- A túl kemény fellépéssel több kárt okozunk, mint amennyi feltételezett hasznot húzhatnánk - véli Herczog

Népszabadság - Móricz Simon

- A kormány a foglalkoztatáspolitikát és a munkahelyek megőrzését tartja a következő időszak egyik legfőbb feladatának. Az álláskeresők száma már eléri a százezret. Van programjuk a folyamat visszaszorítására?


- A munkanélküliség növekedése alapvetően a válságra vezethető vissza, és nem csak Magyarországon, hanem a világ valamennyi országában. Ugyanakkor nehezen lenne állítható, hogy valamennyi ország elhibázta a gazdaság-, illetve foglalkoztatáspolitikáját. Ezért is gondolom, hogy most kifejezetten válságkezelő intézkedésekre van szükség, amelynek keretében az erőnket arra kell koncentrálni, hogy ne szűnjenek meg újabb munkahelyek. Folytatni fogjuk a négy plusz egyes programot, a négynapos munkahét plusz egy nap képzéssel, pályázatokat indítunk, van egy húszmilliárdos keret a kis- és középvállalkozásoknak és egy tízmilliárdos a nagyvállalatoknak. Ezeknek célja a túlélés elősegítése, illetve olyan képzések elindítása, amelyek elősegíthetik akár a szakmaváltást is. Vagyis, a rövidtávú válságkezelés nem azt jelenti, hogy rövid távra gondolkodunk. Másrészt: azokat a munkahelyeket kell megmenteni, amelyek gazdaságosak. Folytatni fogom az Út a munkához programot, amely a közfoglalkoztatással olyan rétegeknek segít, amelyek a munkaerő-piacon eleve hátrányos helyzetből indulnak.

- Hetek óta lehet hallani, hogy pályázni lehet a munkahelyek megtartására, csakhogy az érintettekhez még egyetlen fillér nem érkezett. Mi ennek az oka?

- A tárca már dolgozik azon, hogy felgyorsítsuk a folyamatot. De elfogadom a kritikát. Az első szerződések aláírásával az előlegek kifizetése is megkezdődött.

- A pályázatok révén hány munkahelyet lehet megmenteni?

- Az OFA nyertes pályázatain megőrzött munkahelyek száma meghaladja a 24 ezret, a munkaügyi központok 10 millárdos programja előzetes becslések szerint legalább ekkora nagyságrendben segíti a munkahelyek megőrzését. Az uniós támogatás úgy további 50 ezer munkahelyet érint.

- Pénteken országos sztrájk volt, amelynek egyik fő motorja a vasutasok tiltakozása. Ön korábban részt vett a velük való tárgyalásban, közvetítőként. Mi az oka, hogy nem tudtak megegyezni?

- Én közvetítő voltam a tárgyalásokon, így azokról nem beszélhetek, még utólag sem. Ez a szabály.

A jelenlegi helyzetben az, amit a szívem követne, vagyis a Ferge Zsuzsa által ajánlott program, finanszírozhatatlan - mondja Herczog László
Népszabadság - Móricz Simon - Ön szerint lehet ezzel a nyomásgyakorló eszközzel hatást elérni a válságkezelő csomagra?

- Szerintem nem. Ezekre az intézkedésekre szükség van, és a kiadás-csökkentés szükségességét a lakosság többsége sem vitatja.

- A miniszterelnök május elsején találkozott a szakszervezetekkel, és szóba került a válságkezelő csomag szociális része. Állítólag - bár ezt utólag többen tagadják - azt az ígéretet kapták a szakszervezeti vezetők a kormánytól, hogy újragondolják a szociális kiadásokat megkurtító intézkedéseket.

- A költségvetési keretek adottak, erről a pályáról letérni nincs mód. De személy szerint nekem az a feladatom, hogy találjunk benne olyan elemeket, amelyek a leghátrányosabb helyzetű embereknek enyhítést nyújtanak. Nem lehet fűnyírószerűen megvalósítani ezeket az intézkedéseket, a teherbíró-képességet kell figyelembe venni az egyes társadalmi csoportoknál. Aki már nem terhelhető, annak még a válság miatt sem szabad további terheket a vállára rakni.

- A kormány az elmúlt években két, nagyon különböző szociális koncepció alapján működött. Korábban a gyermekszegénység elleni programmal, alanyi jogú ellátásokkal, deszegregációs politikával lépett föl olyan szakemberekkel a háttérben, mint Ferge Zsuzsa, majd jött egy új elképzelés az Út a munkához programmal és a hozzá kapcsolódó módosító javaslatokkal. Ön melyiket érzi közelebb magához?

- Elvileg a korábbi gyakorlatot, mégis a Szűcs Erika által elkezdett programot folytatom majd. A kényszer nagy úr, és a jelenlegi helyzetben az, amit a szívem követne, vagyis a Ferge Zsuzsa által ajánlott program, finanszírozhatatlan. Ezért kell kompromisszumot találni, és a rászorultsági elvet érvényesíteni.

- Szűcs Erika a rászorultságot nem érvényesítette, és a családi pótlékhoz sem mert hozzányúlni.

- Változott a helyzet. Ma már bizonyára megtenné.

- A szociális törvény módosítása viszont a legkiszolgáltatottabbakat érintette érzékenyen. Szükség van-e olyan jogszabályra, amely szankcionálja az alkalmi, fekete munkát vállaló szegényeket azzal, hogy ha fülön csípik, megvonják tőlük a segélyét? Hol itt a rászorultság?

- Az Út a munkához program még friss, az értékelése korai lenne. A gondolatnak, hogy kizárjunk valakit a segélyezésből, mert fekete foglalkoztatáson érjük, nagy társadalmi támogatottsága van. Én ugyanakkor úgy gondolom, hogy azok, akik a feketefoglalkoztatásban részt vesznek, általában nem önként és dalolva teszik, hanem kényszerből. A túl kemény fellépéssel több kárt okozunk, mint amennyi feltételezett hasznot húzhatnánk a tisztító hatásból.

- És mit szól ahhoz, hogy egyes, arra érdemesnek nem tartott családoktól elvennék a családi pótlékot, és azt természetben adnák egy eseti gondnok segítségével?

- A gyakorlati tapasztalatok alapján a gyermekeket gyakran elhanyagolják. A szülő ezekben az esetekben a rendelkezésére álló forrásokból, a családtámogatási ellátásokból nem biztosítja a gyermek iskolába járásához szükséges feltételeket, a megfelelő ruhát, tanszert, gyógyszert, nem gondoskodik gyermeke megfelelő élelmezéséről, lakhatási körülményeiről. A családi pótlék legfeljebb 50 százalékának természetbeni nyújtása ezen segíthet. E javaslat a fokozatosság elvét követi, azaz, ha felmerül a pótlék természetbeni biztosításának szükségessége, először a család együttműködésével, a gyermekjóléti alapellátások igénybevételével kell kísérletet tenni a probléma megoldására. Akkor korlátozzuk a családi pótlék feletti rendelkezési jogot, ha a szülő nem együttműködő, és a gyermek veszélyeztetettsége az alapellátások igénybevételével nem szüntethető meg.

- Már elindult egy mozgalom az MSZP-frakcióban, hogy a családi pótlékot mégse bruttósítsák. Hogyan változik a családi pótlék? Érvényesítik-e a rászorultsági elvet, s ha igen, hol húzzák meg a jövedelemhatárokat?

- Végeredményről még nem tudok beszélni.

- Érvényesítik a rászorultsági elvet?

- Úgy vélem, elkerülhetetlen. A bruttósítás csak egy módszer. Ferge Zsuzsa például azt javasolja, hogy öt éves kor után az egy gyerekes szülők már ne kapjanak pótlékot. Van olyan indítvány, amelyik a gázár-támogatáshoz hasonlítható, vagyis hogy az egy főre jutó jövedelem alapján számolják ki a jogosultságot. Minden konstrukciónak van hátránya. A hátrányokon kívül van még egy közös elem: egy olyan országban, ahol a feketegazdaság súlya ekkora, a jövedelmek valószínűleg nem valósak. Ha azok volnának, könnyű lenne a helyzet. Differenciálhatnánk a jövedelemnagyság alapján. Csakhogy vannak a valódi minimálbéresek, meg azok a vállalkozások, ahol papíron ugyan minimálbéreket fizetnek, de különben gyakran magas jövedelmeket biztosítanak. Őket preferáljuk? A Ferge Zsuzsa-féle tiszta, világos elvet rendkívül nehéz átültetni a gyakorlatba, és hiába értek vele egyet, nem tudom azt megcsinálni.

- És a gyes időtartamának rövidítése kapcsán megjelenik majd a rászorultsági elv?

- Szeretnénk kríziskezelő csomagot összeállítani, természetesen pénzügyi forrásokkal, amelyből bizonyos támogatás nyújtható a szegény sorsúak számára.

- Ha egy tárgyalás folyamán a kormány enged, nem azt jelenti, hogy szakít a reformokkal - mondja a szociális miniszter
Népszabadság - Móricz Simon - Szóba került, hogy a gyes mellett végezhető-e nyolc órás munka?

- Sokan javasolták, hogy a gyes melletti munkavégzést meg kellene tiltani, ezen erősen gondolkodunk. Bár ez első hallásra, nyilvánvalóan barátságtalan lépésnek tűnhet.

- A gyes segély, ha valakinek van munkája, miért kapja meg?

- Igen, ez tiszta logika, csak annyit mondhatok, hogy gondolkodom ezen.

- Ha rövidülnek az anyasági ellátások, milyen intézkedéseket tesznek a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítésére?

- A program szerves része, hogy a gyerekek napközbeni ellátásáról gondoskodjunk, a férőhelyeket bővítsük uniós források bevonásával.

- Nem történhet meg, hogy lejár a gyes, az anya visszamenne dolgozni, de nincs hová elhelyezni a gyereket?

- Ha így kérdeznek, bajban vagyok, mert akkor is, ha az anyák kilencvenkilenc százaléka el tudna helyezkedni, majd a maradék egy százalékról kérdeznek.

- Akkor inkább a kilencvenkilenc százalékra kérdezünk: mik a garanciák arra, hogy bizonyosan felépüljenek a bölcsődék?

- Nagyon fontos, hogy a nők vissza tudjanak menni dolgozni. Az a tapasztalat, hogy ez igazából nem a pénzbeli ellátástól függ. Az én álláspontom, hogy a kormány akkor jár el helyesen, ha nem mondja meg a nőknek, hogy maradjanak otthon vagy menjenek vissza dolgozni, hanem megteremti a választás lehetőségének feltételeit. Aki akar, maradjon, aki viszont szeretne visszamenni, elérhesse a férőhelyeket a nappali ellátásban.

- Állami forrásból építenek férőhelyeket?

- Uniós forrásból, jobbára.

- És lesz pénz az új férőhelyek működtetésére?

- Az állam normatív támogatással járul hozzá a bölcsődék, családi napközik működtetéséhez.

- Több férőhelyhez több normatíva, több pénz kell. Lesz erre költségvetési fedezet?

- Igen, de figyelembe kell venni, hogy ha valaki visszatér a munkába, és értéket termel, akkor adózni fog, járulékot fizet, tehát itt a költségvetést, ha úgy tetszik, nem veszteség éri, hanem bevétel-növekedés, és tényleges gazdasági teljesítmény áll a másik oldalon.

- Ferge Zsuzsa másik javaslata, hogy legyen válságalap azoknak a családoknak, amelyek korábban felhalmozott közüzemi és egyéb tartozásaik miatt utcára kerülnének. Lesz ilyen?

- A kormányzati szándék az, hogy létrejöjjön egy ilyen válságalap. A kollégák olyan konstrukción dolgoznak, hogy ilyen esetben ne történhessen meg, hogy utcára kerülnek a családok, inkább veszítsék el a tulajdonukat, de bent maradhassanak a lakásban, bérlőként. Ez lenne a konstrukció lényege. A miniszterelnök már kiadta a feladatot ennek részletes kidolgozására.

- Hozzányúlnak a kiváltságosak korai nyugdíjához?

Ilyen döntés nincs, bár igény lenne rá. Nem leszek népszerű a rendőröknél, de látom, sérti a társadalom igazságérzetét, hogy sokan negyven éves korukban, magas nyugdíj mellett aktív életet élnek, dolgoznak. Előbb-utóbb ezzel a kérdéssel is szembe kell nézni.

- Ön az OÉT-ben arra szocializálódott, hogy ellentétes oldalon álló partnerek közt közvetítsen. Felkészült arra, hogy azok a döntések, amelyeket a közeljövőben meghoznak, olyan érdeksérelmekkel járnak majd, hogy azokat csak erőből lehet lenyomni? Személyében is támadni fogják és majd az emberi tisztességét is megkérdőjelezik.

- Erre felkészültem. Arra is, hogy nehéz döntéseket kell hozni. De nem gondolom, hogy ez azt jelentené, hogy erőből kell politizálni. Már feltűnt, hogy amikor a kollégák elém tárnak egy problémát, várják, hogy azonnal döntsek a kérdésben. De én inkább azt mondom, kérdezzünk meg még egy kollégát, érdekképviseletet. Szeretek egy problémát többféle nézőpontból vizsgálni. Összeengedem a feleket, azután a vélemények ismeretében döntök.

- Miniszterként is moderál?

- Igen, a moderálást a vezetéstechnikámban is próbálom alkalmazni.

- De a túlegyeztetéssel nem puhulnak fel a tervezett intézkedések?

- Ha egy tárgyalás folyamán a kormány enged, nem azt jelenti, hogy szakít a reformokkal, vagy felpuhítja azokat. Úgy kell leülni tárgyalni, hogy tisztában kell lenni azzal: a másik félnek is vannak fontos szempontjai. Ezért a tárgyalás végeredménye nem feltétlenül a kiindulási pont. Nyilván a fő célt meg kell valósítani, de a célhoz több út is vezet.

- Volt, hogy az ön által képviselt technika célhoz vezetett?

- Ezt reformja válogatja. Az egészségügyi reform önálló történet, annak a tárgyalási kultúrához és taktikához kevés köze volt. De a közszolgálati bértárgyalások már az én módszerem szerint zajlottak, és a végeredmény egyáltalán nem tűnt felpuhítottnak, mert pontosan tudtuk, hogy mit akarunk, és azt elértük.

Kapcsolódó cikkek: 'Ez a szimbolikus évforduló, nem 1968' - Interjú Sólyommal és Gasparoviccsal | Most rajtam a sor | Oszkó szerint nincs szükség újabb megszorításokra | A vigyorgó Orbán | Ötven százalékkal fizetnek többet a távhőért Tatabányán