galéria megtekintése

Hatalmasat bukik az állam Rogán ötletén, Habony barátai meg jól járnak

37 komment

M. László Ferenc

Sokat veszít az állam a letelepedési államkötvények  kamatán, miközben Habony Árpád ismerősei vagyonokat keresnek az üzleten.

Mostanáig 5-6 milliárd forintjába került az adófizetőknek a Rogán Antal által kitalált, 2013-ban bevezetett újfajta állampapír mesterségesen fenntartott magas kamata. A Népszabadság közgazdászok segítségével kiszámolta, hogy mennyivel került többe a távol- és közel-keleti, illetve orosz, ukrán befektetőknek eladni a letelepedési államkötvényeket annál, mintha a magyar költségvetés a piacokról vont volna be pénzt.

Rogán Antal. Kéz kezet fog
Rogán Antal. Kéz kezet fog
Kallus György / Népszabadság

Az euróalapú kötvények piaci kamatainak alakulását megnézve megállapítható, hogy a kormánynál már 2014 júniusában meg kellett volna szólaljon a vészcsengő, mivel már két éve bukott az állam a letelepedési kötvények miatt. Bár májusban két miniszter – Lázár János és Varga Mihály – is arról beszélt, hogy át kell írni a vonatkozó törvényt, ez azóta sem történt meg.

 

Pedig a nemzetgazdasági tárca vezetője még egy júniusi határidőt is kitűzött, ám mostanáig­ sem a kormány, sem a Fidesz-frakció, sem a kötvényárusító cégeket felügyelő gazdasági bizottság nem rukkolt elő módosító indítvánnyal.

A probléma abból adódik, hogy a Rogán által kidolgozott törvény bebetonozta a közvetítők hasznát: leszögezte, hogy a kamat nem lehet évi két százaléknál kisebb. Az első években még mindenki jól járt az ügylettel. Az Európai Unión kívüli országok állampolgárai 250 ezer euró befizetésével tartózkodási, majd letelepedési engedélyhez jutottak. Ennek birtokában szabadon utazhattak és üzletelhettek az EU-ban, nem kellett kiváltaniuk a schengeni vízumot. A gazdasági bizottság által kiválasztott – egy kivételével offshore-helyszíneken bejegyzett – cégek állampapíronként minimum hétmillió forintot kerestek, plusz felszámoltak ­45–60 ezer eurónyi (13,9–18,6 millió forint) közvetítői díjat is.

Kezdetben az állam is nyert a rendszeren. Ugyanis a jogszabály azt is kikötötte, hogy a kötvény kamatának 1,5 százalékkal kisebbnek kell lennie, mint a piaci kamat. Az első évben az utóbbi volt 4,9 százalék fölött is, tehát az állam olcsóbban jutott pénzhez a letelepedési kötvényből. Csakhogy a piacon elérhető hozamok 2014 júniusában beestek 2,4 százalék alá, azaz kisebbek lettek, mint a letelepedési kötvény – törvényben garantált minimumú, kamatos kamattal számolt (2,46 százalékos) – haszna. Sőt, a piaci kamatok tovább estek: idén júliusban már 0,48 százalék volt az euróalapú magyar állampapírok átlagos hozama.

Azaz a kamatszint átfordulása óta az állam ráfizet a boltra, számításaink szerint idén júliusig 17,4 millió eurót (mai árfolyamon 5,3 milliárd forintot) bukott. Közben viszont a közvetítő cégek haszna tovább nőtt: egy törvénymódosításnak köszönhetően 2015-től 300 ezer euróra emelték a kötvény árát, és az összeggel együtt értelemszerűen­ nőtt az utána járó kamatkifizetés is. Ez megint csak a közvetítők markát üti. A letelepedési kötvény bevezetése óta az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint összesen 33,6 milliárd forintnyi kamatjövedelme volt a cégeknek.

Mint arról csütörtöki cikkünkben beszámoltunk, a legnagyobb forgalmat az a két, adóparadicsomban bejegyzett társaság bonyolította, amelyekben érdekeltek a Rogánnal jó viszonyt ápoló a miniszterelnöki főtanácsadó, Habony Árpád ismerősei. Számításaink szerint 2013 és 2015 között ezek a cégek a kamatokból és a közvetítői díjakból 80 milliárdnál is több bevételre tettek szert.

Jackpot az állami nyerőgépen

Az állam minden állampapíron veszít, csak nem mindegy, hogy mennyit. Hiszen a kötvények kibocsátásával lényegében hitelt vesz fel azoktól, akik állampapírokba akarják fektetni a pénzüket. Ebből finanszírozza a kormány az államháztartást vagy fizeti vissza az éppen lejáró egyéb adósságait. A kamatokat rendszerint az éves költségvetésből állják. Az államkötvény lehet fix vagy változó kamatozású, az utóbbi nagysága függ a többi papír hozamának alakulásától a piacon, az irányadó kamatlábtól, az inflációtól. Ha egy állam felelősen gazdálkodik, egyensúlyban van a költségvetése, jó a hitelminősítői besorolása, akkor a hitelért cserébe egyre kevesebb kamatot kell fizessen. Az Orbán-kormány ebben jól teljesít, amit a piacok el is ismernek. Tehát a magyar államnak jó pár éve megéri a piacról finanszíroznia magát, hogy minél kevesebb adóforintot költsön a kamatok kifizetésére.

A letelepedési kötvény lényegében egy fix és a változó kamatozású papír keveréke. Igaz, a piaci hozamok csökkenésével ma már csak fix kamatozásúnak számít – és most ez a bökkenő. Ráadásul nem az öt év lejártakor, hanem rögtön a megvásárlásakor kifizeti az állam a hozamot. Pontosabban a közvetítő cégek a letelepedni akarók 300 ezer eurójából megtartják a kamatot és csak az ezzel csökkentett összeget utalják át az Államadósság Kezelő Központnak.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.