Harmincnyolc pártot töröltek
A még 1989-ben elfogadott párttörvény rendelkezik úgy, hogy a bíróság ügyészi indítványra megállapítja a párt működésének megszűnését, ha az adott politikai szervezet két egymást követő általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.
A törvény lehetőséget ad arra is, hogy az a párt, amely bejelenti tevékenysége megszüntetését, valamint elszámol a vagyonával, a továbbiakban egyesületként működhessen tovább, s akár pártként újraalakuljon. Azokat, amelyek nem tesznek eleget ezeknek a feltételeknek, a bíróság az ügyészség indítványára felszámolja.
Az ügyészség a 2010-es és a 2014-es országgyűlési választáson jelölteket állító pártok névjegyzéke alapján elkészíttette azon pártoknak a listáját, amelyeket a törvény értelmében törölni kell a pártok nyilvántartásából, illetve megszűntté kell nyilvánítani. Az ügyészségi keresetek nyomán indult bírósági eljárások mostanra mind jogerősen lezárultak. A bíróság minden esetben az ügyészi indítvánnyal egyező döntést hozott.
Egyetlen párt sem jelentett be fellebbezést, bár néhányan az eljárás méltányosságával kapcsolatban aggályaiknak adtak hangot. Összesen 38 pártot töröltek a nyilvántartásból, közülük 24 egyesületként működhet tovább, a fennmaradó 14 ellen viszont kényszerfelszámolás indul.
Az Almafa – Új Demokratikus Koalíció, az Árpád Népe Magyar Nemzeti Párt, a Baranya Megyei Romák Demokratikus Szövetsége, a Debrecenért Polgári Szövetség, a Kisgazdák Történelmi Szövetsége, a Magyar Demokrata Párt, a Magyar Demokratikus Jóléti Párt, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Nemzeti Munkáspárt, a Szövetség az Egységes Magyarországért, a Közbiztonság és Demokratikus Közélet Szövetsége, a Társadalmi Igazságosság Pártja, az Új Magyar Demokrata Fórum, az Újvilág Párt és a Választópolgárok Szövetsége.
