Miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, hogy Matolcsy György a magyar gazdaságtörténet legjobb jegybankelnöke, a Népszabadság makrogazdasági szaktekintélyeket kérdezett a bankelnök gazdaságalakító munkásságáról. Kiderült: Matolcsy György szakmai megítélése is meglehetősen széles skálán mozog.
Azt követően, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerdán úgy nyilatkozott a Népszabadság munkatársának, Matolcsy György távozásához „égnek és földnek össze kell szakadnia", tegnap újabb kormánytag tett hitet a Magyar Nemzeti Bank sokat bírált elnöke mellett. Szijjártó Péter az M1 péntek reggeli műsorában egyenesen úgy fogalmazott az MNB első emberéről, hogy a „magyar gazdaságtörténet legjobb jegybankelnöke".
 |
| A magyar jegybank története csaknem száz éve alatt Szijjártó Péter (jobbra) nem tud mondani Matolcsy Györgynél jobb elnököt Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Ezt a külgazdasági és külügyminiszter azzal indokolta, hogy az – 1924 óta létező – MNB elnökei közül„Matolcsy György szolgálta leginkább a magyar nemzeti érdeket". A jegybanki politika nyomán évente ugyanis 50-100 milliárd forinttal több marad a költségvetésben, az pedig megfelel az európai gyakorlatnak, hogy az MNB alapítványai kutatási tevékenységet folytatnak és kiadványokat publikálnak.
– Közgazdászként ennek ellenkezőjét gondolom. Szijjártó Péter nemzetközi szakon végzett, az itt szerzett közgazdasági műveltsége nem biztos, hogy hiteles alapot ad az efféle kijelentéseinek – mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. Szerinte Matolcsy György a forint értékromlását tette kockára, holott jegybankelnökként éppen a forint értékének védelme lenne a legfőbb feladata, ebben az értelemben tehát hiteltelen. Annak külső okai vannak, hogy a kamatok csökkentése a Matolcsy-érában nem járt együtt a nemzeti valuta jelentős értékromlásával, nem pedig a jegybankelnök teljesítménye. Elsősorban az olajáresés okozta deflációnak és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed likviditásbővítő intézkedéseinek köszönhető, hogy a forint nem indult el még nagyobb mértékben a lejtőn. 
– A Magyar Nemzeti Bank (MNB) árfolyamnyereségét természetesen a jegybanki törvénynek megfelelően és nem szabadon kellett volna felhasználni. Mindazonáltal Matolcsy Györgynek vannak érdemei. A növekedési hitelprogram (NHP) meghirdetése új irányt szabott a gazdaságfejlesztésben. Ma már inkább az a kérdés, hogyan gondolhatta bármelyik kormányzat korábban, hogy a hazai vállalatok képesek kitermelni azt a mintegy 7-8 százalékos extra reálkamatot, amit az itthoni magas piaci vállalati kamatszint jelentett. Ez szinte behozhatatlan versenyhátrányt jelentett a cégeknek, és gyakorlatilag nincs olyan iparág, amely képes lett volna ezzel megbirkózni. Az NHP megszüntette ezt az áldatlan állapotot – mondta a Népszabadságnak Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) docense.
– Az unortodox gazdaságpolitikával kapcsolatban annyit jegyeznék meg, hogy a közelmúltban írtam egy cikket a hitelminősítőkről. Ennek a dolgozatnak a központi kérdésköre az volt, hogy miért nem minősítenek fel minket ezek az intézmények, noha jók a gazdasági mutatóink. Nos, a válasz: éppen az unortodoxiánk miatt – magyarázta lapunknak Inotai András, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Világgazdasági Intézetének kutatóprofesszora. A magyar gazdaság az uniós GDP 0,7 százalékát adja. Figyelembe véve ezt a csekély súlyt, meglehetősen nehéz dolog szembemenni a főáramlattal. Tipikusan erre a helyzetre mondja az angol: „Good luck!", azaz jó szerencsét – folytatta Inotai András. Hozzátette: a válság rávilágított arra, hogy a hagyományos gazdaságpolitika egyes elemeit felül kell bírálni, mint ahogy ez a helyzet a neoliberális tézisek több pontjával is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is ki kell önteni – zárta mondandóját az MTA kutatóprofesszora.
