Értesüléseink szerint Tóth Ferenc polgármester és a helyi református lelkész „lakossági kezdeményezésre” úgy döntött, a településen legyen egy egyházi iskola is, ami fölöslegessé teszi a nem cigány gyerekek másik településre utaztatását. Úgy tudjuk, az iskola nyitása ellen felszólaltak az Emmi illetékesei és az állami iskolafenntartó helyi tankerületi vezetői is. Több forrásból megerősített információink szerint Czibere Károly szociális ügyekért és a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár és helyettese, Langerné Victor Katalin is elszántan küzdött az újabb református iskola megnyitása ellen. Hiába. Az állami fenntartó és a minisztérium nem sokat tehet, ha az önkormányzat átad egy épületet az egyháznak, ahol az a szabad vallásgyakorlás nevében kizárólag nem cigány gyerekeket oktat, olyan hatásokat gerjesztve, amelyek az állami iskolát szegregálják, végképp elvágva az ott tanulókat az integrált, esélyteremtő, minőségi oktatástól. Nyilvánvaló, hogy Komádi nem fog eltartani két iskolát, arra viszont jó lesz az új, egyházi iskola, hogy növelje a társadalmi elszigeteltséget a romák és nem romák között.
Pedig egy hasonló példa nem messze Komáditól már jelzi, hogy mi lesz ennek a folyamatnak a következménye. Biharkeresztesen, egy még kisebb városban már évek óta működik az egyházi iskola, mely „sikeresen” tette szegregált iskolává az állami oktatási intézményt. Az iskola elkeseredett küzdelmet folytat, de a HHH aránnyal szemben nem tudják felvenni a harcot. Az egyházi iskola pedig kötelezettségek nélkül, a szabad iskolaválasztás és vallásgyakorlás jegyében fogadja a település és a környék jobb státuszú családjainak gyerekeit, a halmozottan hátrányos helyzetű romákat azonban nem veszi fel.
A nyíregyházi Huszár-telepen egy egyház nyitott újra egy cigány többségű iskolát. Most egy másik egyház nyit iskolát azzal a kimondatlan, de jól érzékelhető céllal, hogy odavonzza a nem roma szülők gyerekeit. Alig akad példa arra, hogy az úgynevezett történelmi egyházak az integrált, minden gyerek számára esélyteremtő oktatásért tevékenykedjenek.
Hódmezővásárhely a példa
Az oktatási esélyegyenlőtlenségek csökkentése hosszú távon a többségi társadalom érdeke is. A szegregáció visszaszorításához kapcsolódó reformokkal ugyanis általánosan növekedne az oktatás színvonala. Hogy mit kellene tenni? Erre a kérdésre Kertesi Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének közgazdásza válaszolt a napokban egy konferencián.
A közgazdász szerint a pedagógiai program megújítása mellett át kellene alakítani az iskolai körzeteket, ügyelve arra, hogy az utazás a gyerekeknek normális időbeli és pénzbeli költségeket jelentsen. Figyelni kell arra, hogy körzetekben viszonylag azonos arányban osszák el a roma és nem roma gyerekeket. „Ahogy ez par excellence történt Hódmezővásárhelyen” - mutatott rá, utalva a Lázár János polgármesteri időszaka alatt végrehajtott sikeres oktatási deszegregációra. Kertesi szerint igazságos felvételi rendszert kéne kialakítani. Azokba az iskolákba, amelyek népszerűek, és ahová nagy a túljelentkezés, akár pozitív diszkrimináció segítségével is be kell engedni halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket. Példaként említette Újdelhit, ahol az állam kötelezte a népszerű magániskolákat, hogy a férőhelyeik húsz százalékát nyissák meg a szegény gyerekeknek.
Magyarországon szabadidős programok – futballmeccsek, nyári táborok – szervezésére is szükség lenne, hogy a különböző hátterű gyerekek közötti kapcsolatok kialakulhassanak. Kertesi arról is beszélt, hogy mit lehet tenni azokban a szegény gettókban, ahol már nincs kit kivel integrálni. – Ott nagy hangsúlyt kellene fektetni a befogadó pedagógiai módszerek elsajátítására – mondta, hozzátéve, hogy ilyen iskola a hejőkeresztúri vagy a H2O iskolák, amelyek pályázati pénzekből nyomorognak, ahelyett, hogy az állam egy koncentrált, koordinált kormányzati program részévé tenné és országos hálózattá fejlesztené őket. A közgazdász kutatási tapasztalatai szerint az antiszegregációval az iskolarendszer általános minősége javul.
A reform két másik kulcsa a tanárképzés fundamentális megújítása és a tanárkiválasztási rendszer megújítása lenne.
