Az új vezérigazgató azonnali leváltását Bóka István, Balatonfüred fideszes polgármestere kezdeményezte. Bóka többszöri megkeresésünkre sem reagált, így lépésének indokát csak abból a levélből lehet kiolvasni, amit a rendkívüli közgyűlés összehívását sürgetve a Bahart vezérigazgatójának írt, egyúttal elküldte annak a 22 balatoni településnek is, amely társtulajdonosa a hajózási cégnek. A füredi polgármester a levelében egy júniusi ingatlanügylet körülményeit kifogásolja: a Bahart – a közgyűlés tudta és jóváhagyása nélkül – 450 millió forintért megvásárolt Siófoktól (pontosabban a siófoki önkormányzat tulajdonában lévő Balaton-parti Kft.-től) egy 1,2 hektáros, üresen álló Horgony utcai ingatlant, amely a hajózási cég székhelyének közelében található. Az üzlet megkötése után a Bahart azonnal át is utalt 200 millió forint vételárrészletet az eladónak.

Bóka István szerint azonban az ügylet szabálytalanul köttetett meg, mivel Halmos Gábor vezérigazgatónak a kontraktus aláírása előtt be kellett volna szereznie a zrt. tulajdonosi közgyűlésének jóváhagyását. Bóka azon az állásponton van, hogy a szerződés jelen formájában nem érvényes, „függő jogi helyzet alakult ki”, így a vezérigazgató indokolatlanul és jogszerűtlenül fizetett ki 200 millió forintot Siófoknak. A füredi polgármester – feltehetőleg a bizalomvesztés okán – a levelében kezdeményezi Halmos Gábor leváltását.

A május óta hivatalban lévő vezérigazgató megkeresésünkre szűksza­vúan nyilatkozott. Közölte: az augusztusi rendkívüli közgyűlésen mindenképpen napirendre került volna az ingatlanügylet, hiszen azt senki nem vitatja, hogy a szerződés érvényességéhez a közgyűlés jóváhagyása kell. Halmos Gábor azt mondta, két jogi szakvélemény is van a birtokában, amelyek szerint a közgyűlés utólag is hozzájárulhat a kontraktushoz, továbbá nem lépte át a hatáskörét akkor, amikor rendelkezett a 200 millió forint kifizetéséről.

Nem meglepő, hogy hasonló véleményen van Balázs Árpád, Siófok első embere is. A fideszes polgármester megfogalmazása szerint Bóka István „határozottan téves jogi álláspontot” képvisel az ügyben, ugyanis adásvételi szerződésekben megszokott formula az úgynevezett „bontó feltétel” beiktatása. Most is ez történt: ha a Bahart rendkívüli közgyűlése utólag nem hagyja jóvá a kontraktust, a szerződés érvénytelenné válik, Siófok pedig visszafizeti a 200 milliót.

Mint ismert, a tóparti önkormányzatok 2008 óta kizárólagos tulajdonosai az egykori állami hajózási vállalatnak, azóta a részvény-elővásárlási joggal rendelkező települések a folyamatos adásvételekkel alaposan átrendezték a belső erőviszonyokat. Ma már egyértelműen Siófoké a cégen belüli vezető szerep, a déli parti város jelenleg 40,3 százalékot birtokol a részvényekből. Siófok térnyerése elsősorban a kilencszázalékos részesedéssel bíró Balatonfüred érdekeit sérti, a Baharton belüli tulajdonviszonyok átrendeződése miatt Bókának és Balázsnak, a „Balaton két erős emberének” már korábban is akadt konfliktusa egymással. Ha a mostani ingatlanügylet megvalósul, Siófok két legyet üthet egy csapásra: elkönyvelhet 450 millió forint bevételt, amelynek jelentős részét az önkormányzat tervei szerint a Bahart tőkeemelésére fordítanák, így a város tulajdonrésze a cégen belül 46 százalékra emelkedne.

Megkérdeztük több tóparti település polgármesterét is, mit gondolnak az ingatlanügyről, ám legtöbben csak név nélkül fogalmazták meg a véleményüket. Többen is kifejtették: egyrészt nem tudják eldönteni, melyik jogi álláspont a helyes, másfelől nem szeretnének nyíltan állást foglalni a Bóka–Balázs háborúban. Egyedül Tósoki Imre, Tihany első embere adta a nevét a mondandójához, aki közölte: a korábbi cégvezetés idejében nem volt szokás, hogy közel félmilliárd forintos vásárlásról csak utólag tájékoztassák a tulajdonostársakat.

Felmerül a kérdés, miért volt olyan sürgős a ingatlan megszerzése a Bahartnak, hogy az új cégvezető hivatalba lépése után az első hetekben tető alá hozta a vásárlást. Annyit sikerült kiderítenünk, hogy a siófoki önkormányzat már évekkel korábban felajánlotta a szóban forgó területet a cégnek azzal, hogy ideális helyszíne lehetne egy szerelő- és gyártócsarnoknak. Balázs Árpád szerint az adásvételt kizárólag az motiválta, hogy a városnak nem volt szüksége az ingatlanra, a Bahartnak viszont igen. Hozzátette: a májusi vezetőváltást ő maga elsősorban azért szorgalmazta, mert a korábbi menedzsment nem volt eléggé elkötelezett és rugalmas a hajózási cég szükségszerű fejlesztéseivel kapcsolatban.

A lapunknak név nélkül nyilatkozó polgármesterek közül többen is felvetették, hogy az ingatlanügylet hátterében más is állhat: a Baharttól kapott 200 millió forinttal Siófok lénye­gében egy olyan pénzügyi segélyhez jutott, amit ha utólag vissza is kell fizetnie, akár pillanatnyi likviditási problémák megoldására is alkalmas lehet. Többen is úgy vélték, a nyereséges cég éléről talán azért kellett távoznia Horváth Gyulának, mert nem kívánt asszisztálni ehhez az ügylethez.

Megkerestük Horváth Gyulát, aki 16 évig irányította a Bahartot, de kérdésünkre azt mondta, a távozásával kapcsolatos találgatásokat nem kívánja kommentálni.