Háromszoros árban állapodott meg Tarlós

Budapest Tarlós István vízművek

Háromszor annyit ad Budapest a Fővárosi Vízművek kizárólagos tulajdonáért, mint eredetileg tervezte. A 25 százalékos részvénycsomagért 15,1 milliárdot fizetnek a külföldi befektetőknek, igaz, részletekben.

A fővárosi önkormányzat visszavásárolja a Fővárosi Vízművek Zrt. részvényeinek 25 százalékát a francia Suez és a német RWE közös konzorciumától. A felek tegnap állapodtak meg erről, ám a végső döntést a jövő hét hétfőre összehívott rendkívüli közgyűlés hozza majd meg.

Az előterjesztés tartalmazza majd a részvénycsomag vételárát is. Információink szerint ebben mindkét fél engedett. A főváros – a konzorcium megrendelésére készült vagyonértékelés szerint 55-60 milliárdot érő – cég résztulajdonáért és a menedzsmentjogokért kevesebb mint hatmilliárdot ajánlott. A Suez és a vele együtt mozgó RWE azonban legalább az egykori vételárat – 16,5 milliárdot – meg szerette volna kapni. Végül 15,1 milliárd forintban állapodtak meg. A külföldi befektetők hozzájárultak a részletfizetéshez. Az első 8 milliárdos részletet szerződésbontáskor, további 4 milliárdot a következő két évben, míg a fennmaradó rész a konzorcium hitelállományának átvállalása.

Mindkét fél engedett eredeti ajánlatából. A főváros kicsit többet. A külföldi konzorcium megrendelésére készült vagyonértékelés szerint 55-60 milliárdot érő cég résztulajdonáért és a menedzsmentjogokért kevesebb mint hatmilliárdot ajánlott a főváros. A Suez és a vele együtt mozgó RWE azonban legalább az egykori vételárat – 16,5 milliárdot – meg szerette volna kapni. Végül 15,1 milliárd forintban állapodtak meg. A külföldi befektetők éppen annyit engedtek, amennyibe az elhúzódó per került volna.

De továbbra is kérdés, hogy honnan teremti elő az első 8 milliárdos részletetet a fővárosi önkormányzat, ha a BKV megmentése is csak súlyos megszorítások árán lehetséges?

Tarlós István főpolgármester Orbán Viktor kormányfővel való korábbi egyeztetése után kijelentette, hogyha nem tudnak megegyezni a visszavásárlás árában, akkor az önkormányzat szerződésszegés címén felmondja a szerződést, de Budapest nem szeretne külpolitikai feszültséget kiváltani. Lapunk kérdésére válaszolva akkor azt mondta, hogy az önkormányzat nem emelte a korábbi ajánlati árát. Ezt az összeget pedig a cég kitermeli majd, így a városnak semmit sem kell hozzátennie.

Ám ezt aligha a 15,1 milliárdos vételárra értette. Ennyit ugyanis több év alatt sem termel ki a cég. Pontosabban kitermelheti, ha mindent kivesznek belőle, és az adósságszolgálatra fordítják. Az utóbbi években a külföldi befektetők évi 1-2 milliárd forintot vettek ki a cégből menedzsmentdíj címén, míg a főváros 1-2 milliárd forint osztalékot kapott. Az elmaradt fejlesztések azonban a cég hatékonyságának csökkenéséhez és így a menedzsmentdíj/nyereség csökkenéséhez vezetnek. Ráadásul az osztalék összegét a főváros az idén már be is tervezte a rendkívül szoros költségvetésébe. Ha onnan kiveszi, még kevesebb jut az önkormányzati intézmények működtetésére, holott már most az ellehetetlenülés határán imbolyognak.

Mint arról korábban beszámoltunk, a francia Suez és a német RWE 1997-ben összesen 16,5 milliárdot fizetett a vízművek részvénycsomagjáért, illetve a menedzsmentjogokért. Demszky Gábor akkori főpolgármester „nagyon jó üzletnek” tartotta az egyezséget, mivel az egyszeri, jelentős összegű bevétel mellett további pluszpénzekre számíthatott a főváros évente, ráadásul ezzel megszabadulhattak a szükséges fejlesztések pénzügyi nyomásától. A konzorcium kisebbségi részesedése ellenére döntéshozóvá vált, s menedzserdíj címén az első években 3,5-4 milliárdot vehetett ki a cégből évente. A városvezetés 2006-tól megpróbálta leszorítani az összeget, amelyet osztalék címén később meg is kapott Budapest vezetése. Az új városvezetés ezt is sokallta, ahogy a szerződés 2022-es lejártakor esedékes további 17 milliárdot is.

A főváros a privatizációs szerződések teljes dokumentációját átadta az ügyészségnek, amely tavaly októberben elrendelte a nyomozást hűtlen kezelés okán. Ez azonban a külföldi érdekeltségeket aligha érinti. Ezzel párhuzamosan Tarlós 2011 tavaszán a tárgyalások megindítására kérte fel a Budapesti Városüzemeltetési Központ multivilágból érkező igazgatósági elnökét, Fodor Istvánt. A konzorcium hajlott a szerződés módosítására. A főváros három ponton változtatott volna: komolyabb befolyást kért a vállalatirányításban, csökkenteni kívánta a menedzsmentdíjat és átvenni a fővárosi víziközművagyont. A Suez–RWE tandem ezt el is fogadta volna, de a főváros kizárólagos tulajdonra vágyott.

A legutóbbi Fővárosi Közgyűlés felhatalmazást is adott a főpolgármesternek a szindikátusi és menedzserszerződés azonnali hatályú felbontására. A városvezetés abban bízott, hogy bizonyítani tudja a külföldi befektetők súlyos szerződésszegését. Ezt a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tavalyi jelentésére alapozzák, amely szerint a főváros tűzivízellátása nem megfelelő. A tűzcsapok jelentős része ugyanis üzemképtelen, mivel a Fővárosi Vízművek elmulasztotta a karbantartásukat.

A Suez és az RWE szintén készített egy jelentést, amelyben saját felülvizsgálati eredményeikre alapozva állítják: a 32 ezer tűzcsap 7,8 százaléka volt működésképtelen, további 18 százaléknál kisebb hibákat észleltek. A problémát azonban – szerintük – már orvosolták. Nem hinnék, hogy bármely bíróság elmarasztalná őket egy korábbi, időközben orvosolt hiba miatt.

Az egyre inkább elmérgesedő viszony miatt azonban a külföldi befektetők is egyre kevésbé zárkóztak el a szerződésbontástól, sőt az elmúlt héten már sürgették is azt. De elfogadható vételárat kértek. S úgy tűnik, meg is kapják.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.