– Az állam gazdagnak tekinti azokat a borsodi falvakat, ahol sok embernek van munkája, ezért kevesebb pénzt ad például gyermekétkeztetésre, kiosztható tűzifára –mondta. A szintén borsodi Méra is kikerült a korábban kedvezményt kapó falvak közül, ahogyan az itteni polgármester a lapnak nyilatkozott: „az állam az egyik kezével ad, a másikkal pedig elvesz”.
Amivel csak a baj van
A közfoglalkoztatás megszervezésével, s minél több ember hadrendbe állításával a kisebb településeknek voltaképp csak a gondjuk van. Legtöbben azért vállalják fel mégis, mert az állam eddig úgynevezett dologi kiadásokra is adott támogatást a közmunkás esetében, s ebből tudtak a szegényebb falvak fejleszteni, ilyen-olyan gépeket vásárolni.
Ha most kiderül, hogy a legaktívabbakat még meg is büntetik azért, amiért teljesítették a kormány óhaját, s növelték a közmunkások arányát, akkor a legtöbben be fogják dobni a törölközőt – mondta lapunknak Kislászló Csaba, a mezőcsáti járásban lévő Igrici polgármestere. Hozzátette: szeretné
saját szemével látni azt a nyakkendős úriembert, aki ezt a blődséget a fővárosi íróasztala mellett kitalálta, mert lenne hozzá néhány keresetlen szava.
Az igriciek egyébként tőlünk értesültek az ináncsi és a mérai polgármester panaszáról, saját maguk egyelőre nem kaptak arról feljegyzést, hogy ezután kevesebb támogatáshoz jutnak. Az 1250 lelkes faluban átlagosan 120–130 helybélit alkalmaznak közfeladatokra, és a statisztika szerint emiatt javultak is a munkanélküliségi mutatóik.
A polgármester azonban óva intett attól, hogy ezt igazi fejlődésnek tekintse bárki. – Más a helyzet, ha egy faluba betelepül valamilyen nagyobb üzem, s az lendíti fel a valós foglalkoztatást, s nyomja meg az iparűzésiadó-bevételeket, mert ez esetben elfogadom, ha a kormány szűkebbre akarja venni a támogatást.
De az, hogy a voltaképp szociális megfontolásokból foglalkoztatott közmunkások miatt tegyenek ugyanígy, az a vicc kategóriáját súrolja
– tette hozzá.
Megkérdeztük Szitka Pétert, Kazincbarcika szocialista polgármesterét is, aki azt mondta: fél füllel hallottak már erről a rendelkezésről, s most „matekozzák”, hogy a várost ez mennyire érintené hátrányosan.
Baranyában meglepődtek
Az állástalanságtól évtizedek óta erősen sújtott dél-baranyai falvakban nem erősítették meg a borsodi tapasztalatokat. A nagyharsányi körjegyzőséghez 12 település tartozik, e falvak túlnyomó többségében ötszáznál kevesebben élnek, s az aktív korú lakosok 50–80 százalékának 2011 óta a közmunka ad megélhetést. Vagyis papíron drasztikusan mérséklődött a munkanélküliség, ám erre hivatkozva eddig nem csökkentették az önkormányzatnak juttatott állami támogatásokat, mondta a körjegyzőséget irányító Szarkándi Zita.
A jegyző szerint ezt a szociális törvény nem is engedi,
mivel a jogszabály úgy rendelkezik: a támogatottsági feltételek nem változnak attól, hogy valaki segélyezettből közmunkássá válik. Az ináncsi polgármester nyilatkozata meglepetést keltett az általunk megkérdezett szabolcsi kistelepülések polgármesterei körében, hasonló negatívumokat ugyanis eddig itt sem tapasztaltak, sem a saját községükben, sem a környékbeli falvakban. A halmozottan hátrányos helyzetű Tiszarád polgármestere, Lencsés Géza érdeklődésünkre azt mondta: a mintegy hatszáz lelkes faluban a munkaképes korúak száma száznegyven, ebből viszonylag sokan, nyolcvanketten közmunkások, ennek ellenére a település tűzifát is kapott, sőt 126 főre gyermekétkeztetési támogatást is. Hozzátette: náluk a közmunkások száma nem befolyásolta a szociális juttatásokat, semmit sem vesztettek el.
|
| Fotó: Löffler Péter / Népszabadság |
A hátrányos helyzetű Beszterec község 1100 fős lakosságának tíz százaléka, 115 ember közmunkás, ám ott sem tapasztaltak az ináncsihoz hasonló helyzetet. A falu polgármestere, Hegyes József azt mondta: nem sérültek a szociális juttatásaik, a nyári közétkeztetés keretében még nőtt is az idén ellátottak száma, hiszen tavaly 36, idén pedig 51 gyermeknek adnak ebédet szociális rászorultság alapján. Hegyes József hozzátette: az a tény, hogy nem halmozottan hátrányos helyzetűek, hanem „pusztán” hátrányos helyzetűek, azzal a negatívummal jár, hogy elesnek sok pályázati lehetőségtől. Az önrész mértéke miatt sok mindenre nem tudnak úgy pályázni, mint a halmozottan hátrányos helyzetűek.
Rendszer, váltás
Volt azonban olyan fideszes szabolcsi polgármester, aki nem kívánt az ügyről nyilatkozni, de szavaiból kiderült: alighanem tisztában lehet az ináncsi polgármester által elmondottak jelentőségével. Nem járult hozzá a nyilatkozata közléséhez, ezért a nevét nem, csak a mondandóját közöljük.
|
| Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
Arról beszélt, hogy „ez a szociális támogatási rendszer így nem maradhat, ez senkinek nem lehet az érdeke”. Elmondása szerint „megfelelő eljárási rendet fognak kidolgozni az állami költségvetés fölhasználása során”, így például jövőre a gyermekétkeztetési támogatás automatikusan jár majd, pályázni sem kell rá. Szerinte minden rendben van, a települések nem jártak rosszabbul. Arra a megjegyzésünkre, hogy akkor mire véljük az ináncsi polgármester szavait, a fideszes politikus azt mondta:
a szociális rászorultságot meghatározó mutatószámokon lehet változtatni,
mert – mint fogalmazott – „azt nem tudom elképzelni, hogy a közmunkarendszer és a szociális ellátás ennyire szembemenjen egymással”.
Schmidt Jenő: Egyes önkormányzatok kevesebb pénzt kapnak jövőre
Legfeljebb részben osztja az ináncsi polgármester aggodalmait Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke (képünkön). Hangsúlyozta, hogy a települések területi fejlettség alapján történő besorolásánál – amely például bizonyos fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés szempontjából lehet érdekes – a munkaerő-piaci viszonyok csupán az egyik értékelési szempontot jelentik. Emellett figyelembe veszik a társadalmi és demográfiai helyzetet, a lakás- és életkörülményeket, valamint a helyi gazdaság fejlettségét, és mindezek alapján alkotnak egy komplex mutatót. A társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékére így két okból kerülhet egy község vagy város: az átlagosnál rosszabb komplex mutató, illetve a munkanélküliek magas aránya miatt. A közfoglalkoztatottak számának növekedése tehát önmagában nem jelenti azt, hogy csupán emiatt bárki kikerülne a kedvezményezetti körből.
De ha ez mégis bekövetkezne, az csak annyit jelentene, hogy a területi operatív programok vagy más uniós pályázatok esetében öt, de legfeljebb tíz százalékkal magasabb önrészt kell vállalni – mondta Schmidt Jenő. Vagyis: a finanszírozás aránya kilencvenről legfeljebb nyolcvan százalékra csökkenhet, ami kétségtelenül veszteség, de jóval kisebb annál, amit az ináncsi polgármester állít.
A kötelező önkormányzati feladatok ellátására biztosított központi források viszont azért, mert egy település már nem számít halmozottan hátrányosnak, nem csökkenhetnek – állítja a TÖOSZ elnöke. Az alanyi jogon járó szociális segélyeket – például a foglalkoztatást helyettesítő támogatást – is változatlanul folyósítja az állam a rászorulóknak. Kétségtelen ugyanakkor – ismerte el Schmidt Jenő –, hogy egyes önkormányzatok jövőre valamennyivel kevesebb pénzt kapnak majd a települési támogatásokhoz.
Ennek teljesen kézenfekvő magyarázata van az elnök szerint. Ahol sok a közmunkás, ott a helyhatóságok által biztosítható segélyekre – például lakhatási támogatásra, méltányossági közgyógyellátásra, rendkívüli települési támogatásra – kevesebben válnak jogosulttá, így az ilyen címen kifizetett összeg is csökkenni fog. Jövőre pedig a keretet az idén kifizetett pénzek alapján állapítják meg, és ha kisebb a bázis, az állam kevesebbet ad erre a célra. (Lencsés Károly)
