Emlékeztetőül: a kormány a múlt héten szóban eltörölt indítványa szerint két év szabadságvesztéssel büntették volna azokat, akik titkosított kommunikációra alkalmas szolgáltatásokat nyújtanak, ha nem biztosítják a titkosszolgálatok számára a hozzáférést ügyfeleik titkosított adataihoz. És két évet kaptak volna azok is, akik a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat számára lehallgathatatlan titkosító alkalmazásokon keresztül kommunikáltak volna.
Féljenek a szolgáltatók
Csak a felhasználók büntethetősége került ki azonban a tervezetből.
Továbbra is ragaszkodna a kormány ahhoz, hogy a törvény kötelezze a titkosított kommunikációt lehetővé tévő alkalmazások szolgáltatóit is a titkosszolgálatokkal való együttműködésre,
ahogy az már évek óta működik a vezetékes és a mobiltelefon-szolgáltatók esetében.
Minden titkosított kommunikációra alkalmas szolgáltatást nyújtó cégnek hozzáférést kellene biztosítani a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat számára az applikációjukon keresztül bonyolított beszélgetések adataihoz, sőt, a törvény arra is kötelezné őket, hogy egy évig őrizzék meg azokat a szolgálatok számára. Két év börtönt is kaphatna, aki a fenti kötelezettségeit megszegi.
Kérdés persze, hogy egy cég esetében kit csukatna le a kormány. Az ügyvezetőt? És ha a cég külföldi anyavállalata nem adja ki a titkosszolgálat számára a titkosított adatok feldolgozásához szükséges kódokat?
Nálunk régebbi, stabilabb és demokratikusabb országokban számos cég tagadta már meg a titkosítást feloldó kódok kiadását.
Szakértők szerint a kormány a szolgáltatók ellenkezése esetén csak egy dolgot tehet a nem Magyarországon bejegyzett cégekkel: törvénysértő működésükre hivatkozással megtilthatja a magyarországi működésüket. Lényegében megkísérelheti közvetve betiltani az általuk kínált alkalmazások hazai forgalmazását. Ettől persze azok még letölthetők lesznek a világhálóról, így az előterjesztésben leírt börtönnel fenyegetéssel aligha érik el a titkosszolgálatok a kívánt hatást.
Terrorcsoport szervezése
Bekerült ugyanakkor az új törvényjavaslatba néhány újabb Btk.-módosító indítvány is. Olyan módosítások is, amelyeket korábban – mivel az ellenzék javaslatai voltak – a kormányoldal egyszerűen lesöpört az asztalról.
Tíztől húsz évig, vagy akár életfogytig fegyházba kerülhet például az egyik új módosító javaslat szerint az, akiről bebizonyosodik, hogy terrorista csoportot szervez.
Kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntetendő, aki „terrorista csoporthoz csatlakozás céljából Magyarország területéről elutazik vagy azon átutazik”.
A kormány előterjesztése – az ellenzék korábbi felvetéseivel részben egyezően – háborús uszításnak minősítené és – ha más, súlyosabb bűncselekményt nem követ el – öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné azt, aki „nagy nyilvánosság előtt a terrorizmus támogatására uszít, vagy egyébként a terrorizmust támogató hírverést folytat”.
Az eredeti tervezetben az állt, hogy a terrorfenyegetettség egyes és kettes (azaz a két legmagasabb) fokozata esetén korlátozhatók a büntetés-végrehajtási intézményekben fogva tartottak jogai. Azonban a tervezet készítői nem fejtették ki, hogy mely jogok és milyen mértékű korlátozásához kérnek felhatalmazást a törvényhozástól. Most megtették. Így korlátozható a fogvatartottaknak a hozzátartozóikkal és a büntetés-végrehajtás által engedélyezett szervezetekkel való kapcsolattartása, szabad levegőn tartózkodása, önképzése, ide értve
a tanuláshoz és a sajtóhoz való hozzáférés jogát.
Felfüggeszthető továbbá a fogva tartottak reintegrációját elősegítő programokon való részvétel jog, és megtilthatják a véleménynyilvánítást a büntetés-végrehajtási szervezeten belül a fogvatartotti fórumokon.
Pintér bármit betilthat
Egy betűvel sem változott a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes más törvények módosítását célzó javaslat. Ez volt az eredeti törvénycsomagban (is) az a rész, amelyben két, a veszélyes anyagok szállítását, illetve
a veszélyes anyagokkal dolgozó üzemek működésének korlátozását lehetővé tévő passzus közé csúsztatták be azt a rendelkezést, amely felhatalmazná Pintér Sándor belügyminisztert tömegrendezvények betiltására.
Ha a parlament változatlan formában fogadná el az előterjesztést, az az elképesztő helyzet állna elő, hogy miközben a veszélyes anyagok szállítását csak a kettes vagy az egyes fokozat elrendelésekor korlátozhatná rendeleti úton a belügyminiszter, a veszélyes üzemek működését pedig hármas felett, addig a tömegrendezvények – ide értve a politikai demonstrációkat és nagygyűléseket is – betiltásához még csak terrorfenyegetettség sem kell.
Ebben a kérdésben még nem döntött a kormány, hogy elfogadja-e az ellenzéki kritikákat – derül ki az új törvénycsomag kísérőleveléből. Mint ahogy a védelmi beszerzések – az ellenzéki pártok szerint a terrorveszélytől függetlenül szabályozandó – kérdéseinek az esetleges kihúzásáról sem.
Az új előterjesztés formálisan is megszünteti a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot, amelynek bázisán (és annak jogutódjaként)
létrejön majd a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK),
amely az Alkotmányvédelmi és az Információs Hivatal, valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat mellett az ötödik magyar titkosszolgálatként kezdi majd meg munkáját.
A TIBEK feladata lesz gyűjteni és feldolgozni a rendőrségnél, a titkosszolgálatoknál és törvény által együttműködésre kötelezett állami szerveknél terrorizmussal és szervezett bűnözéssel kapcsolatos információkat. Nem férhetnek azonban hozzá a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál (NVSZ) a TIBEK munkatársaival kapcsolatban keletkezett információkhoz. Így az még számukra sem derülhet ki, hogy a belső elhárítás esetleg a TIBEK melyik munkatársára dolgozik és miért.
A TIBEK létrehozását az előterjesztés azzal indokolta, hogy jelenleg „sem a közigazgatás, sem a rendészeti szervek, sem a nemzetbiztonsági szolgálatok rendszerében nincs olyan szerv, amely a terrorizmussal, a bűnözéssel, a nemzetbiztonsági kockázatokkal összefüggő adatokat és információkat kormányzati szinten összesíti, szintetizálja és a Kormány döntéseit összbiztonsági szemlélettel készült taktikai és stratégiai elemzésekkel, javaslatokkal segíti”.
