Hamisítások, elhallgatások a szegénységről szóló kormányjelentésben

Furcsán tudta le uniós kötelezettségét Magyarország. Az európai szegénységellenes stratégia részeként elkészítendő nemzeti szociális jelentést mindenféle egyeztetés és párbeszéd nélkül, az érintettek, civil szervezetek, szakértők kihagyásával készítette el a Nefmi. Olyan is lett: adathiány, eufémizmusok, elhallgatások jellemzik.

Apró trükkökkel játssza ki a magyar kormány az Európai Uniót: erre ­példa a szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló nemzeti szociális jelentés elkészültének története. Brüsszel elvárja ugyanis a tagállamoktól, hogy szakpolitikai kérdésekben is törekedjenek partnerségre a civil szervezetek képviselőivel és az adott terület szakértőivel. E jelentést azonban mindenféle egyeztetés és párbeszéd nélkül, a szegénységben élő érintettek kihagyásával készítette el a megírásért felelős tárca, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Ez erősen érződik a tartalmán.

A dokumentumot uniós kötelezettségeinek részeként kellett Magyarországnak elkészítenie. Ez fontos lépés az úgynevezett Európa 2020 Stratégiában vállalt célok megvalósulása felé. Ebben a tagállamok arra szerződtek, hogy szociálpolitikájuk alakításával húszmillió, szegénységben élő európai polgárt emeljenek ki reménytelen helyzetükből. E húszmillióból Magyarország négyszázötvenezer embert vállalt magára. E cél megvalósításának egyik kulcseleme a jelentés, amelynek része a szociális rendszer áttekintése, a jövedelmi viszonyok leírása, a szegénység mértékének megállapítása. 

E jelentés elkészítése jó alkalom lett volna arra, hogy a kormány eddig bevezetett intézkedéseinek hatásairól, illetve a korábbi kormányok szociálpolitikájáról párbeszéd alakuljon ki a civil társadalom és a szegénységben élők képviselői, valamint a kormány között. Ez az egyeztetés egyébként nemcsak afféle idealisztikus vágyálom, hanem uniós kötelezettség, amelyet több dokumentum is rögzít. 

Annak érdekében, hogy a kötelező párbeszéd ne maradjon el, a Magyar Szegénységellenes Hálózat (HAPN) igazgatója márciusban levélben fordult Orbán Viktorhoz. Márton Izabella ebben arra kérte a miniszterelnököt, járjon közbe annak érdekében, hogy a jelentés elkészítésének folyamatában részt vehessenek. Kérését nem hallgatták meg. A szervezet levelét a miniszterelnökség átirányította a Nefmi államtitkárához, de Soltész Miklós nem válaszolt, a jelentés viszont időközben elkészült. A Nefmi sajtóosztálya megkeresésünkre azt válaszolta, a Jelentés „a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal (NGTT), az egészségügyi kamarákkal, a Roma Koordinációs Tanáccsal (ennek tagja a Magyar Szegénységellenes Hálózat is) történt egyeztetést követően került elfogadásra”. Információink szerint a Roma Koordinációs Tanács ülésén szóba se került a jelentés. Ahogy az NGTT-ben sem, a dokumentumot mindössze véleményezésre küldték szét a tagoknak, ám az anyag szétküldésére, elolvasására és megtárgyalására mindössze egy napot biztosítottak. Ez az időkeret az érdemi munkát gyakorlatilag ki is zárja. 

Ha a Nefmi az uniós elvárást komolyan veszi, és bevonja a szegénységben élőket, akkor talán segíthettek volna a pontatlanságok, torzítások elkerülésében, illetve kiegészíthették volna a jelentést ott, ahol kell. Ahogy Ferge Zsuzsa szociológus fogalmaz: adathiány, eufémizmusok, elhallgatások jellemzik az anyagot. 

Drámai a gyerekszegénység növekedése

Nézzük a részleteket: Márton Izabella rámutat a jelentés egyik legdrámaibb adatára, a gyermekszegénység növekedésére. 

– A súlyos anyagi deprivációban élő 18 év alattiak aránya például a 2008. évi 21,5 százalékról 2010-re 28,8 százalékra nőtt! – olvasható a dokumentumban. Azonban – mint arra Márton Izabella rámutat – semmilyen megállapítás, elemzés nem szól arról, milyen okok állnak a gyerekszegénység ilyen arányú növekedése mögött. Ahogy a jelentés válaszokat sem tartalmaz arról, hogy miként lehetne ezen a helyzeten javítani. A HAPN vezetője szerint a „brutális gyerekszegénységi adatokon” nem segít az a jelentésben álló cél, hogy bármilyen munkát kell adni az embereknek. 

Az oktatásra ugyanakkor kitér a dokumentum: „A 2012. szeptember 1-től hatályos köznevelési törvény többek között a tanköteles kor 16 éves korra történő leszállításáról rendelkezik, amely nem jelenti azt, hogy a tanuló kikerül az iskolarendszerű oktatásból” – olvashatjuk. 

Képzetlenül az utcára

– Már hogyne ezt jelentené! Pontosan azt fogja jelenteni, hogy ezek a fiatalok képzettség nélkül a biztos munkanélküliségbe kerülnek ki az iskolából – fogalmaz a szociálpolitikus. A jelentés kitér ugyan arra, hogy a korai iskolaelhagyás megelőzését „a koragyermekkori nevelés erősítése, korszerű pedagógiai módszerek szolgálják”, de arra már nem, hogy ezeket a módszereket terjesztő célzott programokat leállította a kormány. Több tízmilliárd forint uniós pénzről van szó, ami nem folyik bele a magyar közoktatásba.

– A dokumentum a prioritások között említi a családokat érintő jóléti transzferek (például a családi pótlék és a különböző segélyek) szinten tartását, miközben 2008 óta egyik kormány sem emelte ezeket az ellátásokat. Ennek köszönhetően a vásárlóértékük az évek alatt jelentősen csökkent. Hajmeresztő az az állítás például, hogy 253 ezer fő kapott tavaly minimumjövedelmet. Magyarországon nincsen garantált minimumjövedelem, sokan semmilyen ellátást nem kapnak – magyarázza Márton Izabella.

Szó sem esik az ellátatlanokról

Minimumjövedelemnek az unióban azt tekintik, amit nem járulékfizetéshez kötötten adnak az alacsony vagy semmilyen jövedelemmel nem rendelkező szegénységben élőknek. Az ellátások célja, hogy egy minimum- – az emberi méltóságot garantáló – szintre egészítsék ki az egyének és családok jövedelmét. Hogy a tagállamok adnak-e ilyen támogatást a legelesettebb polgáraiknak, arról az országok döntenek. Olaszország, Görögország és Magyarország kivételével mindenhol van ilyen szociális ellátás.

Hazánkban az aktív korban lévő, tartósan munka nélkül élő emberek viszont foglalkoztatás-helyettesítő támogatásra jogosultak. Ez nem minimumjövedelem, már csak azért sem, mert az önkormányzatok – a Fidesz kormányra kerülésének első intézkedésének következtében – önkényesen dönthetnek arról, folyósítható-e az ellátás a szegényeknek vagy sem. Számos település rendeletben írja elő például a tiszta udvar, rendezett porta követelményét, s ha valaki az önkormányzati ügyintéző szubjektív mérlegelésének áldozatául esik, megvonják tőle a támogatást. Mindezek a jogszabályváltozások nem olvashatók a jelentésben, és az sem derül ki, hogy nagyságrendileg hány ellátatlan szegényégben élő ember van Magyarországon. 

Más: a jelentésben többször is kitérnek arra, hogy a kormány a munkanélkülieket a nyílt munkaerőpiacra való visszatérésre ösztönzi. – A kormány intézkedései kitolják az ellátásokból az embereket, akiknek viszont nincs hová visszatérniük, mert számukra nincs munkaerőpiac. A közmunka minden európai és nemzetközi tanulmány szerint is drága és nem hatékony, nem segít a nyílt munkapiaci elhelyezkedésben.

Hátrányos adórendszer

Elhallgatja a dokumentum azt, is, hogy három hónapra kurtították az álláskeresési járadék folyósításának idejét, ami egyedülálló Európában. Azt is elhallgatják, hogy a minimálbérnél alacsonyabb közmunkabér nem emel ki a szegénységből, hanem az úgynevezett dolgozó szegények arányát növeli majd. Nincs szó arról az anyagban, hogy a közmunkabért hetente kapják az emberek, nem havonta. Az átlagosan heti tízezer forintos bérből nem tudják kifizetni a számláikat, s ezzel a lépéssel a kormány az eladósodottságot növeli – sorolja észrevételeiket Márton Izabella, aki arról már inkább nem is beszél, hogy az EU-nak küldött jelentés „elfelejti” megemlíteni, hogy az alacsony bérűeket milyen hátrányosan érintette az egykulcsos adó bevezetése és az adójóváírások kivezetése. A Nefmi szakértői elfelejtették a jelentésbe beleírni azt is, hogy a tartós munkanélküliek segélye 28500 forintról 22500 forintra csökkent. 

Mindezeket a szakértők elmondták volna a jelentés íróinak is. Ha nem mulasztotta volna el a Nefmi megkérdezni őket.

Szociális krumpliföld Fejér megyében, a rászoruló családok önkormányzati földön gazdálkodhatnak
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.