A nyár óta immáron a Nemzetgazdasági Minisztérium fennhatósága alá tartozó Krúdy vezetőivel a gimnáziumi osztályok megszüntetéséről hivatalosan senki sem egyeztetett, a tárca csupán áttételesen közölte a döntést. Egyértelmű, hogy nem egyedi elhatározásról van szó, hanem most kezdődik el a gimnáziumok és a szakközépiskolák szervezeti különválasztása.
A hír hatalmas fölháborodást okozott a városban. Bejcziné Mosolits Erika, a gimnáziumból, szakközépiskolából, valamint szakiskolából álló intézmény igazgatója nyílt levelében azt írta: „1988-ban egy előremutató koncepció jegyében született meg a hárompillérű, három képzési formát integráló oktatási intézmény gondolata. A város szélére felépített iskola nem elhelyezkedésével vagy könnyű megközelíthetőségével jelentett vonzerőt. A vonzerőt az itt kínált értékek teremtették meg és növelték tanévről tanévre. Gyorsan világossá vált, hogy az egyes képzések jótékony húzó hatással vannak egymásra, tágítják az itt tanuló diákok látókörét. Krúdysnak lenni hamarosan fogalommá vált város- és térségszerte." Az igazgató keserűen jegyezte meg: úgy látszik,
gimnáziumi képzésük „most épp e korszerű sokarcúság következtében tűnik el jóvátehetetlenül".
Ráadásul pont akkor, amikor a győri egyetem bővülő képzési kínálata egyre több gimnazistának nyújt továbbtanulási lehetőséget.
A gimnáziumi osztályok megszüntetését már lapunknak nyilatkozva is ellenző Borkai Zsolt szintén nyílt levelet tett közzé, amelyben azt írta: „a Krúdy iskola gimnáziumi oktatása része a város jövőépítésének, olyan pillére, amelyre helyi és országos szinten is támaszkodnak a felsőoktatási intézmények, a vállalkozások és a közszféra is. Hibás döntés, a szakmaiság és a helyi fiatalok érdekeinek figyelmen kívül hagyása az, ha a gimnáziumi oktatás megszűnik az intézmény keretein belül. Győr a jövőben is számít a Krúdy gimnáziumból kikerülő kiművelt fiatalokra" – írta, hozzátéve: minden fórumon a gimnáziumi képzés megtartása mellett fog érvelni.
Bizakodó Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, aki egyszersmind a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója is. Lapunknak azt mondta: a tervezett változásról sem a Nemzetgazdasági Minisztérium, sem az Emberi Erőforrások Minisztériuma illetékesei nem egyeztettek. A pedagóguskar elnöke is csupán a helyi szakképzési centrum vezetőjének telefonjából tudta meg a rossz hírt.
– Az eddig sem volt titok – emlékeztette lapunkat Horváth –, hogy a következő tanévtől a nagyobb városokban különválasztják a gimnáziumi és a szakközépiskolai képzést. A kisebb településeken ez valószínűleg nem történik meg.
Ugyanakkor Horváth Péter azt állítja: beszélt Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkárral, aki szintén nem tudott arról, hogy a gazdasági tárcához tartozó iskolák, vagy legalábbis közülük a Krúdy, arról kapott volna értesítést, hogy a jövőben nem indíthat gimnáziumi képzést. Feltételezhető – vélte –, hogy a minisztérium illetékese azt akarta tudatni a gimnáziummal, hogy az előzetes elképzelések szerint jövőre külön fogják választani a képzési típusokat.
A gimnáziumi képzés megszüntetést viszont azért sem támogatná, mert szerinte a Krúdyból kikerülő gimnazistáknak nem tudnának helyet adni Győr többi intézményében. A pedagóguskar elnöke a megoldást ugyan még nem tudja, de jó reményt lát arra, hogy ha nem is feltétlenül a jelenlegi szervezeti keretek között, de a Krúdy gimnáziumi részlege megmarad.
