Halálos túlórák fenyegetik a tűzszerészeket
A Honvédelmi Minisztérium közlése szerint a túlórák mennyisége az idén is meghaladta a harmincezer órát. Így nem zárható ki, hogy a július 1-jén Hortobágyon bekövetkezett tűzszerész-tragédia egyik oka a túlterheltség volt.
Robbanótestek az egykori hortobágyi bombázó lőtéren Czeglédi Zoltán / MTI |
A szerencsétlenség után le is állították a túlmunkát, amelyből senki nem gazdagodott meg, mert egy-egy óra után pár száztól nem egészen kétezer forintig terjedő pótlékot fizettek, igaz, évről évre többet. Az egyre több túlmunkát az tehette szükségessé, hogy 2013-ban megkezdődött az egykori bombázó lőtér lőszermentesítése. A munkát 2014 végére be is kellett volna fejezni, ám a határidőt többször módosították, legutóbb 2018-ra. Ennek oka az, hogy a vártnál sokkal több robbanószerkezetet tártak fel, s ezek ártalmatlanítása meghaladta a tűzszerészek kapacitását.
A tűzszerészek száma nem nyilvános adat, így nem tudni, hogy a túlszolgálat hány ember között oszlik meg, de óvatos becslés alapján is feltételezhető: fejenként száznál több órányi túlmunkát végezhettek. Ami azért is megdöbbentő, mert az ombudsman már 2008-ban megállapította, hogy a tűzszerészek általános gyakorlat szerinti túlszolgálata alkotmányos visszásságot okoz.
Az MSZP azt követeli a kormánytól, hozza nyilvánosságra a négy tűzszerész halálával járó baleset vizsgálati anyagát, és nevezze meg a felelősöket. A honvédség közleményben utasította vissza a vádakat, és hozzátette: a túlóraadatok a tűzszerész- és hadihajós ezred teljes állományára vonatkoznak.