A hatalom határátlépésre kényszeríti a civileket
A demokrácia túl fontos dolog ahhoz, hogy politikusokra lehessen hagyni – ez a mondat is elhangzott azon a nemzetközi konferencián, amelyet pénteken tartottak Budapesten. A rendező Társaság a Szabadságjogokért kilenc másik emberjogi szervezettel együtt alakított közös ernyőszervezetet. Képviselőik mondták el, milyen problémákkal, nehézségekkel küzdenek a jogvédők – nemcsak a diktatúrákban, hanem uniós tagállamokban is. A konferencia címe a Coen testvérek filmjét idézte meg: „Nem civilnek való vidék”.
Az előadók utaltak rá, hogy kísérteties hasonlóságot mutat a latin-amerikai vagy arab rendszerek fellépése, jogsértő demagóg taktikája azzal az eljárással, amelyet Magyarországon is tapasztalnak a jogvédők. Haraszti Miklós, aki jelenleg az EBESZ fehéroroszországi emberi jogi megbízottja, megerősítette: a Putyin-módszer átlépi a határokat, s „valamennyien idegen ügynökök leszünk”. Pavel Csikov, az oroszországi Agora emberi jogi szervezet elnöke előadásában elmondta, miként szorította vissza Vlagyimir Putyin hatalmának másfél évtizedében a civilek lehetőségeit.
Mára eljutottak odáig, hogy gyakorlatilag bármelyik civil szervezetet, jogvédő egyesületet idegen ügynöknek nyilváníthatnak, ha bármilyen segítséget fogad el külföldről. Akkor is érvényesíthetik az idegen ügynök vádját, azaz kémnek nyilváníthatnak egy szervezetet, ha például a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul panasszal. Ez is sértheti ugyanis az orosz államérdekeket. Rév István, a rendezvénynek otthont adó OSA Archivum igazgatója –utalva a nálunk is érvényesülő hasonló tendenciákra – azt mondta, hogy „a központi politikai erőtér” ellenségként kezeli a polgárjogi szervezeteket. A hatalom retorikája veszélyesen közelít a jobboldali radikálisok nyelvezetéhez.
Rév – ahogy más magyar résztvevők is – arról beszélt, hogy a hatalom elfoglalta a médiát, s más szférákat is, s ezért kell átlépni a civil-politikai határvonalat. Haraszti Fehéroroszország példáját felhozva mutatta be, hogy miként válhat egy demokratikusan megválasztott népszerű politikus korlátlan hatalmú vezetővé, miután többsége birtokában folyamatosan változtathatja a jogszabályokat. Haraszti szerint a putyini „ügynöktörvényt” alkalmazó térség visszatér a helsinki értekezlet (1975) előtti korba, amikor az emberi jogok érvényesítése a kommunista diktatúrák „belügye” volt. Azt mondta, hogy az illiberális populista rendszerek fokozatosan kriminalizálják a nekik nem tetsző, a rendszer számára kihívást, bírálatot jelentő tevékenységeket.
– Magyarország is belépett az utolsó fázisba – jelentette ki. Szerinte ezt bizonyítja a Norvég Civil Alap elleni kormányzati akció is. Haraszti Miklós szerint azok az eljárások, perek, amelyeket az Európai Bíróság indít az Orbán-kormány ellen, nem vezetnek eredményre, nemhogy lelepleznék az antidemokratikus tendenciákat, de még legitimizálják is a rendszert. Eredményt csak az olyan átfogó bírálatok hozhatnak, mint amilyeneket Rui Tavares vagyKim Lane Scheppele fogalmaztak meg. Ezek ugyanis bemutatják, hogy az európai normák sérelme, a demokratikus intézmények felszámolása a rendszerszerű Orbán Viktor Magyarországában.
Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója szerint a mai Magyarországon támadás éri a civil szféra alapjait,megváltoztak azok a körülmények, amelyek között működik. Szabó szerint az alaptörvény elfogadásával megszűnt a korábbi alkotmányosság is. Magyarország posztjogállami állapotban van. A jogász szerint a hatalom lépéseket tesz a civil szféra diszkreditálására, ő is a Norvég Alap elleni támadásban látja ennek jelét. Ez nemcsak lejáratást jelent, de záródnak az utak a nyilvánosság felé. Szabó azt mondta, hogy míg korábban a hozzájuk hasonló civil jogvédők a rendszer „házőrző kutyái” voltak, most a rendszer ellenzékeként kell működniük.
Az adószám visszavonásával fenyegette meg a Kehi az Ökotárs Alapítványt (a Norvég Civil Alap pályázati forrásait kezelő konzorcium vezetőjét), ha nem adják át a hivatal által kért dokumentumokat. Az információt közzétevő Vs.hu szerint a Kehi azt közölte az alapítvánnyal: „amennyiben az Ökotárs a jogszabályban előírt adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az államháztartási törvény szabályai szerint egyrészt eljárási bírsággal sújthatják a szervezetet, másrészt pedig kezdeményezhetik az adóhatóságnál az alapítvány adószámának felfüggesztését”.
Móra Vera, az alapítvány vezetője lapunknak ezt nehezen tudta értelmezni, hiszen a vita nem az állam és az Ökotárs, hanem a magyar és a norvég kormány között zajlik, ők pedig eddig is eleget tettek minden adatszolgáltatási kötelezettségüknek. A Norvég Civil Alap pályázati rendszere magyar viszonyok közt páratlan átláthatóság mellett működik, amiről bárki meggyőződhet, aki ellátogat a Norvegcivilalap.hu honlapra: a projektekről nemhogy a Kehi, de bármely internethasználó hozzájuthat az összes releváns információhoz.
Amiket ezen felül a Kehi kér (az Ökotárs, illetve a támogatott szervezetek által a Norvég Alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda számára küldött jelentések), azok a kormányközi megállapodások, illetve az alap működését szabályozó szerződések szerint nem tartoznak a Kehire, hiszen a rendszer egyetlen fillérnyi magyar közpénzt sem kezel. Az ügyben eddig annyi történt, hogy a Kehi küldött egy iratlistát az Ökotársnak, és a közeljövőben személyesen is felkeresik majd a hivatal munkatársai az alapítványt.
Ha a fenyegetést beváltják, s átmenetileg visszavonják az Ökotárs adószámát, az példátlan eset lenne a Norvég Alap történetében: soha semmi hasonlóra nem került még sor a 16 támogatott államban, pedig mindenütt a magyarországival megegyező rendszerben – a kormánytól függetlenül, egy pályázaton kiválasztott társadalmi szervezet közreműködésével – osztják szét a civil pénzeket. (Hargitai Miklós)
