Ma itthon a rabok emiatt hiába perelnek, mert a bíróságok eddig – talán egy kivételével – valamennyi keresetüket elutasították. Strasbourgban másként látják. Magyar Gábor ügyvéd hangsúlyozta: ott automatikusan a panaszos javára döntenek, ha számára nem biztosítanak legalább három négyzetméternyi mozgásteret, míg három és négy négyzetméter közt a konkrét eset körülményeit mérlegelve foglalnak állást.
Ebből szerinte egyértelműen az következik, hogy a börtönnépesség jelentős része – miután a három négyzetméter csak néhány fegyintézetben biztosított – eséllyel nyerne az emberi jogi bíróság előtt. Most 18 ezernél több fogvatartottat őriznek a fegyintézetekben, tehát a férőhely-kihasználás meghaladja a 140 százalékot. Ez azt jelenti, hogy úgy hatezer ember „létszámfeletti”, mert a hazai, ugyancsak legalább három négyzetméternyi mozgásteret előíró szabályozás szerint körülbelül 12 ezer főnek jutna a zárkákban elegendő hely.
Januárban nagyjából 450 olyan magyar panaszt tartottak nyilván Strasbourgban, amelyet kifejezetten a rossz börtönviszonyok miatt nyújtottak be. Cech András ügyvéd azonban állítja, hogy februárra már legalább 550 ilyen ügy volt, s miután ő és Magyar Gábor újabb beadványokat készít elő, így jelenleg már hat-hétszáz személyt is érinthet a pilot judgment. Az emberi jogi bíróság éppen az esetek nagy számára tekintettel határozott úgy, hogy kiemel néhány jellemző panaszt, és azokban precedensértékű ítéletet hoz.
Átháríthatják az adófizetőkre
A gazdasági stabilitásról szóló törvény szerint, ha az államot terhelő olyan mértékű kiadás keletkezik, „amelynek teljesítésére a központi büdzséről szóló törvényben megállapított, a kormány irányítása alá tartozó fejezetekben rendelkezésre álló előirányzatok nem elegendők”, a parlament törvényben rendkívüli fizetési kötelezettséget, tehát gyakorlatilag új adókat állapíthat meg. Így nem zárható ki, hogy amennyiben a strasbourgi bíróság az államra a rendelkezésre álló előirányzatoknál nagyobb kiadási kötelezettséget róna, azt közvetlenül az emberekkel fizettessék meg.
Amennyiben Strasbourg az ügyvédek várakozásai szerint dönt, abból akár az is következhet, hogy több mint félezer embernek járhat kártérítés. Ez a jóvátétel az eddigi gyakorlat szerint pár ezertől tízezer eurót meghaladó összegig terjedhet, és még az eljárási költségeket is állnia kell az államnak. Ez óvatos becslések szerint másfél milliárd forint körüli fizetési kötelezettséget jelentene.
Ennél viszont sokkal többe kerülne, ha a bíróság valóban felszólítaná a kormányt a börtönviszonyok javítására. Utoljára fegyintézet csaknem tíz esztendeje, Szombathelyen és Tiszalökön épült, és a két, összesen 1500 fő befogadására alkalmas intézmény nettó 13 milliárd forintba került. Vagyis egyetlen férőhely kialakítására csaknem kilencmilliót költöttek. Jelenleg is folynak fejlesztések, és hamarosan csaknem ezerrel nőhet a börtönök befogadóképessége, de még ezt figyelembe véve is hiányzik ötezer rabhely.
|
Emberhez méltó viszonyok biztosítására szólíthatják fel a kormányt
M. Schmidt János / Népszabadság |
Forrásaink is megerősítették: mintegy 40-50 milliárd forintot kellene fegyintézetek létesítésére fordítani, ráadásul az új létesítmények működtetése évente további tízmilliárdokba kerülne. Információnk szerint készült erre egy 2019-ig tervezett projekt, de a politikai döntés még nem született meg.
Lehet persze olcsó megoldást találni. Csehországban nem túl régen hétezer elítélt részesült kegyelemben, ami nem kis részben a börtönök túlzsúfoltságának csökkentését szolgálta. Kevésbé radikális lépés: szakítani kellene a jelenlegi börtöncentrikus büntetőpolitikával, és át lehetne gondolni, valóban indokolt-e, hogy ötezernél többen ülnek előzetes letartóztatásban.
Az intézkedés azért is sürgető, mert egyre több fogvatartott gondolja úgy, hogy a börtönviszonyok miatt a nemzetközi fórumhoz fordul. Emiatt esetleg további milliárdokat kellene kifizetnie az államnak. Ráadásul az egésznek könnyen az lehet a vége, hogy az Európa Tanács legfőbb döntéshozó szerve, a miniszteri bizottság az emberi jogok európai egyezményének sorozatos megsértése miatt szégyenpadra ülteti Magyarországot. Igaz, a kormányt kötelezni semmire nem tudnák, de ez egy újabb súlyos presztízsveszteség lenne.
