galéria megtekintése

Határőr vitte a gyereket a menekülők után

5 komment


Hajba Ferenc
NOL

Európa nem földrajzi hely, hanem egy eszme – Hildigund Neubert, a türingiai miniszterelnökség államtitkára mondta ezt Sopronban, a Kapu a szabad Európa felé című nemzetközi konferencián, amelyet a sopronpusztai páneurópai piknik 25. évfordulója alkalmából rendeztek a hűség városában.

A hajdani vasfüggöny egy szakasza áll a soproni Liszt Ferenc konferenciaközpont előterében. A műszaki határzárnak nevezett drótkerítés tetejére otromba hangszórót szereltek, ebből bődült fel a sziréna, amikor egy határsértő, esetleg egy arra bóklászó őzike nekiment.

Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti képviseletvezetője előadás közben. Nehéz volt nyugati polgárrá válni
Nyikos Péter / MTI

Az alkalmi kiállítással a 25 éve megrendezett sopronpusztai páneurópai piknikre emlékeztek, a Kapu a szabad Európa felé című nemzetközi tanácskozás díszleteként. A konferenciára érkező magyar és hajdanán kelet-német kortanúk fényképezik egymást, érdekes módon a vasfüggönyhöz nem áll oda senki. Csak a tévések használják kulisszának.

 

Egy német csoport érkezik, mindenekelőtt idősebb hölgyek - azt mondják, nehéz volt keletnémetként nyugati polgárrá válni. Voltak, talán mai is vannak ebből feszültségek az országukon belül is. Mégis egész életük, gyerekeik sorsa, jövője múlt azon, hogy leomlott a berlini fal, amelyből Sopronnál szedték ki az első téglát, amikor az NDK-s menekülteket a magyarok először 1989 augusztus 19-én átengedték a szabad világba.

- Az én unokatestvérem családja közte volt annak a szerencsés hatszáz embernek, akik az elsők között kijutottak. Talán még ma is őriznek egy darabot a szabad osztrák földből, ahová leléptek – emlékezik vissza egy lipcsei nő.

Pozsgay Imre, az egykori fővédnök. Nem számítottak ekkora rohamra
Pozsgay Imre, az egykori fővédnök. Nem számítottak ekkora rohamra
Nyikos Péter / MTI

1989. augusztus 19-én a Habsburg Ottó és Pozsgay Imre fővédnökségével rendezett pikniken három órára megnyitották a magyar-osztrák határt. Eredetileg azért, hogy a szomszédos két falu népe átlátogathasson egymáshoz. A tervezett pikniknek azonban gyorsan híre ment, pillanatok alatt eljutott a Csillebércen, s másutt sátrazó kelet-németekhez, akik Magyarországon át akartak az NSZK-ba utazni. Vártak a megfelelő alkalomra.

Nagy László, a piknik alapítvány titkára arról számolt be, a rendezvényt tudatosan, s szimbolikusan a berlini fal lebontása érdekében szervezték, arra viszont egyáltalán nem számítottak, hogy a kelet-németek tömegesen odavonulnak Sopronpusztára.  Nyilvánvaló, hogy átengedésük az akkori magyar kormány hallgatólagos hozzájárulása nélkül nem történhetett volna meg. A nemzetközi konferencia résztvevői meg is tapsolták távollétében Németh Miklós akkori miniszterelnököt, s a jelenlévő Pozsgayt.

Az egykori államminiszter fölvázolta a kort, amelyben a pikniket szervezték, és saját szerepét is részletezte. Pozsgay szerint 1988-ban, amikor az akkori belügyminiszterrel, Horváth Istvánnal, s a határőrség országos parancsnokával ellátogatott Hegyeshalomba, senkinek, még kísérőinek sem mondta el, milyen bejelentésre készül. Délutánra összehívott egy sajtótájékoztatót – e sorok szerzője is jelen volt, valamit azért akkor már sejteni lehetett a készülődésből –, s közölte :a világ egyik legszégyenletesebb létesítményét, a vasfüggönyt le kell bontani, mert műszakilag, politikailag és erkölcsileg is elavult.

Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke a konferencián
Nyikos Péter / MTI

- Grósz Károly és Horn Gyula fegyelmit akart adni azért, mert ezzel a szándékommal „megbolygattam" a Varsói Szerződést, de a külföldi védelmem akkor már erősebb volt, mint a magyar politikusok akarata – jelentette ki Pozsgay a konferencián. Előadása után az előtérben megkérdeztem tőle:

- Huszonöt évvel ezelőtt ilyen európai közösségre számított?

- Nem vagyok elégedett azért, mert a tagországok nem közeledtek egymáshoz. Ezen kívül azt sem tudom elfogadni, hogy az Unió rosszallását fejezze ki egy nemzettel szemben azért, mert a közösségen kívüli országok felé is nyitott és kapcsolatokat keres. 1989-ben Margaret Thatcher azt mondta nekem, hogy ő a nemzetek Európájának a híve, és én is abban hiszek.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke is részt vett a tanácskozáson. "Magyarország és az Európai Unió előtt ma is sok, nehéz, megoldandó feladat áll, de ezeket demokratikusan kell megoldani" - hangoztatta. A jelenlegi magyar-német kapcsolatokról megjegyezte: a két ország között csak a lábjegyzetbe tartozó, kisebb viták vannak.

Az előadók szóltak arról is, hogy ezt a sorsfordító cselekedetet megelőzte Mihail Gorbacsov reformja, s az ellenzéki politikai kerekasztal szándéka, ereje. A páneurópai piknik mindenesetre a német újraegyesítés előjátéka, a civil szervezők által generált tömegmozgalom eredménye volt, fogalmazott Fodor Tamás soproni polgármester.

A (GYSEV) emlékmozdonya a soproni vasútállomáson
A (GYSEV) emlékmozdonya a soproni vasútállomáson
Nyikos Péter / MTI

Magas László, a piknik alapítványának elnöke szerint a ma élő szervezők egy része már hátat fordított a politikának, vagy annak különböző oldalaira álltak. Antall Péter, az Antall József Tudásközpont igazgatója a névtelen hősökre emlékezett, azokra, akik embereket mentettek meg a meghurcoltatásoktól a kommunizmus idején.

A ma kezdődött két napos konferenciára nagyon sokan jöttel el, a kortanúk, az egykori szervezők, a történészek. Ott volt Antall Klára, a néhai miniszterelnök felesége is. A visszaemlékezők között megszólalt Bella Árpád nyugalmazott alezredes, aki a piknik idején határőr parancsnokként szolgált a helyszínen. Bemutatta a rendezvényhez kapcsolódó dokumentumokat. A konferencián többen is fölelevenítették azt a jelenetet, amikor egy magyar határőr az Ausztriába átjutó kelet-német család után viszi a kisgyereküket.

Megszólaltattuk Alexander Windet, aki a piknik idején a szomszédos osztrák település, Szentmargitbánya iskolaigazgatója volt. Ő történelmi párhuzamokat említett. "A második világháború idején azon az úton is terelték a magyar zsidókat, amelyiken 1956-ban a kommunizmus menekültjei jöttek vacogva, meggyötörten. Az iskola termeibe szalmát szórtunk, hogy le tudjon feküdni az, akinek a házaknál már nem jutott ágy" – emlékezett vissza Alexander Wind. "1989-ben meg a sopronpusztai piknikről érkező kelet-németek jöttek. Volt aki leborult, megcsókolta a földet, mások csak néztek, el sem hitték mi történt velük. Kínáltuk őket étellel, itallal, de először mindenki telefonálni akart".

Kedden a piknik színhelyén folytatódik az ünnepség. Ott lesz Orbán Viktor is.

MSZP: Magyarország Európát választotta

Európa békés egyesülésére, egyúttal Horn Gyulára, Magyarország egykori miniszterelnökére emlékeztetnek bennünket a páneurópai piknik 25. évfordulója – írja közleményében az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei szervezetének nevében Kránitz László elnök. Utal rá: 25 évvel ezelőtt Horn Gyula magyar- és Alois Mock akkori osztrák külügyminiszter együtt vágta át a vasfüggöny szögesdrótját Sopron mellett, a magyar-osztrák határon. Horn Gyula a béke, a nyitás és a nyugatosodás politikusa volt, hangsúlyozza a nyilatkozat. A 25 évvel ezelőtti események örök jelképpé váltak, megmutatták, hogy az emberek szabadságvágyával szemben tartósan nem lehet kormányozni. Az 1989. augusztus 19-én Sopronpusztán megtartott pánerópai piknik évfordulóján arra emlékezünk, hogy 25 évvel ezelőtt Magyarország Európát választotta – zárják közleményüket a Győr-Moson-Sopron megyei szocialisták.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.