galéria megtekintése

Hétfőn jöhet az új csata a Ligetért

4 komment


Hargitai Miklós

Előkészületeket tesznek a Városliget Zrt.-nek dolgozó biztonságiak a Ligetvédők kiszorítására; úgy tudjuk, az érintettek arra számítanak, hogy hétfőn megpróbálják eltávolítani őket az egykori Hungexpo-telekről, és újraindul a fairtás. A civilek egyébként egy bejelentett demonstráció keretében, legálisan tartózkodnak a helyszínen, vagyis az elzavarásuk valószínűleg törvénysértő lenne.

„Ma arra keltünk, hogy a biztonságiak feltörték egy szobának a zárját (videón rögzítve a vallomás), és azt mondták, hogy hétfőig pakoljunk ki, mert akkor jönnek kirakni minket, de kapunk erről hivatalos tájékoztatást.” Ez a bejegyzés jelent meg délelőtt a Ligetvédők Facebook-oldalán. A csoport – amelynek tagjai az első, márciusi fakivágási kísérlet óta a helyszínen táboroznak – arra számít, hogy valóban megpróbálják őket kiszorítani a területről. Csák Gergely, a csoport egyik képviselője lapunknak azt mondta, a helyzet napok óta rendkívül feszült, komoly esély van rá, hogy hétfőn, a május elsejei fokozottabb jelenlét és figyelem elmúltával újabb csata indul a fákért.

A Ligetvédők információink szerint legálisan, egy bejelentett és szeptemberig tartóan tudomásul vett demonstráció keretében tartózkodnak az egykori Hungexpo-telken, vagyis az ottlétük legális, az eltávolításuk valószínűleg törvényt sértene, ugyanúgy, ahogyan a szobafeltörés (ha valóban megtörtént) szintén nem lehetett szabályos. (A csoport tagjai sátrakban laknak, de a volt Hungexpo-épületet is használják.)

Márciusban már egymásnak feszültek a Ligetvédők és a favágók. Hétfőn jöhet az újabb csata
Kovács Klára / Népszabadság

 

Lapunk más forrásból származó értesülései szerint hétfőn karhatalmi segítséggel vihetik el a Ligetvédőket a Hungexpo-telekről, mert azt a részt felvonulási területnek szánja a beruházó az építkezéshez, és a területen lévő fák többségét ki akarja vágni, annak ellenére, hogy semmilyen tervezett épületnek nem állnak az útjában.

A civil szerveződés kedden szakmai fórumot is rendezett a Városliget beépítéséről neves szakértők részvételével. A városvédő Ráday Mihály a beszélgetésen azt mondta: nemcsak Budapest elfogadott fejlesztési koncepcióinak, hanem a városlakók érdekeinek is az felelne meg, ha a tervezett múzeumokat nem egy tömbben, hanem a fővárosban szétszórva, lerobbant területek helyreállításával valósítanák meg. Alkalmas helyként említette például a IX. kerületi Kilián laktanyát.

A moderátor, a szociológus Csák Gergely arra hívta föl a figyelmet: a Liget-projektre eddig már több mint 10 milliárd forintot elköltöttek, ám a hatalmas összeg alig 1 ezrelékét, 10 millió forintot szánnak az öreg fák rendbetételére, amiből feketén-fehéren kiderül, mennyire fontos része a beruházásnak a parkrehabilitáció. Csák szerint önmagában azzal nem lehet érvelni a legújabban már 600 fát érintő kivágási tervek mellett, hogy a növények betegek: „tudomásul kell venni, hogy ez nem esőerdő, hanem Budapest – sűrű a lakosság, nagy a forgalom, szennyezett a levegő, tehát az itt élő fák többsége beteg, emiatt még nem kell azokat elpusztítani” – fogalmazott.

Zimborás Gábor építész egyebek között azt sérelmezte, hogy a beépítési építési tervek továbbra sem nyilvánosak, a közönségnek csak a látványterveket mutatják meg – de még így is látszik, hogy például a „Petőfi csarnok helyére” tervezett új Nemzeti Galéria bruttó alapterülete pontosan a kétszerese lesz a csarnokénak. És miközben egy közparkban elvileg legfeljebb 7,5 méter magas, a parki funkciókat kiszolgáló épületet lehet kialakítani, itt 25 méter az engedélyezett beépítési magasság, de például a Közlekedési Múzeum kupolája 60 méter magas lesz.

Fotó: Népszabadság

Az eddigi tervek alapján 2000 mixerautónyi betont kívánnak beépíteni a „zöldítés” jegyében, és nagyjából 60-90 toronyháznyi épület emelésére készülnek.

Bathó Tivadar építész szerint a Városliget Zrt. részéről gyakran emlegetett 65 százalékos zöldfelület nem az egész Városligetre, és nem is a Városliget nevű ingatlanra, hanem az utóbbinak csupán az egyik zónájára vonatkozik majd, és csak úgy lehet kimutatni, ha a tó teljes felszíne mellett a mélygarázsok zöldtetőjét is beleszámítják – ezeknek a mesterséges felszíneknek kellene kiváltaniuk az eddigi lobkoronát úgy, hogy még előrelépésről is lehessen beszélni. Bathó szerint ugyanakkor a kormány még a saját szabályozásait sem veszi komolyan: először előírták, hogy csak zöldtetős épület létesülhet a Ligetben, majd elfogadtak két olyan múzeumi tervet, amelyek zöldtető helyett hagyományos beton lapostetőt tartalmaznak (most készülnek a szabályokat hozzáigazítani a valósághoz).

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.