A kérelem előzménye, hogy a magyar kormány szerint az ország „nevetségesen kevés” pénzt, mindössze 64,1 millió eurót kapott az Európai Bizottságtól a hetek alatt drámaivá vált bevándorlási helyzet kezelésére. Ezt Lázár János kancelláriaminiszter mondta csütörtökön, hozzátéve, méltánytalan és igazságtalan a dolog, hiszen Magyarország az egyik legveszélyeztetettebb állam. Szerinte az, hogy a támogatás két fő kedvezményezettje Olaszország és Görögország, a régi tagállamok javát szolgáló „rossz értelmű lobbizás” következménye.
Lázár felháborodása mögött félreértés is húzódhat, hiszen ezeket az összegeket még 2013-as adatok alapján határozták meg. A korrigálás új döntést igényel a nyolcmillió eurós kérelmünkről is.
Ráadásul Orbán Viktor bő egy hónapja azt hangoztatta, hogy „nem fogunk koldulni”, de ezen nem akad fenn senki, viszont Brüsszelben rossz szemmel nézik a szerb–magyar határon zajló munkálatokat. Avramopulosz ezzel kapcsolatban tegnap úgy fogalmazott: „Azért vagyunk itt, hogy falakat döntsünk le, nem azért, hogy újakat építsünk.”
Márpedig a kerítés épül. Pénteken Hende Csaba honvédelmi és Pintér Sándor belügyminiszter a határnál, Kelebiánál megállapította, hogy tartható a határidő, augusztus 31-re elkészül a kerítés. Egy eddig nem tárgyalt, de egyre jelentősebbnek tűnő probléma, hogy csak az idén nagyjából hat és fél ezer – pontosan 6529 –, kísérő nélküli kiskorú menedékkérőt regisztráltak Magyarországon. Kérelmüket sürgősséggel tárgyalják.
|
Úton
Balogh László / Reuters |
A családdal érkező gyerekek a befogadóállomások egyikére kerülnek a hozzátartozóikkal együtt. Más eljárás érvényesül a kísérő nélküli kiskorúak esetében, akiket gyermekvédelmi intézményben kell elhelyezni, képviseletükre pedig gyermekvédelmi gyámot rendelnek ki.
Esetükben a visszaküldés tilalma akkor is fennáll, ha nem arról van szó, hogy a befogadással családi egység lenne helyreállítható, tehát független attól, hogy vannak-e itt rokonai a gyereknek.
Csakhogy – miként az egy 2014-ben készült, Magyarországgal foglalkozó uniós tanulmányból kiderül – a gyermek legfőbb érdekeinek meghatározására irányuló eljárással kapcsolatos módszertani útmutató hiánya itt megnehezíti a kísérő nélküli kiskorúak helyzetének tartós rendezését. A gyakorlat azt mutatja ugyanis, hogy a magyar gyermekvédelmi rendszer nem áll készen a növekvő számú migráns gyermekek befogadására, nincs erre elég pénz, sem képzett szakember. Komoly kihívás a tolmácsolás biztosítása.
Ugyanakkor a gyermekotthonokból átlagosan tíz napon belül elszöknek a migráns gyermekek – ezt a hatóságok főként azzal magyarázzák, hogy még ők is elsősorban az EU kapujaként tekintenek Magyarországra.
Ezzel a megközelítéssel azonban sok szakember nem ért egyet: ők elsősorban arra hívják fel a figyelmet, hogy e fiatalok közül sokan nem kisgyerekek, elég érettek ahhoz, hogy a gyermekotthonból való szökés előtt mérlegeljék, milyenek a lehetőségeik, van-e tágabb értelemben vett családegyesítési esély, mi az őrizettel kapcsolatos gyakorlat, illetve van-e mód a továbbtanulásra, a nagyobbaknak vannak-e munkalehetőségek.
A már idézett tanulmány megállapítja, hogy noha a köznevelési törvény a menedékkérő és menekült gyermekek számára biztosítja az oktatáshoz való hozzáférést (16 vagy továbbtanulás esetén 24 éves korig), az évente megrendezett felméréseken rendre az derül ki, hogy ez a gyakorlatban nem minden esetben biztosított. Hiányzik az egységes migráns/menekült gyermekekre kidolgozott tanrend, illetve kevés a menekült gyermekek oktatására képzett pedagógus.
