Az Európa Tanács független jogászokból álló tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság – nem utolsósorban a bírói pártatlanság garantálása érdekében – emiatt tiltakozott, és módosították is a jogszabályt. Így 2013 óta minderre nincs lehetőség. Később ezt a fajta ügyáthelyezést az Alkotmánybíróság (AB) is alaptörvény-ellenesnek minősítette.
Kende szerint azonban
találtak egy kiskaput:
Handó Tünde tavaly szeptemberi határozatával Vatai István hadbíró alezredest, a Debreceni Törvényszék katonai bíráját 2014. október 1-jétől idén szeptemberig a Fővárosi Törvényszékre rendelte ki. Erre a bírák jogállásáról szóló törvény szerint például „a bíróságok közötti ügyteher egyenletes elosztásának biztosítása” érdekében van lehetőség. Ha sok a munka Budapesten, segítség gyanánt hozhatnak vidékről is embert. Azért katonai bíró tárgyalja az ügyet, mert a Vizoviczki-perben több rendőrtisztet is megvádoltak. Így azonban az OBH elnöke maga jelölte ki azt a bírót, akinek a Vizoviczki-perben ítélkeznie kell.
A perben érintett vádlottak és védőik a kirendelésről csak akkor szereztek tudomást, amikor tavaly novemberben megkapták az első tárgyalásra szóló idézést,
mégpedig Debrecenbe, vagyis nem Budapestre, ahová a hadbírót „kirendelték”, hanem az ő eredeti szolgálati helyére.
Ügyfelének debreceni idézéséből Kende Péter ügyvéd azt a következtetést vonta le, hogy a bírói hivatal elnöke „kicselezte” a jogszabályt, s az ügyet mégis csak áthelyezte egy másik bírósághoz. Szerinte nincs jelentősége annak, hogy a bíró formailag a Fővárosi Törvényszék nevében folytatja le az eljárást, ha egyszer ezt Debrecenben teszi.
A bíró kirendelése ebben az esetben ugyanolyan következményekkel jár, mint a megtiltott ügyáthelyezés – véli Kende.
A vádlottakat elvonják törvényes bírájuktól, akik még azt sem tudhatják, hogy hol lesz a tárgyalás.
Emellett megnehezítik a védelem jogának gyakorlását. Ez esetben az érintettek a fővárosban vagy az agglomerációban élnek, és ezért 230 kilométert kell utazniuk, ha a bíróságra kell menniük – az OBH elnökének döntése ellen jogorvoslati lehetőség sincs – sorolja kifogásait az ügyvéd. Hangsúlyozza: mindez sérti a jogállamiság, a jogbiztonság alkotmányos követelményét.
Az országban öt törvényszéken mindössze 14 hadbíró dolgozik:
a fővárosban, Debrecenben, Győrött, Kaposvárott és Szegeden, míg másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla jár el – tájékoztatott Kende beadványa kapcsán az OBH. Ez az alacsony létszám gondot okoz abban az esetben, ha adott ügyből a katonai bírák közül egy vagy több ki van zárva, például azért, mert valamelyik vádlott esetében nyomozási bíróként járt el.
Mivel ilyen esetek gyakran előfordulnak – közölte az OBH –, bevett gyakorlat, hogy katonai bírákat rendelnek ki az egyes bíróságok között. Az idei év első negyedében ötöt, vagyis a katonai bírák több mint harmadát rendelték ki eredeti beosztásuk mellett másik törvényszékre vagy az ítélőtáblára. Így a debreceni bíró 2012 júniusa óta a Szegedi Törvényszéken is eljár. Ezzel a megoldással a hivatal szerint elkerülhető, hogy egy katonai tanács kizárása esetén külön-külön kelljen dönteni más bíróság kijelöléséről, ami több hónapos késedelmet jelenthet.
Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a kirendelés adott időtartamra szól, nem meghatározott ügyek elbírálására. Kiemelték: a kirendelt bíró feletti szakmai-igazgatási felügyeletet a kirendelés helye szerinti bíróság elnöke látja el, s az ügyeket is a szokásos ügyelosztási rend alapján szignálják rá.
A tárgyalásokat rendszerint a kirendelés helye szerinti bíróságon kell megtartani, de ettől eltérően is rendelkezhetnek – vagyis mehet Debrecenbe egy budapesti ügy.
Az OBH közölte: a tárgyaláskitűzési gyakorlatot a kirendelés helye szerinti bíróság elnökénél lehet kifogásolni. Egy panasz viszont Kende szerint nem érdemi jogorvoslat, de a hivatal magyarázata azt sem indokolja, hogy bárkit elvonjanak a törvényes bírájától, amivel ráadásul jelentős többletterhet hárítanak a peres felekre.
