galéria megtekintése

„Aki már idáig eljött, az nekimegy a szögesdrótnak is”

8 komment


Tanács István

A déli határszakaszon a helyzet egyelőre változatlan. Továbbra is jönnek a migránsok át a zöldhatáron, a rendőrök meg elkapják őket. A szerb határra tervezett drótkerítés ötlete nem hozta lázba a környéken élőket. Igaz, nem is remélik tőle a helyzet megoldását.

Mit szólnak a drótkerítés felhúzásához? – kérdeztem a mórahalmiakat. Az első megszólított idős asszonnyal nincs nagy szerencsém.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

– Mi rábízzuk ezt arra, aki intézi – feleli, amikor a véleményét tudakolom. – Én már öreg vagyok, nem tudok ebbe beleszólni – akarja lezárni a beszélgetést. Annyit még kihúzok belőle, hogy ma látott egy repülőt alacsonyan szállni a határ fölött.

 

– Valamit csak gondol erről a sok idegenről – firtatom.

– Amire én gondolok, az úgyis eljön előbb-utóbb – mondja, és elfordul.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

Az Ásotthalomhoz tartozó Gátsorig járt egykor a kisvonat. Hajdan nagyon erős volt errefelé a határőrizet, már a pesti vonaton igazoltattak, főleg a fiatalokat. A tanyai kisvonatról leszállva is azonnal előkerült a civil ruhás határőr, hátha olyan valaki érkezett, akit nem láttak ott minden nap. - Ám az egészen más volt - mondja egy idős férfi Gátsor és Kelebia közt, a tanyája udvarán. Akkor nem idegenek jöttek, hanem magyarok akartak innen kimenni, akiknek nem tetszett Kádár János rendszere.

– Én kiengedtem volna mindet, nagy a világ, menjenek, amerre látnak – mondja a férfi. Ő valaha határőrként teljesítette a sorkatonai szolgálatát. Azt mondja, eredményesen harcolni csak az ember tud, személyesen. Akkor nekik éjjel-nappal járőrözni kellett, eltűrni a bakafántos parancsnokok szeszélyeit, de nem volt átjáróház a határ.

– Huszonhét hónapig kellett szolgálni a határőrségnél, és nem volt veszélytelen. Akkor is mindenre elszánt emberek vágtak neki a határnak, volt határőr, akit meglőttek, volt, akit nyakon szúrtak. De az eredményesebb volt, mint a drótkerítés.

A beszélgetésre kinéz a felesége, és rápirít: te se adnád oda az unokádat, hogy nyakon szúrják a határon, ha nem muszáj.

– Hallani hallottam róla – mondja az ásotthalmi részen egy idős nő. Az egyedüli, aki hozzájárul, hogy leírjam a nevét: Tóth Mihálynénak hívják. – Azt nem tudom, hogy mennyibe kerül, és azt sem, hogy vezetnek-e majd bele áramot.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

Aki már idáig eljött,

az nekimegy a szögesdrótnak is.

Túl sokan vannak ott messze, és úgy tűnik, hogy nincs nekik ennivalójuk sem.

– Háború van, és veszélyben az életük – vetem közbe.

– Hogyhogy eddig nem volt veszélyben? Hát mi közünk nekünk ahhoz? Ha összevesztek, béküljenek ki! Az a megoldás, hogy idejönnek Európába, hogy tartsatok el bennünket? Igaza van Orbán Viktornak, ezt ott helyben kellene megoldani.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

– Mások meg azt mondják: Magyarországról is megélhetési bevándorlók mennek százezrével például Angliába.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

– Azt sem kéne engedni. A fiatalok szereznek valami finom szakmát, és ha abban nem kapnak állást, akkor fölkerekednek, elmennek. Én női szabónak tanultam, de mikor elterjedt az olcsó konfekció, és nem tudtam tovább megélni belőle, kijöttem ide kapálni. Itt mindig terem valami, van mit enni.

Galéria: Ha Magyarországra jössz, tanulj meg falat mászni!

A magyar-szerb határszakaszon felállítandó vasfüggöny ötlete csak olaj volt a tűzre a neten. Az Orbán-kormány idegenellenes kampánya miatti felháborodást csak erősíteni látszik a szögesdrót bejelentése: sorra jelennek meg elátkozott plakátok legújabb átiratai. A legszebb példányokat vadásztuk le. (A képeket Galériánkban nézhetik meg.)

– Ennél azért több is kell az embernek, nem?

– Ismertem egy embert, aki kiment Németországba dolgozni még a kilencvenes években. Itthon volt komfortos háza, azért alig kapott pénzt, pedig egy fél élet munkájával építette föl. Másik húsz év kellett neki, mire Németországban épített egy ugyanolyat, amilyet itt hagyott. Ez jutott eszembe, amikor a menekülők mutogatták nekem a pénztárcájukat, hogy hol van a hotel. Otthon biztos volt hol aludniuk, itt meg hotel kell, vagy alhatnak az árokparton.

Ásotthalmon, a faluban a meggyet szedi egy házaspár. Az alsó ágakról leették a gyümölcsöt a migránsok, fölül azonban szépen piroslik.

– Idióták, akik kitalálták a drótkerítést

– mondja a férfi. – Az is idióta volt, aki megszüntette a határőrséget. A rendőrök nem értenek a határőrizethez, és nem ismerik a terepet. Akármekkora drótkerítést építenek, egy erővágóval át lehet menni rajta. Ezek olyan elszánt emberek, hogy ezer kilométereket gyalogolnak. Nem is kellene őket feltartóztatni: nem mihozzánk jönnek, mert itt sem jó. Pont mi, magyarok ugrálunk itt, hogy magunk ellen hergeljük Európát? Majd megharagszanak, és nem adnak több pénzt, aztán megnézhetjük magunkat. Engem inkább az érdekelne, mennyibe kerül ez az egész az adófizetőknek, és ki fog kaszálni a megépítéséből.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

– A migráció azért mégiscsak komoly probléma – vetem ellen. – Ön szerint meg lehetne oldani, hogy ne kelljen elmenekülniük a hazájukból?

– Ki tudná azt megoldani? Ameddig két ember él a földön, addig nem lesz béke soha.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.