galéria megtekintése

Hazárdjátékos nyerésben, szélsőségben igen jó

Miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, hogy Matolcsy György a magyar gazdaságtörténet legjobb jegybankelnöke, a Népszabadság makrogazdasági szaktekintélyeket kérdezett a bankelnök gazdaságalakító munkásságáról. Kiderült: Matolcsy György szakmai megítélése is meglehetősen széles skálán mozog.

Azt követően, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerdán úgy nyilatkozott a Népszabadság munkatársának, Matolcsy György távozásához „égnek és földnek össze kell szakadnia", tegnap újabb kormánytag tett hitet a Magyar Nemzeti Bank sokat bírált elnöke mellett. Szijjártó Péter az M1 péntek reggeli műsorában egyenesen úgy fogalmazott az MNB első emberéről, hogy a „magyar gazdaságtörténet legjobb jegybankelnöke".

A magyar jegybank története csaknem száz éve alatt Szijjártó Péter (jobbra) nem tud mondani Matolcsy Györgynél jobb elnököt
A magyar jegybank története csaknem száz éve alatt Szijjártó Péter (jobbra) nem tud mondani Matolcsy Györgynél jobb elnököt
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Ezt a külgazdasági és külügyminiszter azzal indokolta, hogy az – 1924 óta létező – MNB elnökei közül„Matolcsy György szolgálta leginkább a magyar nemzeti érdeket". A jegybanki politika nyomán évente ugyanis 50-100 milliárd forinttal több marad a költségvetésben, az pedig megfelel az európai gyakorlatnak, hogy az MNB alapítványai kutatási tevékenységet folytatnak és kiadványokat publikálnak.

 

Szijjártó Péter a vitatott vásárlásokról és a rokoni, baráti cégek gazdag szponzorálásáról nem ejtett szót, miként arról sem, hogy a Fidesz–KDNP-koalíció miért akarta titkosítani az MNB-alapítványoknak kiutalt, kamatcsökkentésből és árfolyam-különbözetből fakadó 260 milliárd forintot.

A külügyminiszter kijelentése nyomán megkérdeztünk három szaktekintélyt, mit gondolnak Szijjártó értékítéletéről.

Petschnig Mária Zita

– Közgazdászként ennek ellenkezőjét gondolom. Szijjártó Péter nemzetközi szakon végzett, az itt szerzett közgazdasági műveltsége nem biztos, hogy hiteles alapot ad az efféle kijelentéseinek – mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. Szerinte Matolcsy György a forint értékromlását tette kockára, holott jegybankelnökként éppen a forint értékének védelme lenne a legfőbb feladata, ebben az értelemben tehát hiteltelen. Annak külső okai vannak, hogy a kamatok csökkentése a Matolcsy-érában nem járt együtt a nemzeti valuta jelentős értékromlásával, nem pedig a jegybankelnök teljesítménye. Elsősorban az olajáresés okozta deflációnak és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed likviditásbővítő intézkedéseinek köszönhető, hogy a forint nem indult el még nagyobb mértékben a lejtőn.

Matolcsy hazardírozott, s bár azt jól felismerte, hogy negatív következmények nélkül csökkenthet kamatot, döntéseit az élet mégsem igazolta. A kamatcsökkentés ellenére ugyanis a vállalatok még az elmúlt évben is nettó megtakarítók maradtak a bankrendszerrel szemben, ami nonszensz egy fejlődő gazdaságban, hiszen azt jelenti, hogy a magánszféra továbbra sem beruházásokba fekteti a pénzét, hanem tartalékol.

Matolcsy nem unortodox, inkább a szabályoktól eltérő – mondja Petschnig Mária Zita. Minden szerepében több akar lenni, mint jegybankelnök: a gazdaságpolitika egészének alakítója.

Pogátsa Zoltán

– A Magyar Nemzeti Bank (MNB) árfolyamnyereségét természetesen a jegybanki törvénynek megfelelően és nem szabadon kellett volna felhasználni. Mindazonáltal Matolcsy Györgynek vannak érdemei. A növekedési hitelprogram (NHP) meghirdetése új irányt szabott a gazdaságfejlesztésben. Ma már inkább az a kérdés, hogyan gondolhatta bármelyik kormányzat korábban, hogy a hazai vállalatok képesek kitermelni azt a mintegy 7-8 százalékos extra reálkamatot, amit az itthoni magas piaci vállalati kamatszint jelentett. Ez szinte behozhatatlan versenyhátrányt jelentett a cégeknek, és gyakorlatilag nincs olyan iparág, amely képes lett volna ezzel megbirkózni. Az NHP megszüntette ezt az áldatlan állapotot – mondta a Népszabadságnak Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) docense.

Szerinte Matolcsy György másik nagy „haditette" egy közgazdaságtani presztízsvita megnyerése volt. Korábban ugyanis egyetlen jegybanki vezetés sem merte elkötelezni magát egy kamatcsökkentési ciklus mellett, attól tartottak ugyanis, hogy elszáll az infláció és a forint árfolyama is. Előbbi pedig Magyarországon jellemzően 3-4 százalékkal magasabb volt, mint a környező régiós államokban. – Az inflációt célzó kamatpolitikát általában a nemzetközi olajárak alakulásával, a mezőgazdasági árak változásának begyűrűző hatásával magyarázták.

Ezek a tényezők azonban minden más gazdaságra is hatnak. Való igaz, hogy Matolcsy György szerencsés pillanatban kezdett kamatot csökkenteni. Ezt biztosan nem tehette volna meg például 2008-ban, de most kiderült: az inflációnak fiskális oka volt, amit nem lehetett monetáris eszközökkel csökkenteni. Amint véget ért az adóemelési politika, nőni kezdett a fogyasztás, mégsem szabadult el az infláció. Az, hogy az alapkamat egy százalék körüli Magyarországon, azt sugallja bármilyen külső szemlélőnek, hogy nincs jelentős kockázati felár. Ennek ugyan nincs akkora gyakorlati jelentősége a gazdasági növekedés szempontjából, mint az NHP-nek, de mindenképpen jól fest – tette hozzá Pogátsa Zoltán.

Inotai András

– Az unortodox gazdaságpolitikával kapcsolatban annyit jegyeznék meg, hogy a közelmúltban írtam egy cikket a hitelminősítőkről. Ennek a dolgozatnak a központi kérdésköre az volt, hogy miért nem minősítenek fel minket ezek az intézmények, noha jók a gazdasági mutatóink. Nos, a válasz: éppen az unortodoxiánk miatt – magyarázta lapunknak Inotai András, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Világgazdasági Intézetének kutatóprofesszora. A magyar gazdaság az uniós GDP 0,7 százalékát adja. Figyelembe véve ezt a csekély súlyt, meglehetősen nehéz dolog szembemenni a főáramlattal. Tipikusan erre a helyzetre mondja az angol: „Good luck!", azaz jó szerencsét – folytatta Inotai András. Hozzátette: a válság rávilágított arra, hogy a hagyományos gazdaságpolitika egyes elemeit felül kell bírálni, mint ahogy ez a helyzet a neoliberális tézisek több pontjával is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is ki kell önteni – zárta mondandóját az MTA kutatóprofesszora.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.