Hazánk a kritikus nyersanyagok országa

Átírhatja a magyar nyersanyag- és ásványtérképet az a kutatási program, amely most zajlik több tudáscentrum együttműködésével. A vizsgálatok és elemzések várható eredményeiről, valamint a már ismert adatokról tartottak eszmecserét a kutatók, valamint a munkájukat segítő szakemberek Miskolcon.

A konferencia sajtótájékoztatóján dr. Földessy János professzor, a kiemelten kezelt kritikus, technológiai szempontból fontos nyersanyagok feltárását célzó CriticEl elnevezésű program szakmai vezetője elmondta, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye az egyik olyan kiemelt terület, ahol sok a kihasználatlan erőforrás. Ezek feltárása nemcsak magában a kiaknázásban teremthet gazdasági előnyöket a régiónak, de az általa beindult üzleti körforgás is sokat lendíthet a munkanélküliséggel terhelt megyén.

Dr. Szűcs Péter, a Miskolci Egyetem műszaki földtudományi karának dékánja az intézményükre épülő, egy éve futó projektről szólva kifejtette, hogy az Európai Unió összesen 14 kritikus nyersanyagot kezel kiemelten. Ilyen például a berillium, a grafit, az antimon, a kobalt, vagy az indium és a germánium. A kritikus jelzőt azért érdemelték ki, mert igen ritkák, drágák és elsősorban az informatikához köthető iparágak használják őket. A program ezek hazai feltárásával, valamint az erőforrások magyarországi gazdaságossági elemzésével foglalkozik. Vagyis – ahogyan fogalmazott – ez a munkahelyteremtést megelőző kutatási folyamat.

Az eredményeket 10 monográfiában foglalják össze. Az első kötetet be is mutatták a sajtótájékoztatón, amelynek szerkesztője, dr. Less György professzor kifejtette, hogy elemzéseiket három részre osztották. Az adott elemmel kapcsolatos tudnivalók mellett a bányászati és alkalmazási lehetőségeket is felmérik, valamint felhasználási javaslatokat is megfogalmaznak.

A tájékoztatón szó esett a Borsod megyét régóta izgalomban tartó, sokak által jelentősnek tartott szénvagyonról, amellyel kapcsolatban Ózd környékén már a bányák újranyitásáról is szó esett. Ezzel kapcsolatban dr. Less György kifejtette: a szén nem számít kritikus nyersanyagnak, a hozzá kapcsolódó germánium viszont igen. Ennek vizsgálata és hasznosítása része a programnak. Mindezt dr. Katona Gábor, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal főosztályvezetője azzal egészítette ki, hogy a harminc évvel ezelőtti bányászati struktúrát már nem lehet visszahozni, mert a felvevőpiac jelentősen lecsökkent. A szociális szénprogram nem képes nagyobb bányákat eltartani. Ráadásul egy bányanyitás igen komoly ellenállásba ütközne a zöldszervezetek részéről is – közölte.

A kiadott sajtóanyag szerint jelenleg nyolc nyersanyagfajtát vizsgálnak Magyarországon a közel félmilliárd forintos pályázati támogatás segítségével. Közöttük van a Bükkben talált berilliumkészlet is, amelyet a hetvenes években egyszer már tanulmányoztak szakemberek, de akkor arra a következtetésre jutottak, hogy nem lehet gazdaságosan kitermelni. Dr. Gombkötő Imre projektmenedzser, egyetemi docens szerint azonban most találhatnak megfelelő felhasználási területet a nyersanyagkészletnek.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.