Három dolog, ami az egészségügy megmentéséhez kell
Papp Lajos nyugalmazott egyetemi tanár - Montecuccolit idézve - úgy véli, hogy amiképp a háborúhoz pénz, pénz és pénz kell, ugyanúgy a magyar egészségügy megmentéséhez is erre a három dologra van elsősorban szükség. S ez Papp szerint már csak azért is igaz, mert a hazai egészségügy háborús helyzetben van.
Robbanás előtti feszültség van a betegek és az orvosok, a betegek és a nővérek, valamint az egészségügyi dolgozók között. Az idős orvosok visszavonulnak, nem bírják erővel tovább, a fiatalok pedig - Papp prognózisa szerint - tömegével hagyják majd el az országot. A feszültség fő oka, hogy az elmúlt 4-5 évben a kormányzat jelentős forrásokat vont ki az egészségügyből, állítja a professzor, aki Pécsi Tudományegyetem szívcentrumából vonult tavaly nyugállományba.
Papp Lajos megalázónak érzi a pályakezdő orvosok fizetését. A szívsebész így érvel: egy orvos 30 esztendősen - 6 év egyetemi tanulmány és 4-5 évi rezidencia után - válik önálló munkaerővé, s akkor a harmadát-negyedét keresi annak, amit felsőfokú végzettségű kortársai a gazdasági szférában.
Hogy az egészségügyiek bérének növelésére van-e tartalék a költségvetésben, arra a kérdésre Papp ekképp válaszol: - Nem az én dolgom erről gondolkozni. A kultúrállamokban a GDP 8-10 százalékát fordítják az egészségügyre, nálunk 5 százalék körül mozog ez az érték. Hogy mennyit fordít egy ország az egészségügyre, az politikai elhatározás kérdése.
Papp Lajos a pénzhiány mellett azt is nagy gondnak látja, hogy az akut betegek gyógyítására hivatott kórházi ágyak jelentős hányadán idős betegek ápolása folyik. Ez pazarló megoldás.
Papp hangsúlyozza: egyetlen egészségügyi intézményt sem szabad bezárni, viszont a megfelelő felszereltséggel és szakembergárdával nem rendelkező kórházak szociális ápolási feladatot kaphatnának. Az idősek ápolására átálló kórházakban olcsóbban lehetne ellátni a betegeket, mint az aktív ágyakon. A 62 éves orvos hozzáteszi: az idősekről gyakran családtagjaik gondoskodnak erejük megfeszítésével, s ők visszatérhetnek az értelmes munkához, ha lesz elegendő szociális intézmény - ennek társadalmi haszna könnyen belátható. Hogy pontosan hány ápolási ágyra van szükség, azt egy átfogó felméréssel kell megállapítani, mert eddig nem készült ilyen célú statisztika.
Papp Lajos úgy látja, hogy a hazai egészségügyben még egy ideig csak a tűzoltásra gondolhatunk, vagyis arra, hogy az akut betegek ellátásával életet mentsünk. Arról, hogy a hazai egészségügyben a prevenció kapjon hangsúlyt, egyelőre nem is álmodozhatunk, holott a gyógyítás leghatékonyabb módja a betegség-megelőzés. Csak hát a prevenció drága.
Hosszú távon a prevencióra kell törekednünk, mert az a jövő - mondja a szívsebész. - Ahol prevenció van, ott van egészségügy. Ahol csak az akut betegek ellátására jut, ott nem egészségügy van, hanem betegségügy.
