galéria megtekintése

Minden második vonat az állomáson marad, ha nincs megállapodás

3 komment


Lencsés Károly

Háromból egy járat kimaradhat, ha a BKV-nál a fizetésemelés elmaradása miatt sztrájkot hirdetnek. A vasútnál viszont a vonatoknak csak a felét kell útnak indítani, amennyiben a bérkövetelések teljesítése érdekében a MÁV dolgozói is ilyen szélsőséges megoldást választanak. Hamarosan megtudjuk, lesz-e megállapodás, vagy jöhet a közlekedési káosz.

Pénteken kiderül, hogy a BKV-nál az idei évi béremelésről a szakszervezetek által kezdeményezett munkaügyi vita eredményesen lezárható-e. Ha nem, az érdekképviseletek a nyomásgyakorlás más eszközeitől sem zárkóznak el, és a sztrájk is szóba jöhet – tájékoztatott Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke. A munkabeszüntetésre akkor van lehetőség, ha a vitatott kérdésben hét napon belül nincs egyezség, illetve ha az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményező félnek fel nem róható ok miatt nem jött létre.

A fővárosi közösségi közlekedésben dolgozók – a minimálbéren foglalkoztatottak kivételével, akik a kormány döntése alapján öt százalékra számíthatnak – egyébként máig nem tudják, hogy a fizetésük ebben az évben nőni fog-e. De ezzel nincsenek egyedül, mert

a Volán alkalmazottai egyelőre nulla százalékra számíthatnak, míg a MÁV-nál a cég a keresetek félszázalékos emelésére tett ajánlatot.

 

A vasútnál működő érdekképviseletek erre úgy reagáltak, hogy bejelentették: ha nem születik egyezség a 2016. évi bérfejlesztésről – a követelésük mindenki számára egységesen öt százalék, illetve 2,75 százalékos bérkorrekció a hiányszakmákban –, valamint olyan középtávú megállapodásról, amely kiszámítható életpályát kínál a munkavállalók számára, sztrájkot hirdetnek. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás elnöke, Halasi Zoltán kérdésünkre elmondta: a hét érintett szerveződés elnökségét felhatalmazták arra, hogy a bértárgyalások sikertelensége esetén döntsenek a további lépésekről. Jövő hétfőre ígért tájékoztatást arról, hogy az utazók mire számíthatnak.

A személyszállítási törvény azonban behatárolja a szakszervezetek mozgásterét. A helyi közösségi közlekedésben a járatok kétharmadát, a távolsági közlekedésben pedig a felét sztrájk esetén is el kell indítani, ráadásul ennek a feltételnek óránként kell megfelelni. Ha tehát valahol reggel és délután csupán egy-két vonatpár szerepel a menetrendben, ott a sztrájk észrevehetetlen lenne, hiszen ezek a jogszabály alapján nem maradhatnának ki.

A sztrájktörvény – amely a még elégséges szolgáltatás mértékét illetően a munkaadót és az érdekképviseleteket megegyezésre kötelezi –, illetve a személyszállítási törvény módosítása különben új helyzetet teremtett, és egyelőre senki nem próbálta ki, hogy a dolgozók milyen feltételek mellett szüntethetik be a munkát. Halasi emlékeztetett rá: jogerős bírósági döntés még csak arról született, hogy a vasúti teherfuvarozásban nincs elégséges szolgáltatás, tehát a tehervonatok leállhatnak.

A Miskolc Városi Közlekedési Zrt.-nél működő szakszervezet, illetve a cég kezdeményezésére – ahol a béremelés elmaradása miatt a közelmúltban szintén felmerült a munkabeszüntetés lehetősége – a bíróság most adott némi útmutatást. Kimondták, hogy „a sztrájk esetére biztosítandó még elégséges szolgáltatás mértékét törvény határozza meg, ezért a bíróság abban érdemben nem dönthet".  Tehát

a helyi járatok 66, illetve a távolsági vonatok és buszok ötven százalékának útba indítása esetén a sztrájk törvényes.

Ennyire Halasi szerint nem egyszerű a helyzet. A jogszabályból ugyanis csak az következik – árnyalta a képet –, hogy bizonyos vonatokat közlekedtetni kell. A törvény viszont arról már nem rendelkezik, hogy a kalauznak kell-e jegyet árulnia, s egyáltalán köteles-e az utasokat ellenőrizni, illetve ki kell-e nyitni az állomásokon a pénztárakat. Ezek hiányában a személyszállítási törvényben foglaltak maradéktalanul teljesülhetnek, de az érdekvédő bizonyos benne, hogy a jegyárusítás, illetve jegyellenőrzés esetleges elmaradása miatt a munkaadó bírósághoz fordulna, kérve a sztrájk jogellenességének megállapítását.

Ugyanez felvetődhet Budapesten is, ahol a buszvezetők dolga a jegyárusítás, valamint számos viszonylaton annak ellenőrzése, hogy a felszálló utasok rendelkeznek-e bérlettel vagy érvényes menetjeggyel. Nemes Gábor úgy véli, ha a sofőr felveszi a munkát, a járulékos feladatait is el kell végeznie, különben kötelezettségeinek elmulasztása miatt felelősségre vonható. Más kérdés, hogy a jegyellenőrök szerinte leállhatnak.

Az érdekvédők által elmondottakból tehát egyértelműen következik: a közlekedési cégeknek akkor is nagy kárt tudnak okozni, ha a járatok nagy részét útba indítják, de nem árusítanak menetjegyet, s az utasok ellenőrzését is csak korlátozott mértékben végzik el.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető