A népszavazásra szánt kérdések
Egyetért-e azzal, hogy a kiskereskedelmi szektorban a vasárnapi munkavégzés tilalma megszüntetésre kerüljön?
Egyetért-e Ön azzal, hogy ne korlátozzák a bolti kiskereskedelmi egységek vasárnapi nyitva tartását?
Támogatja-e Ön a bolti kiskereskedelmi egységek korlátozás nélküli vasárnapi nyitva tarthatóságát?
Nemcsak az üzletek vasárnapi bezárása, hanem egy sajátos kormányzati technológia ellen is tiltakoznak – emelte ki a VOSZ ügyvezető elnöke. Demján Sándor szerint a technológia lényege, hogy a versenytársakat adókkal és más intézkedésekkel tönkreteszik, s ha a konkurencia kényszerűen kivonul, olcsón fel lehet vásárolni mindent. Szerinte ha a kormány valakinek a vállalkozására szemet vet, hát elveszi: készítenek üzleti tervet, s készül hozzá mindjárt törvény is, ami a lopást legalizálja – magyarázta.
Utalt ugyanakkor a nagyvállalkozó a takarékszövetkezetekre, amelyeket előbb államosítottak, majd privatizáltak. Demján emlékeztetett rá: előre megmondták, ki lesz a kedvezményezett, és most is lehet tudni, ki az a néhány ember, aki monopolhelyzetbe kerülhet, ha nagy áruházláncok megszűnnek. Ha viszont megszűnik a verseny – mondta –, annak áremelés lesz a következménye. Ami szerinte egyébként is be fog következni a kereskedelmi láncokat sújtó felügyeleti díj miatt.
Dávid Ferenc VOSZ-főtitkár ugyancsak kijelentette: az intézkedés nem jó senkinek, hiszen rosszul jár a költségvetés – Demján 250 milliárdos kiesést prognosztizál –, de a boltok, a vásárlók és a dolgozók is, ráadásul súlyos csapást mérnek az idegenforgalomra. Ezért a népszavazás kapcsán még szélesebb együttműködésben gondolkodnak, s megszólítanak más munkaadói szövetségeket és szakszervezeteket is. A politikusoktól viszont azt kérik – hangoztatta Demján –, tartsák magukat távol, mert a pártlogók azokat is elriaszthatnák, akik egyébként ellenzik a vasárnapi nyitvatartási tilalmat.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az ötvenszázalékos érvényességi küszöb miatt ma igen nehéz eredményes népszavazást tartani. Gaskó szerint ezt semmi nem indokolja, hiszen az ötven százalék nem feltétel sem az önkormányzati, sem a parlamenti választáson. Ezért úgy gondolja, később érdemes lehet ezzel is kezdeni valamit.
A kezdeményezők dolgát az sem könnyíti meg, hogy a hatályos szabályok szerint azonos tárgyban csak egy referendum kezdeményezhető. Az üzletek vasárnapi zárva tartása miatt pedig már több kérdést is benyújtott Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke. Igaz, ezek egy részét a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) már visszautasította, de amíg nincs jogerős döntés, más hasonló beadvánnyal érdemben nem foglalkozhatnak. Ezért a DK elnöke által benyújtott kérdést sem vehették napirendre.
Egy kérdésre válaszolva Gaskó kijelentette: számítanak az elutasításra, bár megítélése szerint a háromból egy kérdést biztosan el lehetne fogadni. Ám nem ez fog történni, hanem a kezdeményezés Gyurcsány Ferenc próbálkozásához hasonló sorsra jut: a Nemzeti Választási Iroda vezetője elnöki határozattal utasítja majd vissza a beadványt. Dávid azonban állítja: bármi történjék, erről a kérdésről „nem szállnak le".
A türelemre és kitartásra pedig szükség is lesz, hiszen a jelenleg futó kérdésekben – ha Szepessy jogorvoslati kérelmével a Kúriához fordul – a jogerős döntésre körülbelül májusban lehet számítani. Csak utána jöhetnek mások, és ha valaki jó kérdéssel áll elő, s azt az NVB hitelesíti, azt a határozatot is meg lehet támadni. Ebben az esetben az aláírásgyűjtés talán késő ősszel kezdődhetne csak meg.
