Emlékeztetett: a 2010-re 1264 milliárd forintnyi adósságot felhalmozó önkormányzatok képtelenné váltak az iskolarendszer fenntartására. Rámutatott arra is: a szocialista kormány csak a tizenharmadik havi fizetés elvételével évi 17 milliárd forintot vett el az önkormányzatoktól. Összesen 1127 iskolának szűnt meg az önállósága a szocialista kormányok idején és több mint 10 ezer tanár veszítette el a munkáját. A PISA-eredmények is súlyos romlást mutattak 2012-re a 2003-as eredményekhez képest - sorolta a problémákat.
|
Balog Zoltán még mindig 2010-ben él
Illyés Tibor / MTI |
Balog Zoltán elismerte: valóban elképzelhető, hogy ha egy rendszer szétesett, akkor a központosításban lehet, hogy tovább megy az ember, mint ahogy szükséges. A központosítás után valamilyen lazításra szükség van, de ahhoz, hogy felálljon a rendszer, nagyon szigorú egy központú rendszer kell - közölte.
El kell ismerni - folytatta -, hogy ezzel "beszorították" a vezetői jogköröket, vagyis a vezetői felelősség ma már nem olyan egyértelmű, mint korábban volt, szükség van ennek a részbeni helyreállítására.
Balog Zoltán beszélt arról is, hogy meg kell vitatni, jó-e a vegyes rendszer, vagyis hogy az iskolák működtetése az önkormányzatoké, a fenntartás pedig az államé. Jelezte, hogy a tanulók 17 százaléka jár kizárólag állami fenntartásban és működtetésben lévő iskolába. Követendő modellnek tartotta a Nemzetgazdasági Minisztérium által átvett intézmények rendszerét, amelyek 44 oktatási centrumba szerveződnek.
Balog Zoltán szerint lényegesen változtatni kell a pedagógusok túlbürokratizált minősítésén, de annak lényegét nem szabad feladni. A miniszter törvénymódosítást vetített előre annak érdekében, hogy 2018-ig eltöröljék a minősítés kötelező jellegét.
A pedagógusok terheinek csökkentéséről szólva ismertette: akik hét évvel a nyugdíj előtt vannak, nem kell minősíttetniük magukat, automatikusan a pedagógus II. kategóriába kerülnek. Akiket pedig ideiglenesen minősítettek ebbe a kategóriába, azok minősítés nélkül is itt maradhatnak.
A legutóbbi kormányülésen az idei félévre 38 milliárd forintnyi pluszforrásról hoztak döntést - tette hozzá, megjegyezve: a tanév végére olyan finanszírozási rendszert kívánnak a kormány elé terjeszteni, amellyel várhatóan hatékonyan működtethetők az iskolák. A jelenlegi uniós fejlesztési időszakban 230 milliárd forint áll rendelkezésre az iskolák infrastruktúrájának és humán kapacitásának fejlesztésére. Megjegyezte: ebből nagyon keveset szeretnének azoknak a szakértőknek adni, akik a korábbi rendszert felállították.
Szerinte az alaptantervvel kapcsolatban azon is érdemes gondolkodni, hogy hogyan tanítsák meg azt. Arra tett javaslatot, hogy az első három évben az írás és olvasás készségét kellene erősíteni, a közismereti tárgyakra pedig a második három évben kellene koncentrálni. A hatodik osztály után kerülhet elő a pályaorientáció kérdése.
Rámutatott: az elitgimnáziumokban nem probléma az alaptanterv megtanítása, míg máshol ez is gond. Egyes hátrányos helyzetű csoportok esetében ezért a nyári szünidő is felhasználható az elmaradások pótlására - fűzte hozzá.
A diákok és tanárok túlterheltségéről a miniszter azt a példát hozta, Magyarországon egy tanuló átlagosan egy évben 5553 órát tölt az iskolában, az OECD-átlag 7571 óra, amit egy évfolyamon átlagosan egy tanuló az iskolában tölt. Szerinte nemcsak arról kell beszélni, mit tanítanak, hanem arról is, hogyan tanítanak, mennyi a törzsanyag. Elképzelhető, hogy változtatnak azon, hogy jelenleg a tananyag 90 százalékát központilag határozzák meg, míg 10 százalékról a helyi tanerő dönthet.
