Az ellenzék tapssal üdvözölte az indítványt. Így a Ház csupán egy rövid terjedelmű alkotmánymódosításról határozott, amely szerint „a Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében".

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerint a halasztás oka, hogy az előterjesztésekhez beérkezett számos módosító indítványt mérlegelni kívánják. Mindazonáltal nem tettek le arról - hangsúlyozta -, hogy a nyári rendkívüli ülésszak végéig, tehát július 19-ig a közmédiumokra vonatkozó törvényt elfogadják. Amíg az új szabályozás nem születik meg, a közszolgálati televíziók és rádiók, valamint a nemzeti hírügynökség felügyelő testületei - amelyeket a választási eredmények alapján kellene átalakítani - változatlan rendben működnek, vagyis inkább nem működnek.

A sajtószabadságról szóló, médiaalkotmányként is emlegetett előterjesztést számos kritika érte, és azt nemcsak az ellenzék, illetve független médiajogászok, hanem legutóbb az Európai Újságírók Szövetsége is hevesen támadta. Az ugyanis nem felel meg a sokszínűség európai normáinak, s a „kommunista időket idézi", mert korlátozza a szerkesztői szabadságot például azzal, hogy az érintett személyeknek a becsületüket vagy emberi méltóságukat sértő közlemények esetén válaszadási jogot kellene biztosítani.

Az előterjesztés - miután a közmédiumokra és más tartalomszolgáltatókra is csaknem ugyanolyan kötelezettségeket állapít meg - az uniós szabályozással sincs teljesen összhangban.

A közszolgálati médiát és a hírközlést szabályozó törvénymódosítások legfontosabb eleme, hogy összevonnák az ORTT-t a Nemzeti Hírközlési Hatósággal, s egységes Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot hoznak létre. Így egyetlen kézbe kerülne a tartalom, illetve a sugárzás technikai feltételeinek szabályozása. Az egységes hatóságon belül - az ORTT utódszervezetként - Médiatanácsot hoznának létre.

Ugyanakkor megszűnnének a közmédiumok élén álló közalapítványok és kuratóriumok is, amelyekbe eddig a kormányoldal és az ellenzék fele-fele arányban delegálhatta a képviselőit. Ezek helyébe - a „közszolgálati műsor- és hírszolgáltatás (...) függetlenségének védelmére", tehát az MTI-re is kierjedő hatáskörrel - Közszolgálati Közalapítvány alakulna. A tulajdonosi jogokat gyakorló egyetlen közalapítvány kuratóriumába három tagot a kormányoldal, hármat az ellenzéki pártok jelölnének, míg az elnököt és még egy főt a médiahatóság delegálna. Az ilyen szervezeti kérdések szabályozása egyébként nemzeti hatáskörbe tartozik.

Búcsú a nagykuratóriumoktól

A javaslat szerint megszűnnek a civilek képviselőiből álló nagykuratóriumok. A társadalmi szervezetek nem maradnak azonban beleszólási jog nélkül: tizennégy tagú Közszolgálati Testület alakul, amely a közmédiumok feladatait tartalmazó Közszolgálati Kódex betartását ellenőrzi. Ebbe tagokat azonban a korábbinál jóval szűkebb körből jelölhetnek: az MTA, az egyházak, az iparkamara, az olimpiai bizottság, a rektori konferencia, a települési önkormányzati szövetségek, a nemzeti kisebbségek és a szomszédos államok magyar kulturális szervezetei mellett, a családvédők, a fogyatékkal élők és a kulturális szervezetek juthatnak szóhoz.