Tőkés László köszönti a szlovák állampolgárságától megfosztott 102 éves Tamás Aladárnét az esztergomi Vármúzeum lovagtermében Bruzák Noémi / MTI

Ez első pillantásra meglepőnek tűnik, de a hatályos szabályok alapján – bizonyos feltételek mellett – bármely uniós polgár szavazhat, illetve választható is Magyarországon.

Az Európai Tanács – a közösség fő döntéshozatali szerve – még 1993-ban irányelvet bocsátott ki az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az EP-választásokon történő gyakorlásáról, és e szerint a közösség valamely tagállamában honos személyek az unión belül ott szavazhatnak, illetve jelöltként ott indulhatnak, ahol éppen laknak.

Ha tehát a lengyel Jacek Piotr Misztalnak, a Ruch Narodowy nemzeti mozgalom tagjának és szakértőjének, publicistának van bejelentett magyarországi lakcíme, és a saját hazájában nem fosztották meg a választójogától, őt a Jobbik listáján indítani lehet.

Igaz, ez inkább csak gesztus, hiszen a szélsőjobb nem érhet el olyan szavazatarányt, amely Misztalt mandátumhoz juttatná.

A Jobbik elnöke is azt nyilatkozta korábban, hogy a 16. helynek inkább szimbolikus jelentősége van, és azt jelzi, hogy Magyarország és Lengyelország egymásra van utalva, s közösen küzdenek a közép-európai nemzetek igazságáért. Mellesleg cserébe a lengyel párt listájára felvették Mirkóczki Ádám jobbikos szóvivőt, szintén nem befutó helyre.

Más a helyzet a kormánypárti lista esetén. A harmadik helyre pozicionált Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke biztos mandátumszerző, miként a sorban kilencedik Bocskor Andrea, a beregszászi magyar főiskola tanára és a tizedik Deli Andor, a Vajdasági Magyar Szövetség tagja is valószínű befutó.

A Felvidéket – a jelképes 21. helyen – Gubík László, a Magyar Közösség Pártja (MKP) ifjúsági szervezetének elnöke képviseli, aki aligha kerülhet be a 751 fős Európai Parlamentbe, hiszen ott Magyarországnak összesen 21 helyet biztosítottak.

Az erdélyi Tőkés esetében – miután Románia az unió tagja – valószínűleg a közösségi jogot is figyelembe kell venni, bár ő kettős állampolgár. Az irányelv szerint neki nyilatkoznia kell arról, hogy az EP-választáson csak Magyarországon indul jelöltként, és Romániában nem áll olyan rendelkezés hatálya alatt, amely kizárná a választhatóságát. Ugyanez érvényes Misztalra is.

A másik három határon túli esetében – idetartozik a szlovák állampolgárságától megfosztott Gubík is – viszont egyértelműen a hazai törvények szerint kell eljárni, vagyis rájuk a magyar állampolgárokra vonatkozó szabályok vonatkoznak.

Ám az általánosságban igaz, hogy az „Európai Parlament tagjainak választásán az választó és választható, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik” – és persze magyar vagy uniós állampolgár. Ebből az következik, hogy a lengyel Misztalt és a négy határon túli jelöltet be kellett jelenteni valahová.

A lakóhely ennél többet jelent: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint az annak a lakásnak a címe, amelyben az érintett személy él. Ha pedig valaki úgy jelentkezik be, hogy az adott lakcímen életvitelszerűen nem tartózkodik, az közokirat-hamisítást követ el.