Széles Gáboré a kerítés is
Mindezek ismeretében nemcsak a kabinet nagyvonalú támogatása tűnik váratlannak, hanem a reptér egyes elemeinek résztulajdonosává tavaly előlépett Széles Gábor nagyvállalkozó fejlesztéseket sürgető nyilatkozata is. (Széles több üzemeltető- és tulajdonváltás, felszámolási eljárás után szállt be a bonyolult működési modellbe. Mint azt Papp Gábortól, Hévíz kormánypárti polgármesterétől megtudtuk, a város százszázalékos tulajdonában álló kft. működteti a repteret, aminek területét évi négymillió forintért bérlik Sármelléktől és Zalavártól. Emellett évi 36 millió forint a bérleti díja a repülőtér működtetéséhez szükséges infrastruktúra túlnyomó részének, amely tavaly Széles érdekeltségébe került. Papp Gábor közölte: a vagyonelemek közé tartozik szinte minden, az utas- és a cargo-terminál, a kerítés, a leszállófények, az ILS-rendszer, a parkoló, az üzemanyagtelep.)
A reptérben csak résztulajdonos, de gyakorlatilag főszereplő Széles Gábor – saját lapjának, a Magyar Hírlapnak adott interjújában
– tudomást sem véve az eddigi összesen majd 700 milliós állami támogatásról, a korábbi kormányokat korholta, amiért szerinte elhanyagolták a reptér ügyét.
Jelezte, hogy 800 milliós sármelléki befektetését nem üzleti célok motiválták, a térség fejlesztését tartotta fontosnak. Arról most nem tett említést: a reptértől tizenöt kilométerre, Zalacsányban kastélyt, kúriát újíttatott fel, golfpályába és a golffaluba fektetett be.
A forgalom élénkítésében Széles olyannyira bízik, hogy kiemelt feladatnak nevezte a futópálya meghosszabbítását: így fogadhatnának tengerentúli járatokat, és Sármellék „az amerikai kontinens és a Közel-Kelet, illetve India között egyfajta átszálló reptérként, úgynevezett fordítókorongként” működhetne. Széles ezért azt szorgalmazza, hogy „a két kilométeres” kifutópályát 700 méterrel hosszabbítsák meg – miközben a futópálya valójában 2500 méter hosszú.
Nincs mit modernizálni
Itt érdemes megemlíteni, hogy egy légiközlekedési szakember úgy vélekedett a reptér infrastruktúrájáról: „Nincs mit modernizálni azon, a bevezető fénysorok, az elektronikus leszállítórendszer és a 2500 méter hosszú futópálya szinte minden szóba jöhető utasszállító gép fogadására alkalmassá teszi a repülőteret. Erre bizonyíték, hogy a híresen szigorú előírásokkal dolgozó Ryanair vagy akár a Lufthansa több szezonban is üzemeltetett járatot Sármellékre.”
Papp Gábor polgármester sem vitatta, hogy a létesítmény jó állapotban van, modernnek mondható, és teljesíti a nemzetközi repterek számára előírt feltételeket. Ezzel együtt szerinte mindig van mit korszerűsíteni, például a repülésirányítási rendszert vagy épp a futópályát. A település vezetője kitért arra is: a támogatásból jelentős összeget kellene fordítani a repülőteret részben körbeölelő, máig érintetlen, lassan pusztuló volt laktanya területére, a terület rendezésére, közművesítésére és egy ipari park kiépítésére lenne szükség.
Évi 300 ezer utas kellene
 |
Széles Gábor tervei ezúttal is grandiózusak
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A megkérdezett légiközlekedési szakértők élesen bírálták a korszerűsítés tervét és az indoklásként felhozott tengerentúli járatokat. „Hasunkat fogtuk a nevetéstől” – utalt a hosszú távú járatok irreális voltára egy szakember, aki korábban évekig részt vett a sármelléki reptér üzemeltetésében. Úgy fogalmazott: ha Budapestnek nem jött össze ez a szerep, akkor nehezen vehető komolyan, hogy majd egy a kis zalai település lesz Magyarországon a hosszú távú járatok csatlakozási pontja. A szakértő szerint ahhoz, hogy a repülőtér elérje a nullszaldót vagy a szerény nyereséget biztosító háromszázezres utasforgalmat, nem álmodozás és felesleges fejlesztés, hanem turisztikai vonzerő, profi marketingmunka kell. Úgy véli, hogy ha Széles Gábor sikeres repülőteret szeretne, akkor az ötmilliárdot nem a reptérbe fektetik, hanem olyan szállodákba, éttermekbe és fürdőkbe, amelyek miatt a külföldi vendégek ideutaznak.
Egy vidéki repterekre szakosodott aviatikai marketingszakember arra hívta fel a figyelmet: Szlovénia és Horvátország, valamint Ausztria közelsége miatt a reptér forgalmas regionális létesítménnyé nőheti ki magát, hiszen elég messze van a zágrábi, a bécsi vagy épp a ljubljanai nemzetközi reptér. De ennek eléréséhez most nem építkezésre van szükség, hanem arra, hogy ügyes marketingmunkával és jó árakkal meggyőzzék a légitársaságokat új járatok indításáról.
