Senki sem tudja, hány halott lehet a választói jegyzéken

2016-09-29 13:00:00

Nem tudja a Nemzeti Választási Iroda, hogy a külhoni választók névjegyzékéből az elmúlt években hány elhunytat kellett törölni.

Nem zárható ki, hogy egy rokon voksol az elhunyt nevében
Bíró István / MTI

Azután kerestük meg a Nemzeti Választási Irodát (NVI), hogy Völner Pál igazságügyi államtitkár elismerte: a kormánynak nincs információja arról, hogy vannak-e halottak a listán, ebben a választási iroda az illetékes. Ám hiába kértünk adatokat az NVI-től, a szervezet továbbirányított minket a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához KEKKH). Az iroda válasza azért meglepő, mert a választási eljárásról szóló törvény leszögezi: a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, de a választójog megszerzéséért regisztrált külhoni állampolgárok listáját az NVI vezeti. Ráadásul a 2013 óta hatályos jogszabály megjegyzi: „a Nemzeti Választási Iroda törli a központi névjegyzékből azt, aki elhunyt".

A kettős állampolgárság 2010-es bevezetése óta a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint 800 ezer határon túli magyar tette le az állampolgári esküt. Közülük a szeptember 17-i határidőig 275 ezren kérték felvételüket a választói névjegyzékbe. Regisztrációra 2013 óta van lehetőség, 195 ezren még a 2014-es parlamenti választás előtt jelentkeztek be az NVI-nél. Nekik nem kell megújítaniuk a regisztrációjukat, tíz évig rajta maradhatnak a listán. Jelentős részük egyébként Romániából regisztrált, s a 2011-es népszámlálás alapján az erdélyi magyarok halálozási rátája magasabb, mint a többségi társadalomé. Így valószínű hogy a regisztráltak közül jó néhányan meghaltak.

OLVASÓLISTA

Gazdaság

Csapás a cigarettagyárra

Kultúra

"A hőseid szemével látod a világot"

Kultúra

"Csak akkor szárnyalhatunk magasan, ha erősek az alapok"

Belföld

Az októberi fizetéssel érkezik a béremlés az egészségügyben

Gazdaság

Lehet szerencsénk, de Rogán jeges lehelletét akkor sem nem ússzuk meg

További cikkek

Ennek fényében meglepő, hogy a választási iroda nem tartja nyilván az elhunytak számát. A KEKKH későbbre ígért választ, de valószínűsíthető: onnan sem fogjuk megtudni, hogy a regisztráltak közül hányan haltak meg, hiszen a választók jegyzékét nem ők kezelik. A rejtélyre az adatbázisok összefésülése adhat magyarázatot. A KEKKH kezeli ugyanis az anyakönyvi adatokat, az NVI időnként ebből az adatbázisból frissíti a választói névjegyzéket, amiből automatikusan eltűnnek az elhunytak. Az iroda válaszából kiderül: nem tartják külön nyilván, hány név tűnt el a rendszerből.

Csakhogy míg a hazai esetekről friss és pontos adatok állnak rendelkezésre – jelentik az orvosok, az örökség miatt a rokonok –, a határon túliak haláláról csak akkor tudnak, ha egy hozzátartozó besétál a követségre, konzulátusra bejelenteni. Az elhunytakról hivatalosan értesülő román vagy a szlovák állam nem küld adatokat egy másik országnak a polgárairól. Főleg, hogy nem is tudnak arról, kik a kettős állampolgárok. Nincs könnyű dolga a rokonoknak sem, mert a magyar állam ellentmondásosan kommunikál. Finnországi követségünk honlapján például az olvasható, hogy a bejelentéseket a központi nyilvántartásnak továbbítják. A londoni követség viszont arra kéri az ott letelepedett magyarokat: az NVI-nek jelentsék a haláleseteket, hogy aktualizálni tudják a választói névjegyzéket.

A hivatalok számára mindez statisztika, de a halottak „jelenléte" a választói névjegyzékben kikezdheti a választási rendszer hitelességét. Hiszen visszaélésekre is lehetőséget ad: a külhoniak levélben voksolnak, és nem zárható ki, hogy egy rokon voksol az elhunyt nevében. Az NVI pedig képtelen ellenőrizni több tízezer aláírás valódiságát.

Tordai Csaba alkotmányjogász szerint megoldást jelenthetne, ha minden szavazás előtt, de legalábbis négyévente meg kéne újítani a regisztrációt. Viszont hosszú távon ez a Fidesz ellenére lenne: a regisztráció rendszeres megújítása visszavetné a szavazati kedvet, márpedig 2014-ben a külhoniak 95 százaléka a kormánypártra voksolt.

Londonba 1300 voksolót várnak

A londoni magyar nagykövetség tájékoztatása szerint 1327-en vetették magukat névjegyzékbe az október 2-i választásra. A londoni magyar nagykövetség épületében két szavazóhelyiséget alakítanak ki, reggel 6-tól este 6-ig várják a szavazókat. – A nagykövetségnek nincs tudomása arról, hogy a népszavazásra bejelentkezett választópolgárok az ország mely részeiből érkeznek majd – áll a követség közleményében. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy a szigetországban élő magyaroknak – számuk akár a 300 ezret is elérheti – nem áll módjukban postai úton szavazni, így a Londontól távol élőknek csak hosszú és költséges utazást kell vállalniuk, ha voksolni akarnak. Két évvel ezelőtt, a parlamenti választáson való voksolás iránt is viszonylag szerény volt az érdeklődés, akkor 5372 nagy-britanniai magyar regisztráltatta magát. A szavazóhelyiségeket akkor a Temze-parti Millbank felhőkarcolóban alakították ki. (R. Hahn Veronika)

kvótanépszavazás

megosztom twitter kinyomtatom

Kapcsolódó cikkek

Medián: könnyen érvénytelen lehet a népszavazás

A teljes népességnek csak 42 százaléka mondta azt, hogy biztosan elmegy a népszavazásra, de a kutatók szerint nagy a bizonytalanság.

Kiakadtak a szocialisták, szombaton tüntetés lesz

„Nem én állok hadilábon a valósággal" - interjú Szijjártó Péterrel

Több szempontból is bizalmi válságot lát a magyar külügyminiszter Európában. Szijjártó Péter szerint a miniszterelnökök között sem a legjobb a hangulat, mert másfél éve nem sikerül egy kérdésre jó választ adni. A legnagyobb bajnak azonban azt tartja, hogy bizalmi válság van az európai politikusok és az emberek között, és persze van egy rossz hangulat amiatt, hogy nem sikerül egységes megoldásra jutni.

Brüsszel: csak jövőbeni döntésekre vonatkozhat a népszavazás, a múltra nem

Nincs határ