„Feleslegesnek tartjuk jogi értelemben, kockázatosnak Európa szempontjából. Egyébként hogyha ez a kérdés majd bármikor fel fog vetődni, akkor mi is készen állunk, hogy támogassuk a kormányt a kötelező kvóták elleni harcában.”
– mondta Molnár a tévécsatornának adott interjújában, amin az MSZP-ben rögtön kiakadtak néhányan. Lendvai Ildikó a Facebook-oldalára is kiírta, elképesztőnek tartja, amit Molnár mondott, mert nem ez a párt álláspontja.
Pártelnöki cáfolatot, vagy magyarázatot azonban pénteken nem hoztak nyilvánosságra, így az MSZP-ben el is kezdődött a vita, hogy mit akart mondani valójában az elnök.
A Népszabadságnak nyilatkozó szocialisták közül többen arra hívták fel a figyelmet, hogy ilyen típusú nyilatkozatra a párt egyetlen fóruma sem adott felhatalmazást. A napokban sorban ülésezett a pártelnökség, majd a megyei elnökök, pénteken pedig a frakcióvezetés. Molnár MSZP-s kritikusai szerint az elnök stratégiai tévedésben van. Jelenleg nincs kötelező kvótára vonatkozó javaslata az EU-nak, a kormány jövőre vonatkozó többszörös feltételes támogatása pedig teljesen összezavarhatja a párt szimpatizánsait.
Molnár támogatói viszont azzal mentegették a nyilatkozatot, hogy nem lehet felelősségre vonni az elnököt, hiszen csupán az MSZP korábban elfogadott álláspontját elevenítette fel. A párt még 2015-ben Tóbiás József elnöksége alatt megszavazta, hogy nem támogatja a betelepítési kvótát. Szerintük azonban a legvalószínűbb az, hogy a pártelnök egyszerűen bakizott, rosszul fogalmazott, ezért nem kell nagyobb jelentőséget tulajdonítani egyetlen, szövegkörnyezetéből kiragadott mondatnak.
Tény, hogy a pártelnök pénteken már egészen más hangvételű levelet postázott a pártvezetőinek. Az e-mailben arra kéri párttársait, hogy szombaton cseréljék le Facebook-oldalaikon a borítóképet a párt új, a népszavazás bojkottjára felszólító szlogenjére. „A Fidesznek az a jó, ha nem az igazi problémákról beszélünk. Ne segíts a Fidesznek! Maradj otthon október 2-án!” Molnár azt ígérte, hogy a kampány hátralévő időszakában minden héten frissítik majd a párt üzenetét.
„A régóta válságban lévő magyar baloldal számára a népszavazási kampány a témája és egyszerű válaszlehetőségei miatt igencsak kedvezőtlen. Pártja régi és új baját azonban az MSZP-elnök ügyetlen mondatai tetőzték be, üzenetei belső ellentmondásai és félreérthetősége miatt tovább fragmentálják a baloldalt, megerősítve a DK-ellenes MSZP-s, de Molnár-kritikus csoportot” – állítja Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Szerinte az MSZP a népszavazás kiírása óta nem tudta eldönteni, hogy mi a helyes válasz: a közvetlen demokrácia melletti korábbi elkötelezettsége és saját kezdeményezései miatt az intézményt nem támadhatta, a baloldali választók jelentős részének a baloldali szellemi holdudvar és az európai elitétől eltérő véleménye miatt pedig nehéz volt az igen vagy a nem mellett letenni a garast. Jobb híján ezért találta ki az MSZP a bojkott-felhívást, amelyben csak az volt a gond, hogy a demobilizáció mellett egy mobilizációs problémákkal küzdő pártnak igen nehéz kampányolni, pláne, ha ennek ellenére – az előrejelzések szerint – a népszavazás érvényes eredménnyel zárul. „A kötelező kvóta elleni szavakat talán a népszavazás tét nélküliségét bizonyítandó mondta a pártelnök, de fegyvere fordítva sült el: Molnár Gyula két hónap után saját hátországának kihátrálásával szembesülhet” – vélekedik Mráz.
Részben osztja ezt a véleményt Juhász Attila, a Political Capital elemzője is. Szerinte a népszavazással kapcsolatos közvélemény-kutatásokból az derül ki, hogy a kormány erőteljes kampányát eddig nem volt képes ellensúlyozni az ellenzék. Nem sikerült átértelmezni a népszavazási kérdést, így a választók többsége fél az állítólagos kötelező menekültkvóta bevezetésétől, arról pedig nem tudnak, hogy ez a koncepció az Európai Unióban már lényegében megbukott. A kormányzati propaganda hatására az MSZP szavazótáborában is nagy a félelem a kvótától és a menekültektől, ez pedig minden bizonnyal a párton belüli vitákhoz is vezetett azt illetően, hogy miként kezeljék a népszavazást. Juhász úgy látja, az MSZP elnöke most úgy próbálta megoldani a helyzetet, hogy bár a népszavazáson való részvételt továbbra sem támogatja, de szavazóit igyekszik megnyugtatni azzal, hogy egy esetleges kötelező kvótarendszert az MSZP sem fogadna el. Ehhez hasonló megoldással próbálkozott korábban a Jobbik is, amikor alkotmánymódosítást javasoltak a csak a Fidesz számára kedvező népszavazás helyett. Ezek az üzenetek azonban nem működőképesek politikailag, mert túl bonyolultak, a választók inkább zavaros, önellentmondásos beszédként, az egyértelmű álláspont hiányaként értelmezik ezeket. Mindez azonban aligha segíti az MSZP-t azon céljának elérésében, hogy kevesen menjenek el a népszavazásra – mondja az elemző.
