galéria megtekintése

„Mindig is az udvari bolondok mondták ki az igazságot”

A Városliget helyett a Budai Várba helyezné a múzeumi negyed zászlóshajóját, a Nemzeti Galéria épületét Zoboki Gábor építész, akinek pályaművét végül kizárták a versenyből. Az építészt sokan árulónak tartják, mások tisztelegnek bátorsága előtt. Szerinte ez egy nyilvános vita kezdete lehet.

– Valóban jó barátja Orbán Viktornak?

– Katonatársak voltunk, de nem hiszem, hogy a kapcsolatunkat a barátság szóval lehetne jellemezni, a családjában viszont találtam néhány barátot, akik közel állnak hozzám. A miniszterelnök egyébként olyan elképesztő tempót diktál hosszú évek óta, hogy nem lehet hozzá csak úgy bejutni, legfeljebb nagyon ritkán és csak nagyon fontos kérdésekben. De ennek az egész ügyhöz semmi köze sincs. Nem is az ő dolga egy ilyen szakmai vitát mindennap követni. Az már más kérdés, hogyha nem sikerül a szakembereknek megállapodniuk, akkor a végső döntést vélhetőleg neki kell majd felvállalnia. Egyébként utoljára az újévi koncerteken találkoztunk a Müpában, ilyen eseményeken pedig nem „úri dolog" szakmai kérdésekkel traktálni.

– A Budai Vár rekonstrukciójának levezénylésével megbízott L. Simon László államtitkárral azért gyakrabban találkozik...

 

– L. Simon László valóban számít rám. A Vár ügye abban hasonlít a múzeumi negyedhez, hogy mindkettővel kapcsolatban hoztak politikai döntéseket. De amíg a Vár esetében valóban kikérik a szakma véleményét, addig a Liget Projektnél erről szó sincs. A Hauszmann Bizottságba valóban összetereltek vélt ellenzőt és támogatót, az itt folyó nagy létszámú megbeszéléseket pedig moderálni kell. A Müpa tervezési folyamata alatt tanultam meg, hogy az építésznek nem csupán gyönyörű terveket kell készítenie, de azokról kommunikálnia is kell. Az építészszakmának sajnos nincsenek Öveges professzorai, akik közérthetővé tennék a napi munkájukat. De sem a Hauszmann-bizottságban, sem az államtitkár úrral folytatott beszélgetésekben nem esett még szó a Nemzeti Galéria tervéről. A Várnegyed felélesztésére vonatkozó elképzelésünk viszont 2009 óta ismert. Már akkor is azt gondoltuk, hogy nem a régészeti-építésztörténeti szempontokból kell kiindulni. A kérdés sokkal inkább az, hogy mitől „robbanhat be” a Budai Vár újjáélesztése? Mondjuk egy komoly nemzeti közgyűjteményt befogadó új épülettől, ami kitölti a Szent György tér nyugati oldalának tátongó ürességét, amely egy urbanisztikai fekete lyuk – szemben a Városligettel, amelynek száz éve van városi identitása. 2009 óta mondjuk azt is, hogy a Lánchidat és az Alagutat autómentessé kell tenni, a villamosnak a Fő utcán és az Akadémia utcán kell mennie, hogy a Duna felső rakpartjait vissza tudjuk adni a városlakóknak. Meggyőződésem, hogy a most épülő budai fonódó villamost rossz helyen vezetik. De akkor lesöpörték a javaslatainkat.

Veres Viktor / Népszabadság

– A Nemzeti Galéria épületére kiírt, kedden zárult pályázaton is kizárták a tervét.

– Most tudatosan vállaltuk, hogy nem csupán a pályadíjat hagyjuk veszni, hanem jelentős extra költséggel professzionális tervet készítünk. Többek között a bécsi múzeumi negyed két alapító kurátorát kértük fel szakértőnek, és az ország legjobb látványtervezője is a csapatunk tagja volt. Mindezt a Kínai Népköztársaságnak köszönhetően tehettük meg, hiszen hat évig dolgozhattunk Sencsenben a Nanshan Kulturális Központon.

– Akkor L. Simon az eredményhirdetés előtt nem látta a galéria Várba helyezett terveit? Csak mert már a múlt héten jó ötletnek tartotta.

– Nem tudom. L. Simon László a korábbi elemzéseket kérte el tőlem még a Hauszmann-bizottság felállítása előtt.

– Meghívták a múzeumi negyed hétfői Katona József Színházban tartott vitájára?

– Meghívtak, igent is mondtam. De a tenderbontás előtti este még nem mutathattam volna be a terveimet. Az eredményhirdetés napjára időzített beszélgetést viszont Baán László nem vállalta. Harcolni szeretek, de balhézni nem.

– Az ellenterv erősen megosztotta az építészszakmát. Sokan dicsérik a bátor kiállásért, mások árulónak tartják. Most akkor partizán vagy zsoldos a fideszes belháborúban?

– A Párizsi Filharmónia épületére kiírt tervpályázatra is meghívtak minket több külföldi építésszel együtt, de a versenytársak többsége francia volt. A népes mezőnyből végül Jean Nouvel, a franciák fenegyerekének tervét választották ki. A Galéria tenderére viszont a 9 külföldi mellé csak 2 magyar irodát hívtak meg. Két renitenst. Balázs Mihálynak – akinek eredményéhez gratulálok – a Galéria tervére első körben leadott pályaművét zárták ki, hiszen másik telekre képzelte – épp a mostani tender helyszínére. A kínai munkánk sikere felhívta a figyelmet az irodára, talán ezért hívtak minket. Tévedés azt állítani rólunk, hogy dezertőrök vagyunk, inkább szolidárisak a mellőzöttekkel. Valójában nem minket, hanem az egész magyar építésztársadalmat zárták ki a Magyar Nemzeti Galéria pályázatából.

– Az ön oszlopsoros tervei láttán Bardóczi Sándor tájépítész nagy tréfamesternek nevezte. Valóban tréfának szánta?

– Inkább a Várhoz és a gyűjteményhez illő elegáns ajánlatnak. Egyszerű, nyugodt, de ünnepélyes térfal kell ide, és biztos vannak sokkal jobb építészeti megoldások is. De nem utasítom vissza Bardóczi kollégám megnevezését sem, elvégre mindig is az udvari bolondok mondták ki az igazságot.

– A győztes pályamunkákat sem kímélték a kritikusok. Snohetta tervét az Oslói Opera utánérzésének tartják.

– Ez a pályázat nem azt hozta, amit vártak tőle. Két nagy név, Jean Nouvel és Renzo Piano is visszalépett. Akik pedig beadták, azok nem azt nyújtották, amit nyújtanának máshol, nem a csúcstudásukkal érkeztek ide. Ezek a pályaművek nem hozták el a várt csodát.

Veres Viktor / Népszabadság

– A látványtervek sokakat megigéznek.

– Ez egy nagyon ravasz műfaj. Nehéz visszaadni a terveket ezeken a „festményeken". A hivatalosan publikált látványtervek nem a díjnyertes pályázóktól származnak. Snohetta egymásnak forduló piramisainak 40 méter magas homlokzatai előtt 30 méteres „őserdei" fák állnak. De ez a Liget. Így kétségtelenül kevésbé tűnnek óriásinak az épületek. Az új épületek és a városi környezet egymáshoz való viszonyát azonban csak az arányos műszaki tervek mutathatják meg. A galéria Budai Várba telepítésével nem a múzeumi negyed ellen tiltakozunk, hanem a Városliget megmentéséért léptünk fel a magunk eszközével: szavak helyett egy építészeti tervvel.

– A múzeumi negyed gondolatát is elveti?

– Budapestnek van múzeumi negyede. A Budai Vártól az Andrássy úton át a Hősök teréig húzódik. Fotó Múzeumnak ott a Capa Központ és a Mai Manó Ház. A Divatcsarnok a designnak és a divatnak adhat otthont. A Kilián laktanya befogadhatja a Néprajzi Múzeumot, amelynek gyűjteménye rokon a szomszédos Iparművészeti Múzeuméval. A Zene Házába szánt funkciók pedig – bár ez a legszebb terv – jó helyen lennének a Liszt Ferenc által alapított, Andrássy úti régi Zeneakadémián. De ha tényleg van pénz múzeumokra – bár nehezen hihető, hogy 150 milliárd jutna rá – akkor én is inkább múzeumokra szavazok, mint a futballstadionokra. Mindenképpen olyan helyszíneket szerencsés választani, ahol az állami beruházások további privát fejlesztéseket serkentenek, így megújíthatunk városrészeket.

– Kínálkozik egy párhuzam: Skardelli György is ellentervet adott be a Népstadion bővítésére. Előbb kizárták, azután mégis őt kérték fel a továbbtervezésre. Elképzelhető, hogy az önök tervével is így lesz?

– Nem hinném. Bár ha a Budai Várra, illetve a Liget Projektre szánt forrásokat összetoljuk, akkor még lehet Nemzeti Galéria a Várban. De ez csak egy terv. Füleky Zsolt építésügyi államtitkár két nappal ezelőtt bejelentette a Karmelita Kolostor átépítéséről szóló bizottsági megbeszélésen, hogy a Szent György tér beépítésére is hamarosan ötletpályázatot írnak ki. Ha felkérnek, szívesen részt veszek a zsűri munkájában, ezzel egyúttal ki is zárnám magam a lehetséges pályázók sorából.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.