A kenesei Eleven presszó teraszán mondják el a helybeliek, hogy a dédapák, dédanyák kihalásával az örökösök többnyire elfelezték a nagy parcellákat, így gyarapodott az üdülőtelep. A Honvéd üdülőt kiszolgálóknak, s az Akarattyán végleg letelepedni szándékozóknak hozták létre a családi házas Ságvári-lakótelepet. Akarattyán azonban elsősorban a hétvégi nyaralóvendégek élnek, néhányuk bejelentkezett állandó lakosnak is, mert ez a státusz kedvezőbb volt az adózás szempontjából.
– Télen nem sok ház tetején füstöl a kémény – mondják az idősebbek.
Kenesén az akarattyaiakkal együtt 3600 ember él. Évente egymilliárd forint a kisváros költségvetése. A két település nem jutott egyezségre a vagyontárgyak megosztásában, így a bíróságra hárul a döntés.
– Jóval nagyobb tekintélyünk lesz a bíróság előtt, ha Akarattyát polgármesterként Matolcsy György felesége képviseli – bizonygatja egy nordic walkingozni induló idősebb házaspár az üdülőtelepen. Az asszony kihoz egy példányt az akarattyai Szilfalevélből is, melyben Matolcsy Gyöngyi azt nyilatkozza: „…A férjemmel együtt mi is részt vettünk Akarattya Kenesétől történő elválásában. A háttérben segítettük a kezdeményezést, meg azt, hogy sikerrel jusson át a bürokrácia útvesztőin.”
– Jó patrónusai lesznek Akarattyának – mondja az asszony férje, aztán a köldökéig húzza a melegítőnadrágját és útnak indulnak.
Matolcsyéknak régi kötődésük van a tóparti településhez. A Magyar Nemzeti Bank elnökének nagyapja „minisztériumi tisztviselőként részt vett a parcellázásban” is.
Matolcsy Gyöngyinek – bár öt helybeli megkérdezett közül négyen még sohasem látták – jók az esélyei, abban bíznak az üdülőtulajdonosok, hogy rengeteg pénzt hoz a településnek.
– Van abban egy kis édes bosszú is, hogy a ránk mindig csak legyintő és az üdülőket semmibe vevő keneseiek orra alá dörgölhetjük, hogy a mi polgármesterünk nem akárki – mondja a kerítése mögül egy asszony, de hosszabban beszélgetni nem akar. Aztán annyit még odavet: „ha összehasonlítanák Kenese és Akarattya népének iskolai végzettségét, hát mit mondjak… Szóval nehezen viseltük, hogy a keneseiek dirigáltak, okoskodtak, elnyomtak bennünket”.
|
Kenese és Akarattya márciusban bútorozott szét
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Balatonkenesén ezt másképp gondolták.
– Nem a csónak ringatja a Balatont – legyint egy piacra sétáló férfi.
A balatonkenesei Pintér József nyugdíjas gépész, negyvenhárom éven át hajózott a Balatonon és a Dunán. Azt mondja, Akarattya kiválását Pestről szorgalmazták, bár a helybeliek már el is hiszik, hogy az ő szándékuk volt. – A döntés mögött nyilvánvalóan gazdasági és politikai okok állnak. Megy a harc az értékes partszakaszért. A település stratégiai szempontból is fontos. Ez az első balatoni üdülőhelye a fővárosból érkezőknek. Van itt vasút, a közelben két repülőtér, a föld alatt édesvízkészlet. Valakik ezekre rá fogják tenni a kezüket. Nem azok az üdülők lesznek, akik itt örökölték dédapáik telkeit, házait. Matolcsy Gyöngyi nem nekik kaparja ki a gesztenyét – mondja.
Akarattyán hallom, hogy a nagy osztozkodásban már most csaknem összevesztek néhányan. A képviselőtestületbe kevesebben kerülnek majd, mint ahányan az elválás mellett lobbizók vannak. Ők mindannyian szeretnének valami elismerést.
A keneseiek a különválást szorgalmazó akarattyaiak pártszimpátiájáról azt mondják: van köztük fideszes, jobbikos, emeszpés. Most, hogy Matolcsy felesége indul a polgármesterségért, hirtelenjében többen lesznek fideszesek. A leválás második évfordulójának ünnepét valószínűleg a jobbikosok szervezhették, mert a szélsőjobb egyik kedvenc zenekara, a magyarkodó Ismerős Arcok nevű nemzeti rockegyüttes lépett fel.
A választásokról nemcsak a helyiek nem beszélnek szívesen, de a részönkormányzat éppúgy nem reagált megkeresésünkre, mint Matolcsy Gyöngyi, s többszöri próbálkozásunk ellenére Balatonkenese polgármestere is elérhetetlennek bizonyult.
