galéria megtekintése

Ha nincs pénz, a BKV-t is vihetik

5 komment


Szalai Anna

Csak a városhatárig közlekedne a HÉV és a buszok, ha nem kap többletpénzt a üzemeltetésükre a főváros. De ha úgy alakul, az egész BKV-t átadnák az államnak.

Jövőre csak a városhatárig közlekednének a buszok és a HÉV-ek, ha nem sikerül megegyezni a BKV finanszírozásáról a kormánnyal – jelentette be szokásos pénteki tájékoztatóján Tarlós István főpolgármester. A városvezető szerint ez nem zsarolás, egyszerűen csak betartja az idevágó törvényi szabályozást, miszerint a főváros csak annyi szolgáltatást rendelhet meg, amennyire fedezete van. Márpedig az agglomerációs járatok üzemeltetése évi 15,9 milliárd forintjába kerül a fővárosnak, miközben az ebből származó bevétele alig 4,2 milliárd. Az önkormányzati törvény szerint a fővárosnak egyébként is csak a helyi közlekedés fenntartása kötelező feladat, de az is csak a gazdasági terhelhetőségének arányában. Márpedig a fővárosi adóbevételek zömét elvonja a kormány.

A fővárosnak adott állami kompenzáció nem fedezi a különféle díjkedvezményekből és mentességekből származó csaknem 20 milliárdos veszteséget sem. A fentiekből származó összesen 31,4 milliárdos működési hiány fedezetét a kormánytól várja Budapest. De egyelőre csak annyi bizonyos, hogy hétfőre megérkezik a fővároshoz az állami költségvetési törvényben szereplő 24 milliárdból 22. Ez 2016 első két hónapjára lesz elég. A korlátozások ezt követően várhatóak, hacsak addig nem születik megállapodás.

Lázár János kancelláriaminiszter új tárgyalások megindításáról beszélt a fővárossal, Tarlós István viszont úgy tudja, nem ez hangzott el a szerdai kormányülésen. De az, hogy valójában mi, nem árulta el. A megszorító intézkedésekről egyelőre nem tájékoztatták az agglomerációs települések polgármestereit, az érintett 350 ezer utasnak pedig a főpolgármester szerint a kormánnyal kell egyeztetnie.

 

Tarlós István azt is felvette a lehetséges megoldások közé, hogy átadja a fővárosi közösségi közlekedés üzemeltetését a kormánynak. Ebben az esetben gyorsan kiderülne, hogy jelen pénzügyi keretek között nem tartható fenn a közösségi közlekedés. A városvezető azonban többször is hangsúlyozta, hogy bízik a megegyezésben.

Ezzel együtt a főváros újabb levelet intéz a Miniszterelnökségnek, amelyben felhívja a figyelmet a 3-as metró infrastruktúra-felújításának, illetve a csillaghegyi öblözet védelmének fontosságára. Az idő ugyanis halad, ám az ezekre vonatkozó uniós támogatási szerződéseket még mindig nem írták alá. A főváros pedig legfeljebb a kiviteli tervek elkészítésének árát tudja megelőlegezni. A 3-as metró állapotáról egyébként a Budapesti Műszaki Egyetemtől rendelnének szakvéleményt.

Jó hír viszont, hogy segélyhívó oszlopokat helyeznek ki Budapest 186 pontján, amelyről közvetlenül is elérhető a rendőrség. December közepéig 21 oszlop kerül a helyére a legforgalmasabb csomópontokban, további 28 helyszínre pedig folyik az engedélyeztetés. Az oszlopok beköthetőek az ingyenes WIFI szolgáltatásba, és alkalmasak kamerás megfigyelésre is.

Kivizsgálták a villamosbalesetet

Tarlós István ismertette a CAF-villamos balesetének vizsgálatáról készült szakértői jelentést is, amelynek értelmében emberi mulasztás történt. A fék ugyan nem működött, a járművezető pedig nem észlelhette ezt, de ennek oka nem a fékrendszerben vagy a járművezérlésben keresendő, hanem a szerelőben és a vezetőben. Mindkettőnek ellenőriznie kellett volna indulás előtt a fékeket. A próbaút előtt ugyanis kiiktattak egy kismegszakítót, ezért nem működött a fék. A szoftvert mindenesetre frissítik, így a fék hiányos működéséről majd a vezető is értesül. (Ez többhetes procedúra lehet az engedélyezésnél.) Szombattól újra futnak a rövidebb szerelvények. A hosszabbak viszont nem.

A Népszabadság által megkérdezett szakértő szerint az autót sem úgy indítjuk el, hogy átnézzük előtte az összes biztosítékot, ráadásul egy kismegszakító bármikor kieshet, így a járművezetőnek állandóan ellenőriznie kellene ezeket? Egy több százmilliós berendezésnél elvárható lenne, hogy a biztonsági berendezések állapotáról a vezető folyamatosan értesüljön. Működési bizonytalanság esetén pedig a jármű álljon le. Felelősségre vonásról, a kár nagyságáról nincsenek információi a városvezetőnek, mint ahogy arról sem hallott, hogy a BKV 150-200 munkavállaló elbocsátását tervezné. Neki ezt Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója tagadta.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.