„Helybe hoztak tizenkilencezer tonna halált”

Várpalotán, az inotai városrészben tanakodnak az emberek a Heves megyéből Veszprém megyébe mentesítés miatt szállított azbesztről.

A Heves Megyei Kormányhivatal vezetője nemrég sajtótájékoztatón közölte: megkezdték a Lőrinci és Zagyvaszántó határán levő hajdani cementgyár területének azbesztmentesítését, a környezeti ártalmak felszámolását. Az intézkedés nem tűr halasztást, a térségben, ahol húsz-harminc éve működtek a cementgyárak, ma egyre több a mellhártya- és tüdődaganatos beteg.

2007 és 2012 között huszonnyolc embernél diagnosztizáltak mellhártyadaganatot az üzem közvetlen környékén. A betegek közül tizennégyen már nincsenek az élők sorában. A rosszindulatú folyamat hosszú idő alatt alakul ki, Lőrinciben, Selypen és Zagyvaszántón most is ötszáz olyan lakás van, amelynek a padlását azbeszttartalmú betontörmelékkel szigetelték a hetvenes-nyolcvanas években. Az Egészségügyi Világszervezet 2013-as jelentése szerint „az azbeszttel kapcsolatos megbetegedések száma csak az Európai Unióban 20 000 és 30 000 közé tehető évente”.

2013-ban a későbbi tulajdonos Selyp Invest nekilátott a gyár bontásának, de olyan amatőr módon, hogy a robbantások során kiporzott az azbeszt. Ezt a munkát akkor a hatóságok felfüggesztették, a vizsgálatok azt igazolták, hogy a levegőbe nem került azbeszt.

A hajdani cementgyár elszállításra váró bontási törmeléke Mirkó István / Népszabadság

A várpalotaiak a napokban szereztek tudomást róla, hogy a fertőző hulladékot most az ő városukba szállítják azbesztmentesítésre.

– Nem az önkormányzat, hanem egy magántulajdonú cég kapta a megbízást Inotán – siet tisztázni a helyzetet Talabér Márta, a kisváros polgármestere. Nem titkolja, hogy ő is hiányolja a Pest Megyei Kormányhivataltól az önkormányzat s a lakosság előzetes és szakszerű tájékoztatását. A szerdán megtartott rendkívüli közgyűlésen a polgármester kijelentette: az önkormányzat ne vegye magára az ügyet, hanem az a kormányhivatal vigye végig, amely a helyhatóságot eddig teljesen kihagyta belőle.

Egy háziorvos képviselő, Szalai Mariann szerint Várpalotán több ember szenved vastagbélrákban, mint más, hasonló méretű városokban. Ez pedig az egykori kohó sugárzó salakdombjainak a következménye. Az utóbbi időben a tüdődaganatos emberek száma is megemelkedett a városban.

A Balatontól harminc kilométerre fekvő Várpalotán mindig erős volt az ipar, a szénbányászat mellett a Péti Nitrogénművek a vegyipart is meghonosította a településen. Az inotai városrészben építették fel a nagy teljesítményű hőerőművet. Az Inotán kialakított depó kapta a megbízatást az azbesztmentesítésre.

– Tartanak az emberek az azbeszttörmeléktől, a bizonytalanság félelmet kelt – mondja a polgármester.

A jelek szerint nincs ok az aggódásra. Az azbeszt nem veszélyezteti az itteniek egészségét, biztonságát. A polgármester előveszi a megrendelőtől és a kivitelezőtől kapott tájékoztatást. E szerint a szállítás előtt felületmegkötő anyagot használnak, ami meggátolja a kiporzást.

Speciális szigeteléssel ellátott kazettákban hozzák a törmeléket.

A hulladéklerakó üzemeltetője, Szűcs Károly ügyvezető érdeklődésünkre azt mondta: a programmal kapcsolatos kérdésekre a Pest Megyei Kormányhivatal adhat választ. A hivatal tájékoztatása szerint a helyi vállalkozás közbeszerzési pályázat útján nyerte el. Az azbeszttartalmú építőanyagot május közepétől szállítják a várpalotai lerakó területére, az útvonal nem érint lakott területet. A hulladék elhelyezése nem jár semminemű veszéllyel a környéken élők egészségére.

Várpalotának azonban ezek az ígéretek nem elegendők. A lakosság és az önkormányzat összefogott. A szállítások azonnali leállítását követelik.