Ebben az ügyben korábban már folyt eljárás, s Dávid és Herényi mellett Szilvásy György egykori titokminiszter és Tóth Károly, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának korábbi szocialista alelnöke is a vádlottak padján ült. A vélelmezett bűnük személyes adattal visszaélés volt – nyilvánosságra hoztak több olyan felvételt, amely egyebek mellett az Ud Zrt. biztonságtechnikai cég vezetői és az OTP elnök-vezérigazgatója közötti beszélgetéseket tartalmazott –, de a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2012-ben nem jogerősen mind a négy vádlottat felmentette.
A Fővárosi Törvényszék azonban hatályon kívül helyezte a döntést, és – Tóth Károlyt kivéve, akinek az esetében jogerőssé vált a verdikt – új eljárást rendelt el. Ugyanakkor különválasztották Szilvásy, illetve Dávid és Herényi ügyét, és a két MDF-es politikust – mellőzve a személyes adattal visszaélést – már csak kényszerítéssel vádolták meg.
Az ügyben első fokon a két vádlottat tavaly ősszel elmarasztalták, de az ügyész súlyosbításért, az érintettek a felmentésért fellebbezést nyújtottak be.
A tárgyaláson Zamecsnik Péter, Dávid Ibolya ügyvédje azt hangoztatta, az eljárás során nem azokkal foglalkoztak, akik tisztességtelen módon próbálták befolyásolni a demokráciát, hanem azokkal, akik ezt kifogásolni merték. Szerinte az elsőfokú ítélet megalapozatlan, ezért kérte a vádlottak felmentését. Helmeczy László, Herényi jogi képviselője is azt hangsúlyozta, hogy az ügy valódi sértettje az MDF volt elnöke.
A két volt politikus esetében a bíróság korábban kimondta: közérdek fűződik a pártok demokratikus működéséhez, ezért nem kifogásolható, ha bizonyos sérelmeik miatt a nyilvánossághoz fordulnak. A személyes adattal visszaélés miatt ezért jogerős felmentő ítélet született. Saját érdekeik érvényesítése érdekében viszont a politikusok sem tehetnek meg bármit – indokolta a döntést a bíró –, és ők ezúttal szerinte a jogellenesség talajára tévedtek. Ezért helybenhagyták az elsőfokú ítéletet, és a két vádlottat megrovásban részesítették.
|
Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Egyértelműen a karaktergyilkosság volt a cél – jelentette ki kérdésünkre Herényi. Szerinte koncepciós per folyt, amelynek hatására „kivonták őket a forgalomból”, hiszen a büntetőeljárás miatt esélyük sem volt indulni a következő parlamenti választáson. Mellesleg szégyenletesnek tartja, hogy nyolc év után született jogerős ítélet, de ebbe sem nyugszanak bele: felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Kúriához.
A volt politikus egyébként úgy érzi, a bíróság lelkiismerete sem tiszta, legalábbis szerinte erre utal, hogy a vádlottak terhére korábban megállapított 450 ezer forintos bűnügyi költséget 11 ezerre csökkentették. A perben számukra legalább ennyi jó hír akad. Helmeczy még hozzátette: a megrovás is azt mutatja, hogy az ügy nem volt egyértelmű, mert a bíró nem büntetést szabott ki, hanem csupán a rosszallását fejezte ki.