Gyurcsányék most már nem hátrálnak, és nem lépnek vissza
Fél kilencig ülésezett hétfőn a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform országos tanácsa és országos elnöksége a hétvégi kongresszuson történtekkel kapcsolatban. A tömörülésnek választ kellett adnia arra – az egyébként kétharmados többséggel elfogadott - határozatra, amely felkérte a platformot: álljon el az általa kezdeményezett pártszavazástól.
A Népszabadság úgy tudja, a kongresszuson a pártvezetők egy része eredetileg azt szorgalmazta a folyosói beszélgetésekben, hogy határozatban tiltsák meg a pártszavazást, ám ezt idővel az MSZP meghatározó politikusai finomították és így született végül a „felkérés”. Ennek oka, hogy így a döntés Gyurcsány kezébe került, jó döntés pedig tulajdonképpen nincs. Ha nem fogadja meg a kongresszusi határozatban foglaltakat, úgy szembemegy a legfőbb döntéshozó szerv többségi álláspontjával (holott legutóbb, a maratoni frakcióülésen maga is megszavazta, hogy mindenki tartja magát a többségi döntésekhez), ha viszont igen, akkor magának kell visszalépnie saját kezdeményezésétől.
Információink szerint a DKP vezetői több megoldásban is gondolkodtak: politikai értelemben visszavonni a kezdeményezést, de pártjogilag nem (erre amúgy is a választmány hivatott alapszabály szerint); átdobni a labdát az országos elnökség térfelére, mondván elfogadják a kongresszus döntését, de vonja vissza a pártszavazást a vezető testület (amely egyébként hivatalosan az előterjesztője volt); illetve függetlenül a szombati döntéstől, mégis hagyni végigfutni a pártszavazási folyamatot.
Több, a DKP vezetőitől származó értesüléseink szerint a tömörülés alsóbb szintjein ez utóbbit favorizálták legtöbben. „Játsszuk akkor végig” - fogalmaztak sokan.
Így is lett, a tanácskozás végén az a döntés született: „ugyan sérült a tisztességes pártszavazás lehetősége, a DKP kitart a kezdeményezése mellett”. Mint mondják: azért indították el a folyamatot, hogy átalakítsák az MSZP megmerevedett viszonyait, hogy erős, demokratikus és erkölcsös párttá formálják és ebben a kongresszusi határozat kilencedik pontja (amely a kérdéses témák kidolgozását kéri az alapszabály-szerkesztő bizottságtól) csak megerősíti őket.
A pártszavazást tehát szerdától megtartják, erre a párt hivatalos szervei egyébként már felkészültek. A végeredmény azonban erősen kérdéses, pártjogi értelemben ugyanis (várhatóan alacsony lesz a részvétel, ami érvénytelenséget hozhat) nehezen hozható majd ki győztes. Még ha meg is lenne mindegyik kérdéshez a minimum nyolcezer egyirányú voks, az még nem jelent automatikusan semmit, a végső döntéseket kongresszusi határozatokban kell megerősíteni. A legutóbbi kongresszuson pedig kiderült: Gyurcsányéknak nincs többsége a küldöttek körében.
