor Benedek a levélben sorra veszi az Orbán-kormánynak a bővítéssel kapcsolatban megszegett ígéreteit – sem nemzetközi tender kiírására, sem a megtérülési és a környezetvédelmi háttértanulmányok bemutatására nem került sor –, és egyértelműnek nevezi, hogy a kormány igen súlyos tényeket rejteget a szavazók elől, egyértelműen választási megfontolásból. – Ha nem lenne félnivalójuk, semmi okuk nem lett volna a parlament és a közvélemény megkerülésére, illetve – több esetben – a becsapására, és még most is előállhatnának a beruházásra vonatkozó legfontosabb információkkal. Ez a megállapodás azonban vállalhatatlan, mert Magyarországra nézve egyértelműen hátrányos, és az összes kockázatot a magyar adófizetőkre terheli, ezért próbálják minden erővel elérni, hogy az igazság pillanata csak a választások után jöjjön el – állította Jávor Benedek.
