Szakmai körökben kétféle magyarázatot hallani a meghökkentő lépésre: az egyik, hogy a horgászokkal köztudottan szimpatizáló Áder János államfőnek tettek egy viszonozó gesztust – ugyanúgy, ahogy korábban a balatoni halászat betiltásával –, a másik szerint a fogyatkozó táború kormányoldal a horgászok soraiból szeretne új híveket verbuválni. A két megközelítés közös pontja, hogy a meglévőnél nagyobb érdekellentétet feltételez a horgászok és a halászok között. (A hobbiból, horoggal halat fogó horgászok rendszerint elégedetlenek a fogásokkal, és olykor a hivatásos halászokat teszik meg bűnbaknak.)

A pecások sokszor a halászokat okolják az elmaradt fogásért Czeglédi Zsolt / MTI

Idehaza a teljes, évente mintegy 14 ezer tonnás „haltermésnek” csupán a 15 százaléka származik a természetes vizekből, a többit tógazdaságok állítják elő (utóbbiak tevékenysége hivatalosan nem halászatnak, hanem haltermelésnek számít). A kereskedelmi halászat teljesítménye tehát nagyjából 2 ezer tonnára tehető, miközben a horgászok zsákmánya nagyjából a fenti mennyiség duplája, és még a kizárólag hallal táplálkozó kormoránok is több (nagyjából 2500 tonnányi) halat fognak ki, mint a halászok.

A természetes vizeken, 170 ezer hektáron (többek között a Dunán, a Tiszán és a Körösökön) hagyományos eszközökkel végzett halászat ma már csak mintegy száz embernek ad munkát, az ősi foglalkozás jellemzően halászati szövetkezetekbe tömörült tagjai ugyanakkor fontos szerepet játszanak a vizek ökológiai egyensúlyának fenntartásában, illetve bizonyos területeken a helyi vendéglátás halszükségletének biztosításában. A halászok zsákmánya – szemben a horgászokéval – döntően úgynevezett járulékos halfajokból (elsősorban keszegfélékből és busából) áll, és ők tudják kifogni azokat a nagy testű ragadozókat is, amelyek a legritkább esetben kerülnek horogra, viszont az ivarérett nemes halakat előszeretettel fogyasztják.

Úgy tudjuk, kormányzati körökből a halászati érdekképviseleteknek megüzenték: ne nagyon fáradjanak módosítókkal, a halászat betiltása eldöntött politikai kérdés. A horgászokat a kormány perspektivikusabb csoportnak tartja: bár a számuk a szegényedés és a középréteg összezsugorodása miatt csökken, még mindig mintegy 300 ezren vannak, és nagyon nem mindegy, hogy hova szavaznak a következő választáson.

Hogy a változtatás valódi indoka politikai természetű, azt a törvényjavaslat indoklása is jelzi: a legkeményebb szakmai indok, hogy a módosításra „a természetes vízi halállományok túlhasznosítása elleni védelem” miatt van szükség, miközben a túlhasznosítás fogalma a törvény szövegén kívül sehol nem fordul elő,mivel ez nem számít releváns problémának.