A Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért képviseletében Horváth Aladár arra hívta fel a figyelmet, hogy a legszegényebb családok bevételeinek vásárlóértéke az elmúlt öt évben becsülhetően a felére-harmadára csökkent. A legszegényebbek segélyezését sok helyen teljesen megszüntették, a „közmunkáért” kapott heti tízezer forintból az önkormányzatok gyakran a szabályokat felrúgva vonják le a családok adótartozását vagy szabálysértési pénzbüntetését.

Példaként egy Nógrád megyei roma „alkalmazott” esetét említette, akinek a levonások után végül 15, azaz tizenöt forintot utaltak havi fizetségül. A szóban forgó összeget postán küldték ki részére.

Abszurd és racionálisan fölfoghatatlan, hogyan képesek családok túlélni a válságot fejenként havi húszezer forintos jövedelemből. Horváth Aladár szerint ez csak úgy képzelhető el, hogy „lenézett és megvetett honfitársaink” minden lehetőséget megragadnak: legyen az gyógynövénygyűjtés, alkalmi munka a földbirtokokon, erdőn vagy szőlőültetvényeken. Nem ritka a heti ingázással feketén végzett, sokszor ki sem fizetett építőipari munka a városban.

A Kossuth téri tájékoztatón kiosztott sajtóanyag így fogalmaz: „Ezekből az alkalmi munkákból származó jövedelmek a közmunka és a segély ritmikusan váltakozó bevételeivel együtt menekülést jelenthetnek az éhezés, a fázás, a nyomor testet-lelket bénító szenvedései elől”.

A romák úgy takarékoskodnak, ahogyan tudnak. Visszatértek a kovász nélküli „cigány kenyérhez”, a vakaróhoz. Hús ritkán kerül az asztalra, akkor is csak az olcsó, csontos fajta. A legszegényebbeknek erre sem telik. Horváth Aladár elmondása szerint találkoztak olyan családokkal, ahol napok óta cukrozott vizes kenyeret és „zsíros vakarót” ettek a gyerekek.

A legkiszolgáltatottabb rétegek az uzsorások hálójában vergődnek. Annak ellenére, hogy a rendőrség egy részüket már lekapcsolta, az uzsorások többfelé továbbra is kiváló kapcsolatokat ápolnak a helyi hatalmasságokkal.

Horváth Aladár hangsúlyozta, hogy nem akarja felmenteni az MSZP-t. A szocialisták idején nagymértékben erodálódott a jogállam, de – tette hozzá – Magyarország a Fidesz kormányzásának éveiben vált rendpárti, posztfeudális országgá. A társadalom most kezd ráébredni arra, hogy a szegényellenes, népnyúzó intézkedések nem csak a cigányokat érintik. „A kormány szemében mindenki cigány, aki nem fideszes és nem gazdag” – jelentette ki Horváth Aladár.

A kormányzat romapolitikája szerinte csődöt mondott. Csökkent a kisebbségi kultúra, művészet és média támogatása. Intézmények és roma sajtótermékek szűntek meg. Közben Farkas Flórián fideszes parlamenti képviselő, az Országos Roma Önkormányzat és a Lungo Drom elnöke tavaly egyáltalán nem, és idén is csupán 13 perc erejéig szólalt fel a Parlamentben.

A Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért követelései között szerepel, hogy a legelemibb szükségleteket kielégítő ívóvíz- és áramszolgáltatás legyen alanyi jog a többszörösen hátrányos helyzetű lakosság számára. Az éhezés és a közelgő fagyhalálok megelőzése érdekében a polgárjogi mozgalom azonnali válságkezelő intézkedéseket vár a kormánytól. Ha pedig a kormány „önerőből képtelen megelőzni a szociális robbanással fenyegető helyzetet, kérjen ENSZ-segítséget: nyilvánítsák katasztrófa sújtott övezetnek a magyar gettók világát, és biztosítson a nemzetközi szervezet élelmiszer- és tüzelősegélyt!”

Újságírói kérdésre ugyanakkor Horváth Aladár elismerte, hogy mozgalma csekély nyomást tud gyakorolni a kormányra: „pici szervezet vagyunk a lepusztított civil világban”.

A sajtótájékoztató előtt két fiatal nő szórólapot osztogatott a „romák nevében”. Az aláírás nélküli papír a „cigányság első számú kényurának” minősítette Farkas Flóriánt, aki „önös érdekből nyomorban és félelemben tartja a cigányságot”.

Az ismeretlen szerzők felszólították Farkas Flóriánt, hogy tisztázza a múltját. A kérdésekben meglévő állítások többsége felér a becsületsértéssel, a felsorolt témákból ezért csak módjával idézünk. A szórólap készítői egyebek mellett arra kíváncsiak, hogy Farkas Flórián hol és mikor érettségizett. Szeretnék, ha a fideszes képviselő nyilvánosságra hozná egyetemi hallgatóként írt politológusi diplomáját. Továbbá tudni akarják: „Miért kért és kapott köztársasági elnöki kegyelmet 1998-ban Göncz Árpádtól?”

Az Országos Roma Önkormányzat nem kívánja megvitatni azoknak a magamutogató és önjelölt vezéreknek a javaslatait, akik a botránypolitikát képviselik – így reagált az ORÖ sajtóirodája az MTI-nek a Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért tájékoztatóján elhangzott kijelentésekre.

Az ORÖ sajnálattal tapasztalja, hogy a hazai roma politikában leszerepelt emberek „olthatatlan szereplési vágyból” újra aktivizálják magukat. Ha azt nem  „a magamutogatás és önjelölt vezérség jegyében tennék”, akkor az ORÖ örömmel vitatná meg javaslataikat.

Amíg az országos önkormányzat az elmúlt másfél évben „történelmi jelentőségű” programot és cselekvési tervet alkotott, a „világon egyedülálló” keretmegállapodást kötött a magyar kormánnyal a romák társadalmi felzárkózása érdekében, addig ezek az önjelöltek újra és újra csak a „botránypolitika kapuit tudták s tudják zörgetni ma is”.

Horváth Aladár